Élelmiszer-fogyasztás és betegségkockázat

Az élelmiszer eredetű betegségek közegészségügyi hatása mind a fejlett, mind a fejlődő világban nagy. Az élelmiszer eredetű megbetegedések a betegségek egyik fő oka, és egyes fertőzések akár halálos kimenetelűek is lehetnek. A globalizáció térnyerésével, a minimális feldolgozás felé mutató tendenciákkal és az élelmiszer-fogyasztási szokások változásával az élelmiszeriparnak, az élelmiszerbiztonsági ügynökségeknek és a közegészségügyi tisztviselőknek össze kell hangolniuk tevékenységüket az élelmiszerrel terjedő kórokozók és az élelmiszerfogyasztók közötti kölcsönhatások nyomon követése érdekében. Ez a fontos gyűjtemény áttekinti a fogyasztók és az élelmiszerekkel terjedő baktériumok, vírusok és paraziták közötti kapcsolat létfontosságú kérdéseit, és felméri, hogy a mikroorganizmusok és emberi gazdáik közötti kölcsönhatások hogyan befolyásolják az élelmiszerekkel terjedő betegségeket.
Az első rész az élelmiszerekkel terjedő veszélyeknek való kitettség kockázatát növelő tényezőket vizsgálja, olyan kérdéseket vizsgálva, mint a változó népességünk demográfiája és a mezőgazdasági gazdálkodás trendjei. A második rész az élelmiszer eredetű megbetegedéseket befolyásoló emberi gazdaszervezeti tényezőket vizsgálja. Fejezetek szólnak a nem specifikus gazdaszervezeti védekezésről, az élelmiszer-eredetű kórokozókkal szembeni immunitásról és az alapbetegség vagy terhesség miatt az élelmiszer-eredetű betegségekre való fokozott fogékonyságról. A könyv utolsó része áttekinti azokat a mechanizmusokat, amelyeket számos kórokozó használ az emberi gazdaszervezetbe való behatolásra, kijátszásra, kolonizációra és szaporodásra. A közegészségügy védelméhez nélkülözhetetlen kvantitatív mikrobiológiai kockázatértékelés (QMRA) is szerepel a könyvben.
A kiváló szerkesztő és a szerzők nemzetközi csoportja révén az Élelmiszerfogyasztás és betegségkockázat: fogyasztó-patogén kölcsönhatások alapvető referenciaként szolgál majd a mikrobiológusok, az élelmiszeripar R&D és QA munkatársai számára.