Újonnan felfedezett pteroszaurusz lehetett a világ'nagyobb repülő állata

Nagyjából 30 évvel ezelőtt a kanadai Albertában, a Dinosaur Provincial Parkban egy pteroszaurusz megkövesedett csontjait fedezték fel. Bár kezdetben egy ismert fajnak tulajdonították őket, mára kiderült, hogy a repülő hüllő egy korábban fel nem fedezett nemzetségéhez és fajához tartoztak.

A ~77 millió éves csontokról először azt hitték, hogy egy Quetzalcoatlushoz tartoznak, amelyet már ismertek a Texasban feltárt fosszíliákból.

A brit, amerikai és kanadai tudósok részvételével készült új tanulmányban azonban megállapították, hogy az albertai állat csigolyáinak, nyakcsontjainak és lábcsontjainak alakjában kulcsfontosságú különbségek vannak. Ennek eredményeképpen most új fajnak nyilvánították, amely a Cryodrakon boreas (vagy “Észak fagyott sárkánya”) nevet kapta.

A Cryodrakon boreas felülnézetben – amely valószínűleg… valószínűleg nem is volt olyan színű, mint a kanadai zászló
David Maas

Mint a Quetzalcoatlus, a pteroszauruszok azhdarchidák csoportjának tagja volt. És bár a fő részleges csontváz egy 5 méteres szárnyfesztávolságú fiatal egyedtől származik, egy nagyobb példányból származó nyakcsont arra utal, hogy a szárnyfesztávolsága valószínűleg 10 méter körül lehetett. Ez a méret összhangban van a Quetzalcoatluséval, amely valószínűleg körülbelül 250 kg-ot nyomott, ami a valaha élt egyik legnagyobb repülő élőlénynek minősíti.

A Cryodrakon csontszerkezete azonban arra utal, hogy még nehezebb – és zömökebb – lehetett, mint a texasi állat. Ez arra utal, hogy a ragadozó hüllő ahelyett, hogy fenségesen szárnyalt volna a levegőben, valószínűleg ideje nagy részét a földön töltötte vadászattal, és csak az ellenség elől menekülve szállt fel rövid szakaszokra.

“Nagyszerű, hogy azonosítani tudjuk a Cryodrakont a Quetzalcoatlusszal, mivel ez azt jelenti, hogy jobb képet kapunk az észak-amerikai ragadozó pteroszauruszok változatosságáról és fejlődéséről” – mondja a londoni Queen Mary Egyetem munkatársa, dr. David Hone, a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A kutatásban részt vettek még a Dél-kaliforniai Egyetem és a kanadai Royal Tyrrell Museum of Paleontology tudósai.