10 klasszikus zenei darab, amely 100%-ban megváltoztatja az életedet

2020. október 30., 16:51

Kapaszkodjatok meg – ha ezek közül bármelyiket nem hallottad, akkor az életed most tízszer egymás után fog megváltozni. Mondanom sem kell, hogy mindegyik példát egyetlen ülés alatt kell megemészteni.

J.S. Bach – Máté-passió

Mi ez?

Ez egyike annak a két “passió”-oratóriumnak, amely Bach halála óta fennmaradt (akár ötöt is írhatott volna), de egyben az egyik legünnepeltebb műve is lett. Az eredeti cím: Passio Domini nostri J.C. secundum Evangelistam Matthæum (a “J.C.” Jézus Krisztust jelenti, ami talán egy kicsit ismerős valakinek, akivel még nem is találkozott… de elengedjük).
Miért fogja megváltoztatni az életedet:

Ha azt hitted, hogy a barokk zene leginkább a királyi családok gazdag és homályos tagjai által fizetett plinky-plinky csembalókkal foglalkozik, a Máté-passió el fogja törölni a szűkös elmédet. A közelgő apokalipszis bibliai igehirdetéseivel van teleszórva, és Bach mindegyiket valamilyen nyomasztó atonalitással vagy furcsa akkorddal fűszerezi, mintha minden egyes alkalommal fájdalmasan összerezzenne. Ez egy olyan emberi élmény, amelyet egy olyan korban komponáltak, amikor az emberi élmény nem tartozott a legtöbb barokk zeneszerző céljai közé.

Bővebben: Kérdés: Hány gyermeke volt J. S. Bachnak? V: Rengeteg. A következőket tudjuk. >

Csajkovszkij – 6. szimfónia

Mi ez?

Csajkovszkij utolsó, “Pathétique” becenevű szimfóniája. A bemutató előadásra mindössze kilenc nappal a zeneszerző halála előtt került sor.
Miért fogja megváltoztatni az életedet:

Csajkovszkij minden bizonnyal a nagy zeneszerzők közül az egyik személyesen legproblémásabb volt – és ez a szimfónia bizonyos értelemben számos problémájának kiáradása volt. Sokan kezdetben azt hitték, hogy ez egy hosszú búcsúlevél, mások a Csajkovszkijról ismert, rendkívül ellentmondásos homoszexuális hajlamokra mutattak rá, míg mások szerint egyszerűen csak egy tragikus, szomorú, dicsőséges és elnéző művészi megnyilvánulás volt. De az ok, amiért örökre megmarad, az az, hogy mindezek az összefüggések a maguk módján működnek, de ez soha nem von le semmit abból, hogy maga a zene mennyire magisztrális. Ez egy lecke az érzelmek zenei kifejezésének legjobb módjairól.

Mahler – 2. szimfónia

Mi ez?

Masszív, ez az. Véresen masszív. Mahler 2. szimfóniája (a “Feltámadás” néven ismert) egy 90 perces kísérlet arra, hogy a létezés egész természetét egy darab zenébe foglalja. Szóval elég ambiciózus.
Miért fogja megváltoztatni az életedet:

Ha úgy gondolod, hogy minden 3 percnél hosszabb zenei darab egy kicsit elnéző és önmagával teli, akkor ez az egyetlen darab meggyőz arról, hogy néha teljesen megéri másfél órát szánni egy zenei koncepcióra (még ha az egy hatalmas koncepció is). Nincs más zeneszerző, aki ezt szórakoztatóbbá (figyeljetek a halálsikolyokra!), vagy kifizetődőbbé tudta volna tenni. Az epikus utolsó néhány perc már önmagában is ostobán nagyvonalú jutalom, de az odáig vezető út a fél móka.

Bővebben: Részletes magyarázat arra, hogy Mahler 2. szimfóniája miért egy szívszorítóan zseniális mű >

Beethoven – Grosse Fuge

Mi ez?

Az egyik utolsó darab, amelyet Beethoven vonósnégyesre írt, az egyik ünnepelt “késői” kvartettje. Ez egy egytételes szerkezeti kísérlet, amelyet komponálásakor mindenki utált.
Miért fogja megváltoztatni az életedet:

Ez a bizonyíték arra, hogy nemcsak a kritikusok és a közönség tévedhet nagyon-nagyon nagyot, hanem arra is, hogy minden az értelmezésen múlik. Tényleg hallani a küzdelmet és az erőfeszítést, amit a komponálás jelenthetett, ami azt jelenti, hogy nem mindig pihentető hallgatni, de a történelem kevés darabja mutatta meg ennyire csupaszon, hogy egy zeneszerző mennyire képes mindent beleadni egyetlen műbe. Végül pedig óriási hatással volt a 20. század szerialista zeneszerzőire, és nem más, mint Igor Stravinsky a zene csodájának nevezte. Hogy tetszik ez a késleltetett kielégülés?

Mozart – Requiem

Mi ez?

A darab, amelyet Mozart a halálos ágyán, dühöngő lázban írt. Legalábbis, ha hinni lehet a filmeknek.”
Miért fogja megváltoztatni az életedet:

A nyitó Introitus-tól kezdve megvan a gyászos hangnem. Lehet, hogy csak mi vagyunk, de nem úgy hangzik, mintha Mozart itt tényleg félne a haláltól? A Requiem amellett, hogy kísérteties, mint bármi más, egy kísérteties patchwork – Mozart egyik tanítványa, Franz Süssmayr fejezte be, legendás rejtéllyé vált, és tökéletes módja annak, hogy a történelem egyik legünnepeltebb zsenijének történetét befejezzük – azaz ne fejezzük be az egészet. Micsoda rejtély.

Monteverdi – Vesperás

Mi ez?

Ez Claudio Monteverdi szakállas barokk dzsentrije, Claudio Monteverdi meghatározó műve, egy gigantikus zaj, amely egyesek szerint hidat képezett a reneszánsz és a korai barokk között.
Miért fogja megváltoztatni az életedet:

Megmutatja, hogy attól, hogy valami nagyon régi, még nem jelenti azt, hogy automatikusan unalmas, vagy csak azért dicsérik, mert “úttörő” volt. Ne tévedj – Monteverdi Vesperái a maguk nemében rendkívül szórakoztatóak. Először is, egyszerűen óriási a terjedelme. Ha durván akarunk fogalmazni (és mi ezt tesszük), akkor úgy írhatnánk le, hogy Monteverdi az egyházi zenét viszi az operába, annak minden drámaiságával együtt. Trombiták, dobok, hatalmas kórusok, virágzó énekvonalak… ez tényleg a korai barokk legnagyobb slágerei.

Elgar – Csellóverseny

Mi ez?

Az egyetlen csellóverseny, amelyet Edward Elgar írt, és minden idők egyik leghíresebb versenyműve.
Miért fogja megváltoztatni az életedet:

A bizonyíték arra, hogy intenzív érzelmek a legvalószínűtlenebb emberektől is származhatnak. Nem akarunk elpuhulni, de van valami látványosan angolos abban, ahogyan az abszolút merev ajkú fanyalgó, Edward Elgar képes volt az érzelmeit zenében közvetíteni, nem pedig szavakban vagy tettekben. Magánélete meglepően viharos volt (ez egy másik történet), és az olyan darabokban, mint a Csellóverseny, mintha a tömítés kilyukadt volna, és Elgar végre képes lenne egy koncentrált robbanásban kiadni magából az összes felgyülemlett érzelmet.

Wagner – A Ring-ciklus

Mi ez?

MINDENT.
Miért fogja megváltoztatni az életedet:

Először felismerni, hogy az opera világa valóban ennyire magával ragadó lehet, nagyon-nagyon különleges érzés – ha az egész négyoperás ciklus végén nem érzed magad megfosztva, akkor féltjük a valós világban való működőképességedet. A nem rajongók körében borzalmas hírneve van, mint “az a nagyon hosszú opera, amit senki sem szeret”, és bizonyos értelemben az opera világának minden exkluzív, agyament és álságos sztereotípiáját képviseli. De mi azt mondjuk: ez a felfogás TÉRVÉNYES, és a Ring-ciklus egy alapvetően zavartalan, megdöbbentően zseniális mű. Figyelmen kívül hagyni csak a saját felelősségedre lehet.

Max Richter – Vivaldi: Recomposed

Miről van szó?

Vivaldi Négy évszak című versenyművének radikális, gyönyörű újragondolása Max Richter modern indie-klasszikus zeneszerzőtől.
Miért fogja megváltoztatni az életedet:

Hallgatva a Vivaldi: Recomposed olyan, mintha felfedeznéd, hogy egy régi pulóver, amit régen szerettél, varázsütésre, csodával határos módon elvesztette minden gubancát, és valójában a divat csúcsán van, annak ellenére, hogy mindenki azt mondja neked, hogy “haver, már ezerszer láttam ezt a pulóvert, és semmi újat nem kínál”. Amit Richter hihetetlenül jól csinál, az az, hogy egy olyan klasszikusba, amit már nagyon jól ismersz, finoman belecsempész kellemes kiegészítéseket, finomításokat és újragondolásokat, és felfrissíti azt nemcsak a modern kor számára, hanem az elkövetkező korszakok számára is.

Gorecki – 3. szimfónia

Mi ez?

Vélhetően a valaha írt legérzelmesebb zenei alkotás.
Miért fogja megváltoztatni az életedet:

Nem véletlenül nevezte Henryck Górecki lengyel zeneszerző a harmadik szimfóniáját a Szomorú dalok szimfóniájának. Minden tételben egy-egy szopránszóló énekli a háború és az elválás által ihletett szövegeket – de a második tétel az, ami igazán kiemelkedik. A szöveg a második világháború idején egy Gestapo-cella falára írt firkákból származik, és amint azt el lehet képzelni, eléggé megrázó anyag – de Górecki olyan transzcendentálisan szólaltatja meg, hogy nehéz elhinni, hogy ilyen szörnyű körülmények között íródott. Ő maga mondta, hogy azt akarta, hogy a szopránvonal “a zenekar fölé tornyosuljon”, és ez valóban így is van.