10 lenyűgöző tény a villámlásról
A villámlás sebessége
Míg a villámcsapás eredményeként látott villanások fénysebességgel (670 000 000 mph) terjednek, a tényleges villámcsapás viszonylag szelíd 270 000 mph.
Ez azt jelenti, hogy körülbelül 55 perc alatt érne a Holdra, vagy körülbelül 1,5 másodperc alatt érne Londonból Bristolba.
Amikor a villám a tengerpartba csap
Amikor a villám a homokba vagy a homokos talajba csap, összeolvasztja a szemcséket, és egy kis üvegszerű csövet hoz létre, amelyet fulguritnak neveznek.
Ezeket nemcsak a gyűjtők becsülik, hanem nagy tudományos értékük is van a villámviharok múltbeli előfordulásának bizonyításában.
A világ legtöbb villámcsapást szenvedett helye
A venezuelai Maracaibo-tó az a hely a Földön, ahová a legtöbb villámcsapás éri. Évente 140-160 éjszakán fordulnak elő hatalmas zivatarok, amelyek percenként átlagosan 28 villámcsapást okoznak, és akár 10 órán át is eltarthatnak.
Ez akár 40 000 villámcsapás is lehet egy éjszaka alatt!
A helikopterek okoznak villámokat
A Met Office legújabb kutatásaiból kiderült, hogy a helikopterek is okozhatnak elszigetelt villámcsapást. Repülés közben a helikopter negatív töltést vesz fel, így ha pozitív töltésű terület (pl. jégeső vagy egy gomolyfelhő alapja) közelében repül, villámcsapást válthat ki. A helikopterek által kiváltott villámcsapások vizsgálata és előrejelzése
Évente 1 400 000 000 villámcsapás
A villámlás a természet egyik legismétlődőbb és leggyakoribb látványossága. Világszerte naponta több mint 3 000 000 villámlás történik.
Ez körülbelül 44 villámcsapást jelent másodpercenként.
Villámok pusztítják a fákat
A fákat gyakran tönkretehetik a villámcsapások. Amikor a villám egy fába csapódik, általában közvetlenül a fa kérge alatt halad, ahol egy nedv- és vízréteg található.
Ez a réteg azonnal felmelegszik és kitágul, aminek következtében a fa kérge leszakad, és néha a fa meghasad.
De segíthet a növények növekedésében
Míg a nitrogén körülöttünk mindenütt jelen van a levegőben, ahhoz, hogy a növények képesek legyenek azt felvenni (ez a növekedésükhöz elengedhetetlen folyamat), a nitrogénkötés nevű folyamatra támaszkodnak.
Bár e folyamat nagy részét baktériumok és algák végzik, a villámcsapás extrém hő hatására a nitrogén az oxigénhez kötődve nitrogén-oxidokat hoz létre, amelyek a levegőben lévő nedvességgel egyesülve eső formájában hullanak, és nitrátban gazdag vízzel öntözik a növényeket.
Egy hüvelykujjnyi széles és forróbb, mint a Nap
Míg a villámcsapás intenzitása miatt vastag villámok jelennek meg az égen, a villám tényleges szélessége csak körülbelül 2-3 cm. Egy villám átlagos hossza körülbelül 2-3 mérföld.
Az ebben a kis csatornában szállított töltés olyan intenzív, hogy a villám hőmérséklete eléri a 30 000 °C-ot – ez ötször forróbb, mint a Nap felszíne.
Vulkáni villámok
Míg a villámviharok önmagukban is lenyűgözőek, nem érnek fel azzal a látványossággal, amikor vulkánkitörések váltanak ki villámcsapásokat.
A kitöréskor a föld és a hamu egy óriási füstfelhőben a levegőbe száll, és összeütközve elektromos töltést hoz létre. A normál villámláshoz hasonlóan a füstfelhő elektromos töltése és a légkörben lévő töltés közötti egyensúlyhiány villámcsapáshoz vezet.
Villámok számolása
Hogy megmondjuk, milyen messze van egy zivatar, egyszerűen számoljuk meg, hány másodperc telik el a villámlás és az azt követő mennydörgés között. Osszuk el ezt a számot öttel, és ebből megtudjuk, hány mérföldre vagyunk a vihartól (vagy osszuk el hárommal a kilométerben kifejezett távolsághoz).
És végül…
Tudta, hogy a 18. század végéig úgy hitték, hogy a templomi harangok harangozása elűzi a villámokat, ezért sok templomi harangon a fulgura frango felirat szerepelt, ami azt jelenti, hogy “üldözöm a villámot”.
Zivatar idején a harangozók a harangtoronyba futottak, hogy megkongassák a harangokat. A fémharanggal ellátott magas torony azonban valójában a legrosszabb hely volt.
1753 és 1786 között Franciaországban 103 harangozót ért villámcsapás és meghalt, ami a szokás betiltását eredményezte.