10 jele annak, hogy rutinban vagy

Forrás: racorn/

Pár héttel ezelőttig fogalmam sem volt róla, hogy rutinban vagyok. Ez egy furcsa kijelentés: Hogy lehet, hogy az ember nem veszi észre, hogy megrekedt? Ha az autód elakad a sárban, nem mondod, hogy “Nem nagy ügy, csak fáradtnak érzem magam”. De ez a jó és a rossz dolog az emberi létben – ha elakadunk, csak megyünk tovább.”

A cikk a hirdetés után folytatódik

Szóval, beszéljünk a rutin diagnosztizálásáról, egy ellenőrző listával kezdve. Minél több pontot találsz kipipálni, annál valószínűbb, hogy elakadtál.

1. Napról napra nem sok mindenre számítasz (azon kívül, hogy talán alszol, vagy csak végigcsinálod, amit éppen csinálsz).
2. Szeretnéd felpörgetni a kreatív nedveidet, de úgy tűnik, valaki egy üres üdítős üveget hagyott a hűtőben.
3. Noha folyamatosan ellenőrzöd a dolgokat a teendőid listájáról, nem érzed úgy, hogy sok mindent el tudnál végezni.
4. A napjaid összemosódnak, és nem furcsa, hogy pislogva felnézel, és megkérdezed: “Kedd vagy csütörtök van?”
5. Mire “szabadidőd” lesz, túl fáradt vagy ahhoz, hogy valami érdekeset kezdj vele, vagy egyszerűen csak motiválatlan vagy.
6. Ha őszintén válaszolnál a “Hogy vagy?” kérdésre, akkor valami olyasmit mondanál, hogy “Meh.”
7. Az elutazásról fantáziálsz (és nem csak a nyaralásról).
8. Szeretnél valami újat hozzátenni az életedhez, de biztos vagy benne, hogy sosem lesz rá elég időd és/vagy energiád.
10. Belefáradtál már abba, hogy hallod magad panaszkodni, hogy stresszesnek, fáradtnak és beteljesületlennek érzed magad.
11. … és az első számú rutintünet: Bár úgy gondolod, hogy boldogabb lennél, ha változtatnál valamin, mégis megnyugtatóbb, ha maradsz a régiben és búslakodsz emiatt.

Ha magadra vagy egy hozzád közel álló személyre ismersz a listán szereplő pontokban, akkor segíthet elgondolkodni a rutinpszichológián: Mit jelent valójában, hogy megrekedtünk egy rutinban? És vajon a Mentális Rendellenességek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM) elismeri-e a rutinba ragadást valódi rendellenességként?

Itt van néhány gondolatom. Szívesen meghallgatnám a tiédet:

A DSM-ben a rutinhoz legközelebb álló rendellenesség a dysthymia – a depresszió enyhe, krónikus rokona, amelynek tünetei az alacsony energia, a rossz hangulat, az érdeklődés elvesztése és az általános anhedónia (örömvesztés). A disztímia évekig is eltarthat, és gyakran nem diagnosztizálják, mert az élet még mindig megy tovább, bár úgy érzi, mintha a színek elnémultak volna. Ez a fakó-színes érzés valószínűleg az agy jutalomközpontjainak csökkent aktivációjának eredménye. Egy tanulmányban például, amely azt vizsgálta, hogyan reagál az emberek agya a kedvenc zenéjükre, a kutatók azt találták, hogy az egészséges résztvevők agya izgalomba jött, míg a depressziós résztvevők agya mintha alig vette volna észre, hogy szól a zene. Ilyen az, amikor az ember beragad egy rutinba: egyszerűen nem hallja a zenét.

De a rutin sokféle ízben létezik. Talán a te fajtád a krónikus stressz, a krónikus szorongás vagy a krónikus kimerültség. A kulcsszó mindezekben a rutintípusokban a krónikus. A testünk nem boldogul krónikus állapotokban. A krónikus enyhe stressz például fizikailag és pszichésen sokkal károsabb, mint az intenzív, de elszórtan bekövetkező stresszhatások.

Miért olyan veszélyesek a krónikus állapotok? Először is, nincs regenerálódási időszak – nincs esély arra, hogy levegőhöz jussunk és új irányba induljunk. Másodszor, a krónikus állapotok kimerítenek minket, csökkentve a regenerálódásra rendelkezésre álló erőforrásainkat (képzeljünk el egy szőnyeget, amely újra és újra ugyanazoknak a lábnyomoknak van kitéve, vagy egy gyereket, aki gyenge, de kitartó ujjával egész nap ugyanarra a helyre bökdös). Végül, és ez a legveszélyesebb, hozzászokunk a krónikus állapotokhoz: Az agyunk számára a tompa színek, a fakó zene és a stressz állandó zümmögése normális világgá válik. Valójában annyira normális, hogy nem tűnik nagy dolognak. Amikor extrém fájdalmat vagy dühöt érzünk, a testünk arra ösztökél minket, hogy változtassunk. De amikor a kellemetlenség enyhe és tartós, nehéz elég motivációt találni a változtatáshoz.

Gyakran csak akkor vesszük észre, hogy mennyi minden hiányzik, és mennyi mindent tartogat még számunkra az élet.

Elismerte magát vagy másokat ebben az ellenőrző listában? Ha igen, olvassa el ezt a cikket a negatív érzelmei hasznosításáról, és ezt a cikket a rutinból való kilépésre vonatkozó tippekért.