1

Az MPI-EVA kutatói megfigyelték az elefántcsontparti Tai Nemzeti Park csimpánzainak természetes táplálékmegosztó viselkedését, és megállapították, hogy a csimpánzok nagyon szelektívek abban, hogy kivel osztják meg a kívánatos táplálékot, például a húst, a mézet vagy a nagy gyümölcsöket. Kimutatták, hogy a csimpánzok nagyobb valószínűséggel osztották meg az élelmet a barátaikkal, és sem a magas dominancia-státusz, sem a koldusok általi zaklatás nem befolyásolta döntésüket. Ez kiegészíti ugyanennek a kutatócsoportnak egy másik, múlt hónapban közzétett tanulmányának eredményeit, amely a majmok csoportos vadászatát követő húsmegosztást vizsgálta. Ott azt találták, hogy a sikeres vadászat után hús birtokában lévő csimpánzok valószínűleg megjutalmazzák a többi vadászt azzal, hogy megosztják velük. “Kutatásaink együttesen azt mutatják, hogy a csimpánzok annak valószínűsége alapján döntenek arról, hogy mikor osztják meg az élelmet, hogy ezt a szívességet a jövőben viszonozzák” – mondja Liran Samuni, mindkét tanulmány első szerzője. “Vagy a csoportos vadászat utáni megosztás esetén a hús megosztása a szívesség viszonzása a segítségért.”

A csimpánzok egy másik alfaján végzett korábbi tanulmányok szerint a táplálék megosztása a csimpánzoknál elsősorban a koldusok zaklatási nyomása miatt történik. “A tai csimpánzoknál nem ez volt a helyzet” – mutat rá Catherine Crockford, a tanulmányok vezető szerzője -, “hangsúlyozva az együttműködés nagyfokú változatosságát a csimpánzpopulációk között”. Az emberi populációk is különböznek abban, hogy mennyire együttműködőek, és jelenleg is folynak kutatások mind az emberek, mind a nem emberi állatok körében annak felmérésére, hogy mi teheti egyes populációkat együttműködőbbé, mint másokat. “Az összetartó egységben maradás szükségessége a nagy ragadozói nyomás miatt, vagy az erős kohézióra való képesség a gazdag táplálékforrások miatt két lehetséges forgatókönyv, amely elősegíti a kooperatív cselekedetek kifejeződését” – javasolja Roman Wittig, a tanulmányok második vezető szerzője.”

A kutatók emellett vizeletmintákat gyűjtöttek a csimpánzoktól vadászat és táplálékmegosztás után, és megmérték az oxitocin nevű hormont. “Tudjuk, hogy az oxitocin erős szerepet játszik a szoptatásban, amit az anya és a csecsemő közötti táplálékmegosztás példájaként tekinthetünk, és általában a társas viselkedésben és a kötődésben játszik szerepet” – magyarázza Liran Samuni. A kutatók magas oxitocinszintet találtak, miután a csimpánzok megosztották egymással a húst és más értékes ételeket, és miután a csimpánzok részt vettek a másokkal való vadászatban. “Az, hogy mind a vadászat, mind a megosztás után magasabb oxitocinszintet találtunk, azt az elképzelést erősíti, hogy az oxitocin általában véve az együttműködésben szerepet játszó kulcshormon” – mutat rá Liran Samuni.”

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberekhez hasonlóan a tai csimpánzoknál is szelektív a megosztás, és azok a barátok és mások, akik segítettek az élelem megszerzésében, nagyobb hasznot húznak belőle. Az érzelmi kötődés, ami a barátok között nyilvánvaló, valószínűleg döntő szerepet játszott az emberi együttműködés evolúciójában.