Ősi istenek

Görög mitológia >> Görög istenek >iv >> Ősi istenek

A görög mitológia ősi istenei vagy “Protogenoi” a világegyetem legalapvetőbb alkotóelemei voltak, amelyek teljes mértékben kialakultak…formálódtak a teremtéskor. Ezek közé tartozott a Föld, a Levegő, a Tenger, az Ég, az Édesvíz, az Alvilág, a Sötétség, az Éj, a Fény, a Nap, a Teremtés és az Idő.

A PRIMORDIÁLIS ISTENEK TELJES LISTÁJA & ISTENNŐK (PROTOGÉNOI)

A halhatatlanok elsőszülöttje, akik a világegyetem szövetét alkották, a görög mitológiában Protogenoi néven voltak ismertek (protos jelentése “első”, genos pedig “született”). Ők többnyire tisztán elemi lények voltak – Uránusz volt a szó szoros értelmében az ég, Gaea a föld teste stb. Néhányukat alkalmanként antropomorf formában írták le vagy ábrázolták, ezek a formák azonban elkerülhetetlenül elválaszthatatlanok voltak a bennszülött elemüktől. Gaea vagy Thalassa például a földből vagy a tengerből félig kiemelkedett nőként jelenhetett meg.”

AETHER (Aither) A levegő felsőbb zónáit kitöltő fényködök protogénje. Az ő eleme az égi kupola boltíve alatt, de magasan a halandói birodalom levegői felett helyezkedik el.

ANANKE Az elkerülhetetlenség, a kényszer és a szükségszerűség Protogeonosza. Kronosz (Idő) párja volt, és hozzá hasonlóan testetlen, kígyószerű lény, aki körbe-körbe tekeredett az egész teremtés körül.

CHAOS (Khaosz) Az alsó levegő Protogénje. Ő töltötte be az égi aiter fényes ködök és a földi padló közötti rést. A Káoszból származott a többi levegő: Erebus (sötétség), Nyx (éjszaka), Aether (fény), Hemera (nappal); valamint a madarak. Csak a késő klasszikus írók írják le a Khaoszt az elemek ősi keverékeként.

KRONOS (Khronos) Az idő Protogenosza volt a legelső lény, amely a teremtéskor önalakultan keletkezett. Háromfejű, testetlen lény volt, kígyófarokkal, aki a teremtés egészét körbejárta, hitvesével, Anankéval összefonódva.

EREBUS (Erebosz) A sötétség ködének Protogenosza. Sötét eleme a föld üregeibe süllyedt, és körbeölelte az alvilág komor birodalmát.

EROS A nemzedék Protegóniója. Phanes vagy Protogonos néven ismerték, megkülönböztetve őt a fiatalabb Erósztól, Aphrodité fiától. Ő volt az egyik első lény, aki a teremtéskor megjelent, és ő okozta a világegyetem nemzését.

GAEA (Gaia) A Föld Protogénosza. A Földanya a teremtés kezdetén keletkezett, hogy megalapozza a világegyetemet. Gaea azon kevés Protogenoi közé tartozott, akiket antropomorf formában ábrázoltak, azonban még ilyen formában is részben a földből kiemelkedett nőként ábrázolták, elválaszthatatlanul az ősi formájától.

HEMERA A nappal Protogenosz, a föld végéről emelkedett fel, hogy szétszórja az éjszaka sötét ködét, amelyet anyja, Nyx terített szét az égbolton, és felfedje a föld alatt az Éter fényesen ragyogó kékjét, protogén társát.

HYDROS A víz Protogenoszát. A földdel együtt ő alkotta az ősiszapot. Hydros-t általában a Földet körülölelő, édesvizű Titanus Oceanusszal szokták egyenlővé tenni.

NESOI A szigetek Protogenoija. Sziklás alakjukat Poszeidón szakította ki a földből és vetette a tengerbe.

NYX Az éjszaka Protogenosza, Nyx éjjel a párja, Erebus sötét ködeit húzta az égboltra, elfedve az égi éter világos fényét. Antropomorf alakja egy csillagszóró köpenybe öltözött nő volt.”

OCEANUS (Okeanos) A nagy, Földet körülölelő, édesvizű folyó, az Oceanus Protogenosza. Az ő folyásából eredt minden folyó, forrás és esőhordozó felhő. Antropomorf alakja egy szarvas ember volt, akinek a lábai helyett egy kígyószerű hal farka volt.”

OUREA A hegyek Protogenoija. Sziklás alakjukat Gaea, a Föld szülte.

PHANES A nemzedék Protogenosz, a teremtő isten. Az idők kezdetén egy ezüsttojásból, a teremtés magjából sarjadt ki, és rendbe tette a világmindenséget. Phanes-t Erosnak vagy egyszerűen Protogonosnak (az Elsőszülöttnek) is nevezték. Egyesek szerint Zeusz egészben lenyelte őt, hogy megszerezze a világegyetem feletti uralmat.

PHUSIS A természet protogénje. Az “Anyatermészet” volt az egyik első lény, aki a teremtéskor keletkezett. Gaiával és Tethysszel is rokonságban állt.

PONTUS (Pontos) A tenger Protogenosza. A teremtés kezdetén, amikor a világegyetem elemei a megfelelő sorrendbe álltak, a földi Gaea-ból eredt.

TARTARUS (Tartarosz) A föld gyökerei alatt húzódó nagy viharos gödör Protogenosza. Ő volt az anti-mennyország: ahogy az ég kupolája magasan a föld fölé ívelt, úgy ívelt alatta a Tartarosz. Mélységeiben a titánok voltak bebörtönözve.

TETHYS Az édesvíz áramlásának Protogenosza. Ő volt a mindent tápláló Anyatermészet egyik aspektusa. Tethysből és férjéből, Oceanusból merítették vizüket a folyók, a források és a felhők.

THALASSA A tenger vagy a tenger felszínének Protogenosza. Aetherből (fény) és Hemerából (nap) született. A Pontus (tenger) mély vizével keveredve Thalassa szülte a halrajokat.

THESIS A teremtés Protogenosza. Hasonlított Tethyshez, az anyatermészet nagy dajkájához.

URANUS (Ouranos) Az ég szilárd kupolájának Protogenosza, akinek alakja az egyik látóhatártól a másikig terjedt. A teremtés kezdetén a földi Gaiából bújt elő. Később fia, Kronosz, megragadta és kasztrálta őt, amikor leszállt, hogy Földanyával társuljon.

KOSZMOGÓNIA HESZIÓD

“Nyilatkozzatok nekem a kezdetekről, ti Muszájok, akik az Olümposz házában laktok, és mondjátok meg nekem, melyikük jött létre először.
Igazság szerint először Khaosz (Levegő) jött létre, de azután a széles keblű Gaia (Föld), az örökké biztos alapja mindazoknak a halhatatlanoknak, akik a havas Olümposz csúcsait tartják, és a homályos Tartarosz (a Gödör) a széles kátyújú Föld mélyén, és Erósz (Szerelem), a legszebb a halhatatlan istenek között, aki elbizonytalanítja a végtagokat és legyőzi az összes isten és minden ember elméjét és bölcs tanácsait bennük. Khaoszból (Levegő) született Erebosz (Sötétség) és a fekete Nyx (Éj); de Nyxből (Éj) született Aither (Fény) és Hemera (Nap), akiket Erebosszal való szerelmi egyesülésből fogant és szült. És Gaia (Föld) először szülte meg a csillagos Ouranost (Ég), aki egyenlő volt önmagával, hogy minden oldalról beborítsa őt, és örökké biztos lakhelye legyen az áldott isteneknek. És hosszú Oureát (Hegyeket) hozott a világra, a hegyek völgyei között lakó Nymphai istennő kecses lakhelyét. A terméketlen mélységet is megszülte tomboló hullámzásával, Pontosszal (Tenger), a szerelem édes egyesülése nélkül.
De azután lefeküdt Ouranosszal (Ég) és csupasz mélyen örvénylő Okeanosszal, Koiosszal és Kriosszal és Hyperionnal és Iapetosszal, Theiával és Rheával, Themisszel és Mnemosynével és aranykoronás Phoibével és kedves Tethysszel. Utánuk született Kronosz, a ravasz.” – Hésziodosz, Teogónia 115

Aristophanész kozmogóniája

“Kezdetben csak Khaosz (levegő), Nyx (éjszaka), sötét Erebosz (sötétség) és mély Tartarosz (pokolverem) volt. Ge (Föld), Aer (Levegő) és Ouranos (Ég) nem létezett. Először a fekete szárnyú Nyx (Éj) rakott csírátlan tojást Erebosz (Sötétség) végtelen mélységének kebelébe, és ebből hosszú korok forgatagát követően, csillogó aranyszárnyaival, gyors, mint a vihar forgószele, kibújt a kecses Erosz (Szerelem). Ő párosodott a mély Tartaroszban (Pokol-gödör) a sötét Khaosszal (Levegő), aki szárnyas volt, mint ő maga, és így kelt ki a mi fajunk, amely elsőként látta meg a fényt. A Halhatatlanoké addig nem létezett, amíg Erósz össze nem hozta a világ minden összetevőjét, és házasságukból nem született meg Ouranosz (Ég), Okeanosz (Óceán), Ge (Föld) és az áldott istenek (Theoi) elpusztíthatatlan nemzetsége.”. – Arisztophanész, Madarak 685