Ázsiaiak
Anglofón Afrika és a Karib-térség
Az anglofón Afrika egyes részein, különösen Kelet-Afrikában és a Karib-térség egyes részein az “ázsiai” kifejezést inkább a dél-ázsiai származású emberekre, különösen indiaiakra, pakisztániakra, bangladesiekre és Srí Lanka-iakra szokták vonatkoztatni. Dél-Afrikában az “ázsiai” kifejezés általában az indiai fajcsoport szinonimája is. A kelet-ázsiaiakat Dél-Afrikában, beleértve a kínaiakat is, vagy a színesbőrűek vagy a tiszteletbeli fehérek közé sorolták.
A Perzsa-öböl arab államai
A Perzsa-öböl arab államaiban az “ázsiai” kifejezés általában a dél-ázsiai és délkelet-ázsiai származású emberekre utal, mivel ezekben az országokban nagyszámú indiai, pakisztáni, bangladesi és filippínó emigráns lakosság él. Vannak azonban olyan esetek, amikor a kifejezést kizárólag a dél-ázsiai származásúakra használják.
Ausztrália
Az ausztrál népszámlálás Közép-Ázsiát is magában foglalja. Az ausztrál népszámlálás hivatalos meghatározásában Ázsia négy régiója szerepel. A 2006-2011-es ausztrál népszámlálás által meghatározott három tágabb csoport nevében szerepel az ázsiai szó: Közép- és Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia és Északkelet-Ázsia. Míg a közel-keletiek az észak-afrikaiak és a közel-keletiek kategóriájába tartoznak.
Kanada
A kanadai népszámlálás az “ázsiai” kifejezést pánkontinentálisan használja. A 2016-os népszámlálás “etnikai származás” eredményeinek bemutatásában a kanadai statisztikai hivatal az “ázsiai származás” kategóriában a következőket tartalmazza: Nyugat-közép-ázsiai és közel-keleti (beleértve az “arab, másként nem meghatározott”), dél-ázsiai, kelet- és délkelet-ázsiai, valamint “egyéb” ázsiai származásúakat.
Új-Zéland
Az új-zélandi statisztikai hivatal által végzett új-zélandi népszámlálás szerint az ázsiaiak közé tartoznak a kínai, indiai, koreai, filippínó, japán, vietnami, Srí Lanka-i, kambodzsai és thaiföldi felmenőkkel rendelkező emberek. Kevésbé hivatalos kontextusban az ázsiai kifejezés gyakran nem utal a dél-ázsiai emberekre.
Norvégia
A norvég statisztikai hivatal az “ázsiai” kifejezést pánkontinentálisan használja, és az ázsiai hátterű embereknek az összes ázsiai országból származó embereket tekinti.
Svédország
A svéd statisztika az “ázsiai” kifejezést az összes ázsiai országból származó ázsiai hátterű bevándorlóra használja, beleértve a Közel-Keletet is.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban az “ázsiai” kifejezést inkább a dél-ázsiai származású emberekre, különösen az indiaiakra, pakisztániakra, bangladesiekre és Srí Lanka-iakra szokták használni. Az “ázsiai” kifejezés brit használata tükröződik a brit népszámlálási űrlapok “etnikai csoport” részében, amely az “ázsiai” és a “kínai” kifejezést külön kezeli (lásd brit ázsiai). A 2001. évi brit népszámlálás nem kínai kelet-ázsiai és délkelet-ázsiai származású válaszadóinak többsége inkább az “Egyéb etnikai csoport”, mint az “Egyéb ázsiai” kategóriába írta be etnikai hovatartozását, ami tükrözi az ázsiai szónak az Egyesült Királyságban a dél-ázsiai szóval való társítását. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyságban erőteljesen jelen vannak a kelet-ázsiaiak, jóval több a dél-ázsiai, például a 2001-es népszámlálás 1,05 millió indiai származású és 247 000 kínai származású embert regisztrált az Egyesült Királyságban. Peter J. Aspinall of the Centre for Health Services Studies, University of Kent, recommends privileging the term “South Asian” over the term “Asian”, since the term “Asian” is a “contested term”.
United States
In 1968, an Asian activist conference decided on favoring the name “Asian American” over the competing terms—”yellow”, “Mongoloid”, “Asiatic”, és “keleti” – mivel a találkozón részt vevő filippínók közül néhányan úgy gondolták, hogy ők inkább “világosbarnák”, mint “sárgák”, a konferencia pedig úgy vélte, hogy a “keleti” kifejezés eurocentrikus, mivel ők csak európai szemszögből “keleti” területekről származnak, és mivel a “keleti” kifejezés számukra “passzivitást” sugallt.
A korábbi, 1980-as és korábbi népszámlálási űrlapok a fehér és a fekete vagy néger mellett külön csoportként tüntettek fel bizonyos ázsiai származásúakat. Korábban az ázsiai amerikaiakat az “egyéb” kategóriába sorolták. De az 1980-as népszámlálás jelentette az ázsiaiak mint csoport első általános elemzését, amely több különálló származáscsoportot egyesített az “ázsiai vagy csendes-óceáni szigetlakó” csoportba. Az 1990-es népszámlálásra az ázsiai vagy csendes-óceáni szigetlakó (API) kifejezett kategóriaként szerepelt, bár a válaszadóknak egy adott származást kellett kiválasztaniuk.
Az U.S. Census Bureau 2000. és 2010. évi meghatározása az ázsiai fajra a következő: “a Távol-Kelet, Délkelet-Ázsia vagy az indiai szubkontinens (például Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Japán, Kambodzsa, Korea, Malajzia, Szingapúr, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam) bármelyik eredeti népéből származó személyek.”
Sandra S. Lee és társai (2001) a 2000-es amerikai népszámlálás kategóriáival kapcsolatban elmondták, hogy nehéz meghatározni, hogy az ázsiai amerikaiak miért számítanak “fajnak”, míg a latinók és a spanyolajkúak “etnikai csoportnak”. Lee a spanyolajkúak vagy latinók kategóriájára utalva azt mondta, hogy az ázsiai amerikaiak kategóriája, egészen hasonlóan, különböző származású népességeket foglal magában. Lee elmondta, hogy a dél-ázsiai származású embereket a 20. század elején vallásuktól függetlenül kategorikusan “hinduként” azonosították. Lee elmondta, hogy a politika megváltozott, és az indiai szubkontinensről származó embereket “fehérnek” minősítették. Lee elmondta, hogy a közelmúltban a dél-ázsiai amerikaiakat is felvették azon csoportok hosszú listájára, amelyek az ázsiai amerikai kategóriát alkotják. Az “ázsiai” besorolásukra utalva Lee elmondta, hogy az Egyesült Államokban az indiai szubkontinensről származó emberek besorolása a történelmi elhelyezkedésüktől függ.
1930-ban és 1940-ben az indiai amerikaiakat külön fajként, hinduként azonosították, 1950-ben és 1960-ban pedig fajilag az egyéb fajhoz sorolták őket, majd 1970-ben a fehérek közé. Az 1970-es évek vége óta az indiaiakat és minden más dél-ázsiai embert az ázsiai etnikai csoportba sorolják. Madhulika Khandelwal szociológus leírta, hogy “….a pánázsiai aktivizmus eredményeként a dél-ázsiaiak csak a 80-as években kerültek be a népszámlálásba “ázsiaiak” néven. Ezt megelőzően sok dél-ázsiai a “kaukázusi” vagy “egyéb” jelzőt jelölte meg.”
A válaszadók konkrét felmenőiket is megadhatják, például: Szíriai stb. Valaki, aki ezeket a felmenőket, de nem faji hovatartozást ad meg, “Ázsiainak” minősül. Továbbá a legtöbb “nyugati ázsiai”, mint például az afgán amerikaiak, arab amerikaiak, örmény amerikaiak, asszír amerikaiak, azerbajdzsáni amerikaiak, csecsen amerikaiak, grúz amerikaiak, izraeli amerikaiak, zsidó amerikaiak, kurd amerikaiak, török amerikaiak, iráni amerikaiak és közép-ázsiai amerikaiak nem lobbiztak azért, hogy az amerikai népszámlálási bizottság ázsiaiaknak tekintse őket.”
A szokásos amerikai szóhasználatban az ázsiai néha nem utal a csendes-óceáni szigetekről származó emberekre, akiket általában csendes-óceáni szigetlakóknak neveznek. Az 1990-es amerikai népszámláláson az “ázsiaiak és csendes-óceáni szigetlakók” vagy “ázsiaiak/csendes-óceániak” kifejezést használták. Még így is az ázsiaiakkal azonos faji csoportnak tekintik őket a “fehérséggel” való implicit ellentétük érzékelése miatt, valamint azért, mert a tágabb értelemben vett ausztronéziai faj részei.
A 2000-es amerikai népszámláláskor azonban az ázsiaiak vagy csendes-óceáni szigetlakók kategóriáját két kategóriára, az “ázsiai” és az “őslakos hawaii vagy más csendes-óceáni szigetlakó” kategóriára bontották.
USA tudományos konszenzus
Edward J. Imwinkelried (1982), a Washingtoni Egyetem jogászprofesszora szerint a “mongoloid (beleértve az ázsiaiakat és az indiánokat)” az egyik olyan csoport, amelybe a hajelemző a hajat besorolhatja.
Norman J. Sauer (1992), a Michigani Állami Egyetem antropológiai tanszékének munkatársa szerint a törvényszéki antropológiában a modern fajazonosítási vizsgálatok a “Nagy Három” valamilyen kombinációjával foglalkoznak: a “Fehér”, a “Fekete” és az “Ázsiai”, az “Ázsiai” pedig az amerikai indiánokat is magában foglalja.
Luigi Luca Cavalli-Sforza (1994) az “ázsiai kaukázusiakat” és az Ázsiában élő “mongoloidokat”, amelyeket ő “egyéb ázsiaiaknak” is nevezett, egyaránt az “ázsiai népességeket” magában foglaló “ázsiai populációknak” nevezte. Cavalli-Sforza az “amerikai indiánokat” az amerikai kontinens “őslakos ázsiai csoportjának” is nevezte.
Leonard Lieberman (1997), a Central Michigan University antropológiaprofesszora szerint az Egyesült Államokban az egész világot átfogó három megkülönböztető faj, a kaukázusi, a negroid és a mongoloid faj sztereotípiája az Északnyugat-Európából, Nyugat-Afrikából és Délkelet-Kínából érkező bevándorlókon alapult. Lieberman szerint nem minden ázsiai nevezhető “mongoloidnak”.”
Matt Cartmill (1999), a Duke Egyetem Biológiai Antropológiai és Anatómiai Tanszékének munkatársa szerint “a földrajznak kevés köze van a faj fogalmához annak tényleges alkalmazásában”, mivel “az ázsiai egyének ugyanabban a földrajzi régióban születtek”, mint más fajok.”
Michael Bamshad et al. (2004), a Utah-i Egyetem Humángenetikai Tanszékének munkatársai megállapították, hogy “107 szubszaharai afrikai, 67 kelet-ázsiai és 81 nyugat-európai” egyén genetikailag “egyetlen népességből származó ősökkel” “majdnem 100%-os” szinten klasztereződött, de “263 dél-indiai egyén” között “az európaiakkal és ázsiaiakkal közös ősök aránya széles skálán mozog”.
Angelo N. Ancheta (2006), a Santa Clara Egyetem jogi karának munkatársa szerint az “ázsiai” kifejezés pontatlan kifejezés. Ancheta megkérdőjelezte, hogy az “ázsiai” kifejezés földrajzi vagy biológiai/megjelenésen alapuló kategóriát ír-e le. Ancheta megkérdőjelezte, hogy hol kezdődik és hol ér véget Ázsia, ha az “ázsiai” kifejezés földrajzi. Ancheta elmondta, hogy van egy kontinuum, amely mentén a fizikai megjelenés működik, de léteznek olyan különbségek, amelyek a csoportok között észrevehetőek. Ancheta szerint egy Japánból érkező bevándorló nem biztos, hogy úgy néz ki, mint egy Indiából érkező bevándorló.
Masniari Novita (2006), a Jemberi Egyetem Biomedikai Tanszékének munkatársa szerint az “ázsiaiak” a “mongoloid” fajhoz tartoznak, míg néhány “indiai szubkontinensről származó ázsiai” a “kaukázusi” fajhoz, beleértve a nyugat-ázsiaiakat is.
A Clemson Egyetem és a Lincoln Egyetem két professzora által 2011-ben kiadott írásstílus-útmutató az “ázsiai” kifejezés használatát ajánlja az ázsiai országokban, például “Kínában, Japánban, Indonéziában, Koreában, Szingapúrban, Vietnamban stb.” élő emberekre, hacsak egy adott helyzet nem teszi megfelelőbbé egy specifikusabb nemzetiségi kifejezés használatát, mint a tágabb “ázsiai” kifejezés használatát.