Élelmiszer-piramis (táplálkozás)

TörténelemSzerkesztés

Főcikk: Az USDA táplálkozási útmutatóinak története
Az USDA táplálkozási piramisa 2005-től 2011-ig, a MyPyramid.

A USDA táplálkozási piramisát 1992-ben alkották meg, és hat vízszintes szakaszra osztották, amelyek az egyes szakaszok élelmiszercsoportjainak ábráit tartalmazzák. Ezt 2005-ben frissítették a vízszintes szakaszok helyébe lépő színes függőleges ékekkel, és átnevezték MyPyramidra. A MyPyramidot gyakran úgy jelenítették meg, hogy az élelmiszerek képei nem voltak rajta, ami egy absztraktabb dizájnt eredményezett. 2011 júniusában az USDA az élelmiszerekkel kapcsolatos táplálkozási irányelvek átalakítására törekedve bevezette az új MyPlate programot. A My Plate négy, kissé eltérő méretű kvadránsra van felosztva, amelyek felét a gyümölcsök és zöldségek, másik felét pedig a gabonafélék és a fehérjék foglalják el. A zöldségek és a gabonafélék aránya a négy közül a legnagyobb.

A 70 év feletti felnőttek számára 1999-ben módosított élelmiszer-piramist javasoltak.

ZöldségekSzerkesztés

A zöldség az ember által fogyasztott növény olyan része, amely általában ízletes, de nem édes. A zöldség nem számít gabonának, gyümölcsnek, diónak, fűszernek vagy gyógynövénynek. Például a szár, a gyökér, a virág stb. fogyasztható zöldségként. A zöldségek sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak; a különböző zöldségek azonban különböző egyensúlyban tartalmazzák a mikrotápanyagokat, ezért fontos, hogy sokféle fajtát fogyasszunk. Például a narancssárga és sötétzöld zöldségek jellemzően A-vitamint, a sötétzöld zöldségek C-vitamint, az olyan zöldségek, mint a brokkoli és a rokon növények pedig vasat és kalciumot tartalmaznak. A zöldségek nagyon kevés zsírt és kalóriát tartalmaznak, de az elkészítés során hozzáadott összetevők gyakran hozzáadhatják ezeket.

Gabonafélék

Ezek az élelmiszerek összetett szénhidrátokat biztosítanak, amelyek jó energiaforrásnak számítanak, és finomítatlanul sok tápanyagot tartalmaznak. Ilyen például a kukorica, a búza, a tészta és a rizs.

GyümölcsökSzerkesztés

A gyümölcsök az élelmiszerek (és nem a botanika) szempontjából a növények édes ízű maghordozó részei, vagy esetenként olyan növények édes részei, amelyek nem hordoznak magot.Ilyen például az alma, a narancs, a szőlő, a banán stb. A gyümölcsök alacsony kalória- és zsírtartalmúak, és természetes cukor-, rost- és vitaminforrások. A gyümölcsök feldolgozása konzerváláskor vagy gyümölcslevek készítésekor cukrot adhat hozzá és tápanyagokat vonhat el. A gyümölcsök élelmiszercsoportot néha összevonják a zöldségek élelmiszercsoportjával. Megjegyzendő, hogy rengeteg különböző növényfaj termel olyan maghüvelyeket, amelyeket a botanikában gyümölcsnek tekintenek, és számos olyan botanikai gyümölcs létezik, amelyeket a konyhában hagyományosan nem tekintenek gyümölcsnek, mert nincs jellegzetes édes ízük, pl. a paradicsom vagy az avokádó.

Olajok és édességekSzerkesztés

A táplálékpiramis csúcsa a legkisebb rész, így a táplálékpiramis tetején lévő zsíroknak és édességeknek kell a legkisebb százalékot kitenniük az étrendből. A táplálékpiramis csúcsán lévő élelmiszereket takarékosan kell fogyasztani, mert kalóriát szolgáltatnak, de nem sok tápanyagot. Ezek közé az élelmiszerek közé tartoznak a salátaöntetek, olajok, tejszín, vaj, margarin, cukrok, üdítőitalok, cukorkák és édes desszertek.

Tejtermékek

A tejtermékeket emlősök, általában, de nem kizárólag szarvasmarhák tejéből állítják elő. Ide tartozik a tej, a joghurt és a sajt. A tej és a belőle készült termékek gazdag étrendi kalciumforrást jelentenek, emellett fehérjét, foszfort, A-vitamint és D-vitamint is biztosítanak. Sok tejtermék azonban a zöldségekhez, gyümölcsökhöz és teljes kiőrlésű gabonafélékhez képest magas telített zsír- és koleszterintartalommal rendelkezik, ezért alternatívaként a sovány termékek is kaphatók. történelmileg a felnőtteknek napi három csésze tejtermék fogyasztása volt ajánlott. Az utóbbi időben egyre több a bizonyíték arra, hogy a tejtermékek a korábban véltnél nagyobb mértékben vannak negatív hatással az egészségre, és kevesebb előnnyel járnak. A legújabb kutatások például kimutatták, hogy a tejtermékek nincsenek összefüggésben az erősebb csontokkal vagy a kevesebb csonttöréssel; a másik oldalról viszont egy másik tanulmány kimutatta, hogy a tej (és a joghurt) fogyasztása nagyobb csont ásványi sűrűséget eredményez a csípőben. Összességében a kutatások többsége arra utal, hogy a tejtermékeknek van némi jótékony hatása a csontok egészségére, részben a tej egyéb tápanyagai miatt.

Hús és babSzerkesztés

A hús az ember által fogyasztott állat szövete – általában izom -. Mivel sok állat legtöbb része ehető, a húsok széles választéka létezik. A hús a fehérje, valamint a vas, a cink és a B12-vitamin egyik fő forrása. A húsok, szárnyasok és halak közé tartozik a marhahús, csirke, sertéshús, lazac, tonhal, garnélarák és tojás.

A húscsoport az egyik legfontosabb tömörített élelmiszercsoport a táplálkozási útmutató piramisban. Mivel számos, a húsban található tápanyag megtalálható az olyan élelmiszerekben is, mint a tojás, a szárazbab és a diófélék, ezeket az élelmiszereket általában a húsokkal egy kategóriába, a hús alternatíváiként helyezik el. These include tofu, products that resemble meat or fish but are made with soy, eggs, and cheeses. For those who do not consume meat or animal products (see Vegetarianism, veganism and Taboo food and drink), meat analogs, tofu, beans, lentils, chickpeas, nuts and other high-protein vegetables are also included in this group. The food guide pyramid suggests that adults eat 2–3 servings per day. One serving of meat is 4 oz (110 g), about the size of a deck of cards.

ControversyEdit

USDA food pyramid

Inside the pyramid

Certain dietary choices that have been linked to heart disease, such as an 8 oz (230 g) serving of hamburger daily, were technically permitted under the pyramid. A piramisból hiányzott a megkülönböztetés a fehérjében gazdag csoporton belül is (“Hús, baromfi, hal, szárazbab, tojás és diófélék”).

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1991 áprilisában leállította a helyes táplálkozás piramisának kiadását, mivel a hús- és tejipari lobbicsoportok kifogást emeltek a termékeiknek az útmutatóban való megjelenítése miatt. Az USDA magyarázata ellenére, miszerint az útmutató további kutatásokat és teszteléseket igényel, csak egy évvel később – miután tartalmát további kutatásokkal támasztották alá – adták ki hivatalosan az Eating Right Pyramidot. Ezúttal még az útmutató grafikai dizájnját is megváltoztatták, hogy megnyugtassák az ipar aggályait. Ez az eset csak egy volt a sok közül, amikor az élelmiszeripar a saját gazdasági önös érdekei miatt megpróbálta megváltoztatni a szövetségi étrendi ajánlásokat.

A régi piramisban a különböző élelmiszerfajtákhoz ajánlott mennyiségek némelyikét szintén kritika érte a tisztánlátás hiánya miatt. A piramis például két-három adagot ajánl a fehérjében gazdag csoportból, de ez maximumnak van szánva. A piramis két-négy gyümölcsadagot ajánl, de ez a minimumnak van szánva.

A zsírok csoportja egészében a piramis csúcsára került, a minél kevesebb fogyasztására vonatkozó utasítással, amit egyesek problematikusnak tartottak. Az útmutató arra utasítja az embereket, hogy a lehető legjobban korlátozzák a zsírbevitelt, ami egészségügyi problémákat okozhat, mivel a zsír alapvető fontosságú az általános egészség szempontjából. Kutatások szerint a telítetlen zsírok segítik a fogyást, csökkentik a szívbetegségek kockázatát, a vércukorszintet és még a koleszterinszintet is. Emellett nagyon tartósak, és segítenek a vércukorszintet egyenletes szinten tartani. Ráadásul ezek a zsírok az agyműködést is segítik.

Más könyvek azt állítják, hogy az élelmiszer- és mezőgazdasági szövetségek indokolatlan politikai hatalmat gyakorolnak az USDA-ra. Az élelmiszeripart, például a tejipari vállalatokat azzal vádolták, hogy befolyásolják az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumát, hogy az újonnan létrehozott táplálkozási piramison a színes foltok nagyobbak legyenek az adott termékük számára. Azt állították, hogy a piramis hat szakasza közül a tejes rész a legkönnyebben látható, ami arra készteti az embereket, hogy azt higgyék, hogy a többihez képest több tejet kellene fogyasztani naponta. Továbbá a tej önálló csoportként való szerepeltetése azt sugallja, hogy az egészséges táplálkozás elengedhetetlen része, annak ellenére, hogy sokan laktózérzékenyek vagy tartózkodnak a tejtermékektől, és számos olyan kultúra létezik, amely történelmileg kevés vagy egyáltalán nem fogyasztott tejterméket. Joel Fuhrman az Eat to Live című könyvében azt írja, hogy az amerikai adófizetőknek 20 milliárd dollárral kell hozzájárulniuk az ártámogatásokhoz, hogy mesterségesen csökkentsék a szarvasmarha-takarmányok árát a tej-, marha- és borjúhús-ipar javára, majd fizetniük kell a túlsúlyos lakosság orvosi számláit. Felteszi a kérdést, hogy az USDA az élelmiszeripar befolyása alatt áll-e, mert egy tudományos alapokon nyugvó táplálkozási piramis alapja a zöldség lenne.

Ezek az ellentmondások késztették a speciális célközönségnek szánt piramisok létrehozását, köztük a Vegetáriánus Diéta Piramisét.