1
A kutatók megállapították, hogy a csótánycsalétek egyszerű használata eléggé elpusztította a kártevőket ahhoz, hogy a közepesen súlyos vagy súlyos asztmás gyermekeknél egy év alatt csaknem 50 nappal kevesebb tünetnap volt.
“Tudomásunk szerint ez az első olyan tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy a rovarölő csalétek önmagában képes-e csökkenteni a csótányoknak való kitettséget az otthonokban, ami az asztma kimenetelében bármilyen későbbi előnnyel jár” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Felicia Rabito, a Tulane Egyetem Közegészségügyi és Trópusi Medicina Iskolájának epidemiológiai docense. “Miután a csótányokat eltávolítottuk, a beavatkozás előtt jelentős asztmás tünetekkel küzdő gyermekeknél kevesebb volt a tünetnap, javult a tüdőfunkció és kevesebb egészségügyi ellátást kellett igénybe venniük.”
Az asztmások nagyon érzékenyek lehetnek a csótányok nyálára, bőrére és ürülékére, de a legtöbb szakértő a rovarirtó szerek, csalétek és más eszközök kombinált alkalmazását javasolja a rovarok kordában tartására. Mivel ezek túlságosan költségesek lehetnek az alacsony jövedelmű családok számára, a kutatók azt akarták kideríteni, hogy egy egyszerűsített megközelítés működhet-e.
A tanulmány egy éven keresztül 102 olyan, többnyire alacsony jövedelmű családot követett nyomon, ahol a gyermekeknél asztmát diagnosztizáltak. Az otthonok valamivel több mint felét csótánycsalival kezelték. A szakemberek két-három havonta ellenőrizték a csótányokat, csapdákat helyeztek ki a konyhában, a nappaliban és a gyerekek hálószobáiban.
Három hónappal a vizsgálat után észrevehető különbség mutatkozott a csótánycsalival ellátott és a beavatkozás nélküli otthonokban a bogarak számában. 12 hónap elteltével egyetlen csalival kezelt otthonban sem volt csótányfertőzés, szemben a rovarcsalival nem kezelt kontroll otthonok 22 százalékával.
A kezelt otthonokban élő gyerekeknek egy év alatt 47 nappal kevesebb asztmás tünetük volt; a nem tervezett klinikai vagy sürgősségi látogatások száma is 17 százalékkal volt alacsonyabb a beavatkozási csoportban.