Ösztradiol

Az ösztradiol felelős az ösztrousz és a menstruációs női reproduktív ciklus szabályozásáért, valamint a női másodlagos nemi jellegek kialakulásáért és fenntartásáért.3,4 Az ösztradiol kulcsszerepet játszik a csírasejtek érésében és számos más, nem nemspecifikus folyamatban, beleértve a növekedést, a csontanyagcserét, az idegrendszer érését és az endothelialis reakciókészséget. Az ösztrogének létfontosságúak a mellek és a méh normális fejlődéséhez és fenntartásához.5 A túlzott ösztrogénszint azonban elősegítheti a sejtburjánzást, és növelheti az emlő- és méhrák, valamint a méh endometriózis kialakulásának kockázatát.5

A nőkben természetesen előforduló három fő ösztrogén az ösztron (E1), az ösztradiol (E2) és az ösztriol (E3). Az E2 az uralkodó ösztrogén a reproduktív években, mind az abszolút szérumszint, mind az ösztrogénaktivitás szempontjából.3 A menopauza során az E2-termelés drámai csökkenése miatt az ösztron marad az uralkodó keringő ösztrogén. Az ösztriol a fő terhességi ösztrogén, de nem terhes nőknél és férfiaknál nem játszik jelentős szerepet.3 A férfiak E2-koncentrációja sokkal alacsonyabb, mint a reproduktív korú nőké. Minden ösztrogént az aromatáz enzim szintetizál androgén prekurzorokból.3,5 Az aromatáz az androgén szubsztrátokat, az androsztenediont, a tesztoszteront és a 16-hidroxi-testoszteront a megfelelő ösztrogénekké: ösztronná, ösztradiollá és ösztriollá alakítja.5 Az E2 elsősorban a petefészkekben és a herékben termelődik a tesztoszteron aromatizálásával.3 Kisebb mennyiségű E2 termelődik a mellékvesékben és néhány perifériás helyen, leginkább a zsírszövetben. A keringő ösztron nagy része az androsztenedion perifériás aromatizációjából származik (főként a mellékvesében). Az E2 és az E1 átalakítható egymássá, és mindkettő inaktiválódik hidroxiláció és konjugáció útján. Az E2 az E1 biológiai hatékonyságának két-ötszörösét mutatja.3

Az E2 vizsgálat fontosságát és a megbízható és pontos ösztradiolmérés szükségességét az egész analitikai tartományban több közelmúltbeli publikáció is hangsúlyozza.6-8 A LabCorp egy érzékeny ösztradiolt kínál LC/MS módszerrel (140244). A szérum E2 mérése szerves szerepet játszik a női reproduktív funkciók értékelésében, valamint a meddőség, az oligomenorrhoea és a menopauza állapotának felmérésében. Az E2-t általában az ovuláció indukciójának nyomon követésére, valamint az in vitro fertilizáció előkészítése során mérik. Az E2 viszonylag magas szérumkoncentrációja miatt ezeknél a betegeknél a könnyen elérhető, szerény érzékenységű automatizált immunoassay módszerek megfelelnek a klinikai követelményeknek.

Felnőtt nő. A menopauza előtti nőknél az E2-szintek a luteinizáló hormon (LH) és a tüszőstimuláló hormon (FSH) szintjével együtt kijelölik a menstruációs ciklus szakaszát.3 Az E2-szintek a korai tüszőfázisban a legalacsonyabbak, és fokozatosan emelkednek. Két-három nappal az ovuláció előtt az ösztradiolszint sokkal gyorsabban kezd emelkedni, és közvetlenül az ovuláció előtt éri el a csúcspontját. A keringő E2-szintek e drámai emelkedése az LH és az FSH megugrását idézi elő. Az E2-szintek az ovulációs fázis alatt mérsékelten csökkennek, majd a luteális fázis közepéig ismét fokozatosan emelkednek, és végül visszaesnek a korai follikuláris szintre.

Az E2-szintek értékelése hasznos a nőknél a hipogonadizmus és az oligomenorrhoea értékelésében. A csökkent petefészek-ösztrogéntermelést hipergonadotrop vagy hipogonadotrop állapotba sorolják, attól függően, hogy a betegség gonádi vagy hipofízis/hypothalamusz eredetű.9-11 A gonadotropinok (LH és FSH) mérése alapvető fontosságú e két alacsony ösztradiol-állapot megkülönböztetésében. Az elsődleges gonádi elégtelenség (hypergonadotrop) fő okai genetikai (Turner-szindróma, familiáris korai petefészek-elégtelenség), autoimmun (autoimmun petefészek-elégtelenség, II. típusú autoimmun poliglanduláris endokrin elégtelenség szindróma) és toxikus (rosszindulatú betegség kemo- vagy sugárkezelésével összefüggésben).

Az alacsony E2 alacsony vagy nem megfelelően “normális” LH és/vagy FSH mellett fiatal felnőtt nőknél összhangban van a hipogonadotrófiás hipogonadizmussal.11-13 Ezt okozhatja hipotalamusz- vagy hipofízis-elégtelenség olyan állapotok miatt, mint a többszörös hipofízis-hormonhiány és a Kallmann-szindróma. A diagnosztikai vizsgálat magában foglalja az E2 mérését, valamint az agyalapi mirigy gonadotropinok és a prolaktin mérését és esetleg képalkotó vizsgálatot. Ezt az endokrin megjelenési formát okozhatja éhezés, túledzés, súlyos fizikai vagy érzelmi stressz, valamint kábítószerrel/alkohollal való visszaélés. Míg a korai vizsgálatok azt sugallták, hogy az E2-szintek felhasználhatók a reproduktív korú, asszisztált reprodukciós eljárásokon áteső nők petefészek tartalékának előrejelzésére, az újabb vizsgálatok szerint a marker kevésbé hasznos14. Az ösztradiol mérése hasznos a hipogonadotrop hipogonadizmusban szenvedő nőknél az ovuláció indukciójának értékelésében,15 valamint a petefészek túlstimulációs szindróma előrejelzésére és megelőzésére asszisztált reprodukciós beavatkozáson átesett betegeknél.16

A normális vagy magas E2 szint szabálytalan vagy hiányzó menstruációval együtt esetleges policisztás petefészek szindrómára, androgéntermelő daganatra vagy ösztrogéntermelő daganatra utal. Ezekben az esetekben az összes és biológiailag elérhető androsztenedion, dehidroepiandroszteron (szulfát) és nemi hormon-kötő globulin mérése segíthet a differenciáldiagnosztikában.

A nem terhes premenopauzában lévő nőknél az ösztrogén bioszintézisének fő helye a petefészek granulózasejtjei; a posztmenopauzában lévő nőknél azonban a zsírszövet válik a keringő ösztradiol fő forrásává.3 A menopauza után a mellékvese által szekretált androsztenedion a zsírszövetben ösztronná alakul át.3 A plazma-androsztenedion ösztronná történő átalakulása a testsúlytöbblettel együtt nő mind a menopauza előtti, mind a posztmenopauzában lévő nőknél.3 Az ösztront végül a perifériás szövetekben jelen lévő 17-β-hidroxiszteroid-dehidrogenáz enzimek alakítják ösztradiollá.3

Az E2-szint mérése az FSH-val és/vagy az anti-Müller-hormonnal (AMH) együtt hasznos lehet a menopauzába való átmenet időzítésének előrejelzésében.17,18 Egy nagy populációs vizsgálat (Randolph) megállapította, hogy az átlagos E2-szint körülbelül két évvel az utolsó menstruációs időszak (FMP) előtt kezdett csökkenni, és a változás mértéke az FMP-nél volt a legnagyobb. Az átlagos E2-szint körülbelül két évvel az FMP után stabilizálódott a menopauzaszintre.17 A posztmenopauzában lévő nők E2-szintjének pontos méréséhez érzékeny ösztradiolvizsgálatra van szükség. A posztmenopauzában lévő nők hormonpótlására vonatkozó jelenlegi ajánlások szerint a terápiát a lehető legkisebb előnyös dózisban, a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni. A reproduktív korú nők ösztrogénpótlásának célja, hogy a lehető legjobban utánozza a természetes ösztrogénszintet, míg a menopauzában lévő nőknél a szintet a menopauza előtti női referenciatartomány alsó határa közelében kell tartani. Az alacsonyabb E2-szintű posztmenopauzában lévő nőknél fokozott az osteoporoticus törések kockázata, míg a magasabb ösztradiolszint a rosszindulatú daganatok és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával jár együtt.19,20 A hormonpótlásban részesülő nőknél az E2 pontos mérése szerepet játszhat a terápia optimalizálásában.

A gonadotropinreceptor hormon (GNRH) analógokat terápiásan a petefészek ösztradioltermelésének csökkentésére használják nemi hormonfüggő rendellenességek, többek között endometriózis és méh mióma esetén.21 Az aromatázgátlókat terápiásan is alkalmazzák a keringő ösztrogének (E2 és E1) szintjének csökkentésére hiperösztrogén állapotokban (pl. endometriózis nőknél és gynecomastia férfiaknál) és ösztrogénérzékeny rosszindulatú daganatokban.22-26 Az ösztradioltermelés e kezelések által kiváltott teljes vagy közel teljes szuppressziója alacsony szérumszinteket eredményez, amelyek csak érzékeny módszerekkel mérhetők pontosan.27 Lásd: Ösztradiol, érzékeny (LC/MS) .

Felnőtt férfi. Férfiaknál a szérum E2 mérésére az érzékeny LC/MS vizsgálatot előnyben részesítik a közvetlen immunvizsgálattal szemben, mivel az érzékenyebb és más szteroidok kevésbé zavarják a mérést.28 Lásd LabCorp teszt Estradiol, érzékeny (LC/MS) . A férfiaknál az ösztradiol alacsony koncentrációban van jelen a vérben, de az ondóban rendkívül magas.3 Az ösztradiol fontos szerepet játszik a mellékhere működésében és a spermiumok érésében, és elengedhetetlen a normál spermatogenezishez és a spermiumok mozgékonyságához.3

A gynekomasztia a fiúk vagy férfiak mellszövetének duzzanatával járó abnormális feminizáció szindrómájára utal, amelyet az ösztrogén és a tesztoszteron hormonok egyensúlyhiánya okoz.29 A gynekomasztia gyakori a fiúknál a pubertás alatt, és idősebb férfiaknál is megfigyelhető az elhízáshoz (fokozott aromatáz aktivitás), a csökkent májtisztuláshoz, az ösztrogénbevitelhez és az ösztrogéntermelő tumorokhoz kapcsolódó megnövekedett ösztrogénszint miatt. Az idősebb férfiaknál gyakori a tünetmentes gynecomastia, de azoknál az egyéneknél, akiknél a gynecomastia nemrégiben kezdődött (fájdalommal és érzékenységgel járó), klinikai kivizsgálásra lehet szükség.29 A gynecomastia és a férfi feminizáció egyéb jelei az E2 és/vagy E1 abszolút emelkedése okozhatja. A herék közvetlenül túl sok ösztradiolt szekretálhatnak Leydig- vagy Sertoli-sejtes daganat miatt. Indirekt módon is szekretálhatnak ösztradiolt egy gonádi vagy extragonádi csírasejt eredetű humán koriongonadotropin-szekretáló tumor stimuláló hatása révén.29 Alternatívaként normális ösztrogénszintű férfiaknál is kialakulhat gynecomastia, ha a tesztoszteronszint alacsony a primer/szekunder hereelégtelenség miatt, ami kórosan emelkedett ösztrogén:androgén arányt eredményez. Feminizáció előfordulhat antiandrogén terápiával vagy antiandrogén hatású gyógyszerekkel (pl. spironolakton, digitalis) kezelt férfiaknál is. Ezzel szemben az emelkedett androgénszintű egyéneknél gyakran jelentkezik az aromatáz-katalizált ösztrogéntermelés okozta gynecomastia.

Az ösztrogének (és az androgének) mindkét nemben fontos szerepet játszanak a csontváz normál fiziológiájában.3 A csökkent ösztrogénszintű (veleszületett aromatázhiány miatt) vagy az ösztrogénekre érzéketlen (ösztrogénreceptor-hiány miatt) férfiaknak jellegzetes fenotípusuk van a csontfejlődés tekintetében.3,25 Ezek a férfiak az ösztrogén által kiváltott epifízis záródás hiánya miatt jelentősen megnövekedett összmagasságot mutatnak.25 Az ösztradiol jelentőségét a csontok egészségében az is alátámasztja, hogy az ösztradiolszint jobban korrelál a csont ásványi sűrűségével, mint a tesztoszteronszint az idősödő férfiaknál.25 Az Endokrin Társaság nemrégiben arról számolt be, hogy az alacsony ösztradiolszint fokozott törési kockázattal és gyorsabb csontvesztéssel jár idősebb férfiaknál.30

Gyermekek és serdülők. Érzékeny módszerre van szükség a fiúkban és a prepubertáskorú lányokban található E2-koncentrációk pontos méréséhez. Lásd LabCorp teszt Estradiol, érzékeny (LC/MS) . A fiúk és a nehezebb lányok szintje általában alacsonyabb, mint a normál testsúlyú lányoké.31,32 A mellékvesekéreg-szteroidok általában a gonád-szteroidok előtt emelkednek a pubertás átmenet kezdetén.31 A lányoknál az E2-koncentráció közvetlenül az emlők kifejlődése előtt emelkedik.31

Koraérett pubertás (PP) esetén az ösztradiol és a gonadotropinok, az LH és az FSH általában a prepubertás tartomány felett vannak.33 A PP-re gyanús gyermekeknél az E2 mérése a diagnózis alátámasztására és az állapot vagy betegség eredetének meghatározására történik. A megnövekedett ösztradiol forrása lehet exogén ösztrogén vagy olyan petefészekciszta, amely átmeneti ösztrogént termelt. Az E1 vagy E2 emelkedése önmagában pszeudoprecocious pubertásra utal, esetleg szteroidtermelő tumor miatt.

Normálisnak nem mondható, hogy egy serdülő három hónapnál hosszabb ideig amenorrheás legyen, még a korai nőgyógyászati években sem,34 és a menstruációs ciklus időtartama tartósan 21-45 napon kívül van serdülőknél, ami szokatlan.35 Mivel az ösztrogénhiány a későbbi csontritkulás és kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázati tényezője, a hipotalamusz-hipofízis-gonádfunkció esetleges zavarával küzdő serdülő lányok és nők esetében érzékeny E2-mérést is tartalmazó kivizsgálás ajánlott.11,34 A tartósan alacsony ösztrogénszint és az emelkedett gonadotropinszint késleltetett pubertáskorú gyermekeknél elsődleges petefészek-elégtelenségre utal, míg az alacsony gonadotropinszint hipogonadotrófiás hipogonadizmusra utal. Ez utóbbi esetben jól táplált gyermekeknél ki kell zárni a Kallmann-szindrómát (vagy rokon rendellenességeket) vagy hypothalamus/hypophysis tumort.36 Az aromatázhiányos gyermekeknél mind az E2-, mind az E1-szint nagyon alacsony vagy nem kimutatható.35 Az érintett lányoknál hypergonadotrop hypogonadizmus áll fenn, nem alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, és progresszív virilizációt mutatnak.35 Az érintett fiúknál normális férfi nemi differenciálódás és pubertás érés tapasztalható. Az aromatázhiányos fiúk azonban jellemzően rendkívül magasak, eunuchoid arányokkal és felnőttkorban is folytatódó lineáris növekedéssel, súlyosan megkésett epifíziszáródással és az ösztrogénhiány miatt csontritkulással. A nagy érzékenységű E2-mérés értékes lehet az ösztrogénpótlás terápiás hatékonyságának megítélésében hypogonadális lányoknál.32