1
A Cancer Research UK, az IARC és az NIH által támogatott munka során az EPIC tanulmány részeként vett mintákból 190 olyan személy vérét vizsgálták meg, akiknél később veserák alakult ki, és 190 olyan személyét, akiknél nem alakult ki.
Megállapították, hogy egy KIM-1 nevű fehérjemolekula szintjének mérése a vérben jelzi, hogy az adott személynél nagyobb valószínűséggel alakul-e ki veserák a következő 5 évben.
Az adatok azt is kimutatták, hogy minél nagyobb a KIM-1 koncentrációja, annál nagyobb a veserák kialakulásának kockázata.
A veserákos embereknél a KIM-1 szintje összefüggést mutatott a rossz túléléssel is, mivel azok, akiknek a vérében a legmagasabb volt a koncentráció, kisebb valószínűséggel élték túl.
A tudósok szerint a jövőben a vér KIM-1-szintjének vizsgálatát a képalkotó eljárásokkal együtt lehetne használni a veserák gyanújának megerősítésére, illetve a betegség kizárására.
Dr. David Muller, a Cancer Research UK által finanszírozott, az Imperial College Londonban dolgozó társ-első szerző elmondta: “Ez a munka nagy előrelépés; a KIM-1 az egyetlen olyan vérbeli biomarker, amelyről prospektív módon kimutatták, hogy különbséget tesz a veserák magas és alacsony kockázatának kitett emberek között. De még sok munka vár ránk ahhoz, hogy ezt a klinikumban is alkalmazni tudjuk.”
“A következő lépések között szerepel annak alaposabb vizsgálata, hogy a KIM-1 szintje segíthet-e a jó prognózisú, tehát korai stádiumban lévő daganatok felismerésében, valamint annak kiderítése, hogy használható-e eszközként annak nyomon követésére, hogy a beteg kezelése beválik-e.”
A veserák a 7. leggyakoribb rákos megbetegedés az Egyesült Királyságban, és az esetek száma egyre nő. Ha a legkorábbi stádiumban diagnosztizálják, 10-ből több mint 8 ember 5 évig vagy tovább éli túl a betegséget. Angliában azonban 10-ből több mint 4 esetet késői stádiumban diagnosztizálnak, és 10-ből csak 1 ember éli túl a veserákot, ha a legkésőbbi stádiumban diagnosztizálják.
A betegség korábbi diagnosztizálása tehát növelheti a túlélési esélyeket, de a korai stádiumú daganatok többsége nem okoz tüneteket, és sok esetet véletlenül fedeznek fel egy sor más egészségügyi állapot képalkotása során.
Charles Swanton professzor, a Cancer Research UK vezető klinikusa elmondta: “
“Sürgető szükség van arra, hogy a veserák diagnózisát a korábbi stádiumok felé tereljük, amikor a kezelés nagyobb valószínűséggel lehet sikeres, és ez az ígéretes kutatás előrelépést jelent e cél felé. Ez a munka még korai stádiumban van, ezért nagyobb populáción végzett prospektív vizsgálatokra van szükség, mielőtt ez a megközelítés széles körben elterjedne.”
Dr. Rupal Bhatt, az NIH által finanszírozott, a Harvard Medical Schoolban dolgozó vezető szerző elmondta: “Most kulcsfontosságú, hogy többet tudjunk meg arról, hogyan lehetne a KIM-1-et beépíteni a betegek kezelésébe.”
“Izgatottan várjuk e fontos munka továbbvitelét és annak vizsgálatát, hogy a KIM-1 szintje segíthet-e azonosítani azokat a betegeket, akiknek a műtét után további kezelésre van szükségük, és így potenciálisan javíthatják kilátásaikat.”