Éghajlatváltozás: Melyik vegán tej a legjobb?

a növényi alapú tejek bemutatása

A vegán élelmiszerek népszerűsége egyre nő, a januárt pedig hagyományos időszaknak tekintik, amikor érdemes megfontolni, hogy kipróbáljuk őket.

Az olyan tejalternatívák, mint a zab, a szója, a mandula vagy a kókusz, az érdeklődés egyik területét jelentik, az Egyesült Királyságban az eladások növekednek.

Egy tudományos tanulmány szerint a növényi alapú tejek előállítása során felhasznált üvegházhatású gázok kibocsátása alacsonyabb, mint a tejtermékeké.

De melyik tejnek van a legkisebb hatása a bolygóra?

A lenti ábrán látható globális átlagokat tekintve az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint egy pohár tejes tej előállítása majdnem háromszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint bármelyik nem tejes tejé.

A földhasználatot tekintve a különbség még szembetűnőbb.

Grafikon: A különböző tejfajták éghajlati hatása

A tanulmány szerint egy pohár tejtej előállításához egy éven át minden nap 650 négyzetméter földterületre van szükség, ami két teniszpályának felel meg, és több mint tízszer annyi területet igényel, mint ugyanennyi zabtej.

A mandulatej előállításához több vízre van szükség, mint a szója- vagy zabtejhez. Egyetlen pohárhoz 74 liter (130 pint víz) szükséges – több, mint egy átlagos zuhanyozáshoz. A rizstej is viszonylag szomjas, 54 liter vizet igényel egy pohárral.

Mindamellett érdemes megjegyezni, hogy mind a mandula-, mind a rizstej előállításához még mindig kevesebb vízre van szükség, mint egy tipikus pohár tejtejhez.

Az, hogy valamit hol állítanak elő, azt jelentheti, hogy az éghajlatra gyakorolt hatása eltérő lehet, lásd az alábbi táblázatot a tejtejről. Helyi szinten a lakóhelyünkhöz közel előállított termékek beszerzése kisebb szénlábnyomot eredményezhet, mint azoké, amelyeket hosszú utat kellett megtenni.

A lenti grafikon figyelembe veszi a mezőgazdaságból származó kibocsátást, és ezen felül a szállítást, a csomagolást és a feldolgozást is. Ahol a takarmányozás hatással volt az erdőirtásra, ott ez a számadat is szerepel.

Grafikon: A tejtermékek éghajlatra gyakorolt hatása helyenként's climate impact by location

Hogy megtudja, milyen hatással van az éghajlatra az, amit eszik és iszik, válasszon a kalkulátorunkban szereplő 34 termék közül egyet, és válassza ki, milyen gyakran fogyasztja.

Show More

A kalkulátorban az egyes élelmiszerekre vonatkozó adatok globális átlagok. A készítés módjáról bővebben az oldal alján olvashatsz. Bővebben itt olvashat róla. Ha nem tudja megjeleníteni az élelmiszer-kalkulátort, kattintson az interaktív tartalom elindításához.

Design: Prina Shah, fejlesztés: Felix Stephenson és Becky Rush.

A kalkulátor alapjául szolgáló tanulmány szerint Joseph Poore, az Oxfordi Egyetem munkatársa, az élelmiszertermelés felelős az összes ember által termelt üvegházhatású gáz kibocsátásának egynegyedéért, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez.

  • Veganizmus: Why is it is on the up?
  • A veganizmussal kapcsolatos legtöbbet keresett kérdések megválaszolva

A kutatás szerint a hús és más állati eredetű termékek felelősek a legtöbb élelmiszerrel kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátásért, annak ellenére, hogy az elfogyasztott kalóriáknak csak egyötödét adják.

Tehenek legelnek a háttérben

Az emberek hajlamosak alábecsülni az élelmiszerekből származó üvegházhatású gázok kibocsátását, és ez alól a tejtermékek sem kivételek – derül ki Dr. Adrian Camilleri, a Sydneyi Műszaki Egyetem pszichológusának kutatásából.

“A tejből származó üvegházhatású gázok kibocsátása körülbelül 30-szor nagyobb, mint amit az emberek becsülnek” – mondta a BBC Newsnak.

“Gyanítom, hogy a legtöbb fogyasztó alábecsüli az üvegházhatású gázok kibocsátását, amit a tejtejről a növényi alapú tejre, például a szójatejre való átállással megtakarít.”

A Mintel piackutató szerint az úgynevezett alternatív tejek értékesítése gyorsabban nő az Egyesült Királyságban, mint a hagyományos tejé.

Az alternatív tejek keresése januárban ugrott meg az Egyesült Királyságban – különösen a szójatej és a mandulatej.”

Grafikon: A növényi tejekre irányuló Google-keresések minden januárban növekednek

A zabtejgyártó cégek nemrég léptek be az Egyesült Királyság piacára, ami fellendítette az ital iránti keresési érdeklődést. A világon egyetlen más országban sem volt nagyobb keresési érdeklődés a zabtej iránt, mint az Egyesült Királyságban az elmúlt 12 hónapban.

  • Megéri egy hónapig vegánnak lenni?
  • Klímaváltozás: Hol tartunk hét grafikonon
  • A felmelegedés elleni küzdelem elmulasztása “öngyilkos”

Tavaly rekordszámú, 50 000 ember csatlakozott a Veganuary kampányhoz, hogy egy hónapig állati termékek nélkül éljen. A veganizmus növekvő népszerűsége azonban túlmutat a januáron. A veganizmusra vonatkozó keresések az elmúlt évben megduplázódtak.

Szóval, a növényi alapú étrend divatossága mennyire tükröződik a tényleges számokban?

A Vegan Society 2016-os felmérése szerint az Egyesült Királyságban körülbelül 540 000 vegán él, a becslések szerint a 2006-os 150 000-hez képest.

Mégis egyes mezőgazdasági szervezetek kritikusan viszonyulnak a Veganuary ötletéhez.

A kampány figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Egyesült Királyságban a juhtenyésztés “nagyon is harmóniában működik a környezetünkkel, a tájjal és az emberi ökológiával” – állítja a National Sheep Association.

A füvön nevelt állatállományból származó vörös hús különbözik az intenzív állattenyésztéstől, mondta Phil Stocker vezérigazgató.

“Úgy tűnik, egyesek elszántan igyekeznek a juhokat globális ellenségként feltüntetni – de valójában a juhászat a megújuló technológia csúcsa, és a termőföld-gazdálkodás hatékony, bolygóbarát formája” – tette hozzá.

Bemutató szürke vonal

Hogyan számolják ki a környezeti hatást?

Az Oxfordi Egyetem kutatója, Joseph Poore és Thomas Nemecek, a zürichi (Svájc) Agroökológiai és Környezetvédelmi Kutatási Osztály munkatársa 40 fő élelmiszeripari termék környezeti hatását vizsgálta meg, amelyek a világszerte fogyasztott élelmiszerek túlnyomó többségét teszik ki.

Mérték ezeknek az élelmiszereknek az éghajlatot melegítő üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatását, valamint az előállításuk minden szakaszában felhasznált földterület és édesvíz mennyiségét, beleértve a feldolgozást, a csomagolást és a szállítást, de a főzési folyamatot nem.

A közel 40 000 gazdaság, 1600 feldolgozó, csomagolási típus és kiskereskedő adatainak elemzésével Poore és Nemecek fel tudta mérni, hogy a különböző termelési gyakorlatok és földrajzok nagyon eltérő következményekkel járnak a bolygóra nézve.

Mi a helyzet az adagok méretével?

A tanulmányban szereplő adatok a különböző élelmiszerek 1 kg-jának környezeti hatását vizsgálták.

Ez a történethez ezeket a Brit Dietetikusok Szövetségétől (BDA) származó adagméretek és a BUPA-tól származó egészséges étrendre vonatkozó adagméretek alapján adagonkénti hatásokra számították át.

A BDA és a BUPA javaslatain alapuló adagméretekre vonatkozó számadatok gyakran alacsonyabbak, mint az éttermekben általában megtalálható és az emberek által általában elvárt adagméretek, így a számológép által az egyének fogyasztásának hatásáról visszaküldött számadatok a valóságban valószínűleg magasabbak.

A fehérjében gazdag élelmiszereket a Poore és Nemecek kutatásából származó, 100 g fehérjére jutó hatás, valamint a BDA-tól származó, az egy adagra jutó fehérjére vonatkozó adatok alapján számoltuk ki, hogy elkerüljük a főtt és főzés nélküli élelmiszerek közötti különbségeket.

A tej-, szója- és mandulatejet 3 értékre állítottuk be.3% fehérje, míg a rizst és a zabot alacsonyabb fehérjetartalmuk alapján szabványosítottuk.

Mit jelentenek az üvegházhatású gázok?

Az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatok kilogramm szén-dioxid-egyenértékben (CO2eq) értendők. Ez egy olyan mértékegység, amely a különböző üvegházhatású gázok, például a metán és a dinitrogén-oxid hatását egyenértékű szén-dioxid-mennyiségre számítja át.

Hogyan lehet tudni, hogy az étrendem mennyivel egyenlő a megtett kilométerekben?

Az adott élelmiszer fogyasztásának éves hatását úgy számítják ki, hogy a felhasználó által megadott heti becslések alapján megszorozzák az adott élelmiszer egy adagjának hatását az egy év alatt elfogyasztott mennyiséggel.

Ezt aztán összehasonlítják más napi szokások kibocsátásával. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint egy hagyományos benzinüzemű autó vezetése 392 g CO2-egyenérték/mérföldet termel a teljes életciklusa során, beleértve a jármű gyártásából, az üzemanyag előállításából és a kipufogógázok kilométerenkénti kibocsátását.

Az Éghajlatváltozási Bizottság adatai szerint egy átlagos brit otthon fűtése évente 2,34 tonna CO2-egyenértéket termel, a Carbon Neutral kalkulátor adatai alapján pedig egy utas szén-dioxid-kibocsátása egy Londonból Malagába tartó oda-vissza repülőút esetében 320 kg CO2-egyenérték.

Az egyes élelmiszerek éves fogyasztásának előállításához felhasznált földterületet egy dupla teniszpálya méretével, 261 négyzetméterrel hasonlítjuk össze.

A felhasznált víz éves mennyiségét egy zuhanyozással hasonlítjuk össze, az adatok alapján, amelyek szerint egy átlagos zuhany nyolc percig tart és 65 litert fogyaszt. Az adatokban csak a “kék víz”, azaz a folyókból vagy a talajból kivett víz szerepel.

Frissítés 2019. február 22.: A cikket frissítettük, hogy részletesebben ismertessük a felhasznált módszertant. A cikk kiegészült egy ábrával is, amely a tehéntej környezeti hatását mutatja régiónkénti bontásban.