15 ok, amiért érdemes bioterméket fogyasztani

A fogyasztók okokat keresnek arra, hogy egészségesebben táplálkozzanak, és több információt szeretnének arról, hogy honnan származik az élelmiszerük és hogyan állították elő. Több száz oka van annak, hogy az ellenőrzött ökológiai termékeket válasszuk a hagyományos termékekkel szemben, de mi leszűkítettük a 15 legfontosabb okot, amiért érdemes bioterméket fogyasztani.

1. Tartós peszticidek

A biofogyasztás csökkenti a vegyi anyagok mennyiségét az étrendünkben, különösen a tartósan megmaradó peszticidekét. A rovarirtók, gombaölő szerek, műtrágyák és gyomirtók használatát szigorúan ellenőrzik a bioélelmiszer-termelésben.

A biogazdálkodás egészséges élelmiszereket állít elő mérgező növényvédő szerek használata nélkül. Bár egyes biogazdák használnak növényvédő szereket, ezek elsősorban természetes anyagokból származnak. Ezeket a természetes növényvédő szereket a biotermeléshez engedélyeztetni kell. A Nemzeti Biológiai Szabványügyi Testület (National Organic Standards Board, NOSB) és a Nemzeti Biológiai Program (NationalOrganic Program, NOP) vezeti a biotermelésben felhasználható anyagok listáját. Ezt a listát a gazdálkodók, a vállalkozók, a fogyasztóvédők és a nyilvánosság hozzájárulásával határozzák meg.A nemzeti lista általános szabálya, hogy a természetesen előforduló anyagok engedélyezettek, a szintetikus anyagok pedig tilosak, azonban vannak kivételek. Amint a NOSB és a NOP felvesz egy anyagot a nemzeti listára, harmadik fél szervezetek, mint például az Organic Materials Review Institute, értékelik az új termékeket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy megfelelnek-e a követelményeknek. Ez egy olyan folyamat, amelyben több száz műszaki szakértő vesz részt. Tudjon meg többet erről a folyamatról a Rodale Institute-tól. A jóváhagyott természetes növényvédő szereket csak akkor szabad használni, ha más kártevő elleni védekezési módszerek nem vezetnek eredményre. Itt megtudhatja, miért nem lehet a növényvédő szereket egyszerűen “lemosni”.

2. GMO-k

A biofogyasztás a legjobb módja a GMO élelmiszerek, összetevők és szennyeződések elkerülésének. A géntechnológiával módosított szervezetek, vagy GMO-k használata tilos a biotermékekben. Ez azt jelenti, hogy egy biogazda nem ültethet GMO vetőmagot, egy biotehén nem ehet GMO lucernát vagy kukoricát, és egy bio levesgyártó nem használhat GMO összetevőket. Az USDA bio-előírások betartásához a gazdáknak és a feldolgozóknak bizonyítaniuk kell, hogy nem használnak GMO-kat, és hogy a gazdaságtól az asztalig védik termékeiket a tiltott anyagokkal, például a GMO-kkal való érintkezéstől.

Tudjon meg többet arról, hogy miért a bio a legjobb módja annak, hogy elkerülje a GMO-kat.

3. Egészség

A bioélelmiszerekben nem engedélyezettek a mesterséges színezékek, aromák és tartósítószerek. A tisztább élelmiszerek tisztább étrendet jelentenek, ami tiszta egészséghez vezet.

A szervetlen élelmiszerekben nem engedélyezettek a mesterséges tartósítószerek, színezékek vagy aromák. A bio-csomagolt élelmiszerekben kevesebb mint 40 szintetikus anyagot lehet használni, és csak azután, hogy azokat független és kormányzati szakértők felülvizsgálták. Ezzel szemben a hagyományos csomagolt élelmiszerekhez több ezer vegyi anyagot lehet hozzáadni, beleértve az egészségügyi problémákkal összefüggésbe hozott tartósítószereket, aromákat és színezékeket. Tudjon meg többet az EWG-től a bio- és a hagyományos élelmiszerek közötti különbségekről.

A feldolgozott hagyományos élelmiszerekben található szintetikus adalékanyagokkal az a probléma, hogy a gyerekeket és a szülőket célozzák meg. Ezek a kémiailag addiktív adalékanyagok számos egészségügyi problémához vezetnek. Ezeknek az “olcsó” élelmiszereknek a rejtett ára az, amit az amerikaiak az egészségükkel fizetnek meg. A cukorbetegségtől kezdve az elhízáson át az ADHD-ig, az élelmiszerekkel kapcsolatos betegségek minden eddiginél magasabb szinten vannak. Ahogy a New York Times nemrégiben megfogalmazta: “Az élelmiszereink megölnek minket.”

4. A talaj egészsége

A biogazdálkodás egészséges talajt teremt. Az egészséges talaj egészséges élelmiszert és egészséges környezetet teremt. Az egészséges talaj a biogazdálkodás alapja. A biogazdálkodók természetes szerves trágyákat és talajjavító szereket használnak, mint például szerves anyagokat (komposztálható dolgok), zöldtrágyát (kifejezetten talajjavítás céljából termesztett takarónövények, pl. hüvelyesek) és állati trágyát (biztonsági korlátozásokkal) az egészséges talaj kialakításához. Ha az élelmiszereket egészséges talajban termesztik, a növények jobban ellenállnak a betegségeknek, jobban átvészelik a szárazságot és jobban tűrik a rovarokat. Az USDA útmutatója a biogazdálkodással foglalkozó termelők számára (USDA’s Guide for Organic Crop Producers) című kiadványban többet tudhat meg a talaj termékenységének növeléséről a biogazdaságokban.

5. Táplálkozás

A bioélelmiszerek több vitamint, ásványi anyagot, enzimet és mikrotápanyagot tartalmaznak, mint a hagyományos módon termesztett élelmiszerek. Egyre több bizonyíték dokumentálja, hogy a gazdálkodási módszerek hogyan befolyásolhatják az élelmiszerek tápanyagtartalmát.

• Egy hatéves tanulmány több antioxidáns aktivitást és magasabb flavonoltartalmat talált a bio-hagymában, mint a hagyományosban.
• A British Journal of Nutrition 2016-ban megjelent metaanalízise szerint a bio tejtermékek és húsok körülbelül 50 százalékkal több omega-3 zsírsavat tartalmaznak.A növekedés annak köszönhető, hogy az állatok omega-3 zsírsavakban gazdag fűfélékkel táplálkoznak, amelyek aztán a tejbe és húsokba kerülnek.
• Egy 2013-ban végzett 18 hónapos tejvizsgálat megállapította, hogy a biotermesztés a zsírsavösszetétel megváltoztatásával javítja a tej tápanyagminőségét.
• A British Journal of Nutrition 2014-ben közzétett metaanalíziséből kiderült, hogy a biotermesztett növényekben jelentősen több antioxidáns található, mint a hagyományos terményekben, köztük 19%-kal több fenolsav, 69%-kal több flavanon, 28%-kal több stilben, 26%-kal több flavon, 50%-kal több lavonol és 51%-kal több antocián.
• A Kaliforniai Egyetemen, Davisben 2008-ban végzett tízéves összehasonlító paradicsomvizsgálat megállapította, hogy a bio paradicsomban majdnem kétszer annyi hasznos flavonoid, a kvercetin van jelen, mint a szomszédos földön termesztett hagyományos paradicsomban.
• A The Journal of Alternative and Complementary Medicine című folyóiratban közzétett 2001-es tanulmányban a már publikált szakirodalom alapján összehasonlították öt gyakori bio zöldség tápanyagtartalmát a “hagyományos módon” termesztettekkel. A bio sárgarépában, spenótban, salátában, burgonyában és káposztában szignifikánsan több C-vitamin, vas, magnézium és foszfor volt, és kevesebb nitrát, mint az alternatív módon termesztettekben.
• Egy 2019-es tanulmány a tejtermékekkel kapcsolatban azt mutatta ki, hogy a hagyományos tejminták 60%-ában antibiotikumokat mutattak ki, míg a bio minták nem tartalmaztak antibiotikumokat. A kutatók a boltok polcairól közvetlenül levett tej vizsgálatával képesek voltak feltárni, hogy a fogyasztók pontosan mit fogyasztanak, amikor hagyományos vagy bio tejet választanak.

6. Élelmiszerek jövője

Együnk bioterméket, mert a kínálat találkozik a kereslettel. Fogyasztóként naponta három szavazatunk van az élelmiszer-jövőnkről. Ez erőteljes helyzetbe hoz minket az 1 billió dolláros amerikai élelmiszeripari piac megtervezésében. A bioszektorban elköltött dollárok közvetlen szavazatot jelentenek egy fenntartható jövőre az eljövendő generációk számára. Bár a bio a legnagyobb mértékben növekvő ágazat az élelmiszeriparban, még mindig csak a vásárlások 5%-át teszi ki. Minél több fogyasztó igényli a bioélelmiszereket, annál könnyebben és nagyobb mennyiségben lesznek elérhetőek. A nagy élelmiszerüzletek, mint a Costco és a Wal-Mart, de a kis Co-Ops és a sarki boltok is kínálnak bioélelmiszereket. A Costco 2016-ban átlépte a 4 milliárd dolláros éves forgalmat a biotermékekből, és ezzel megelőzte a Whole Foodsot az amerikai biotermékek nehézsúlyú bajnoka címért. A biogazdák nem tudtak elég gyorsan termelni ahhoz, hogy ellássák a kiskereskedőt, ezért úgy döntöttek, hogy pénzt adnak kölcsön a gazdáknak, hogy földet és berendezéseket vásároljanak, hogy több bioterméket termeljenek. Ha a bioipar tovább növekszik, több olyan lehetőség lesz elérhető azok számára, akik be akarnak lépni a bioágazatba, mint amilyet a Costco biztosít a gazdáknak.

7. Szennyvíziszap

A biogazdálkodásban soha nem használnak szennyvíziszapot. A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás terméke, és számos ismert és ismeretlen veszélyes anyagot tartalmaz – beleértve mindent, amit a csatornahálózatba öblítenek. A tisztítás után a szennyvíziszapot műtrágyaként lehet kijuttatni a mezőgazdasági termőföldekre – ami azt jelenti, hogy ezt a gyakran mérgező vegyületekkel, nanoanyagokkal, hormonokkal és veszélyes kórokozókkal teli kémiai levest éppen az általunk elfogyasztott élelmiszerre alkalmazzák. De nem a bioélelmiszerekre!

A biotermékeket meghatározott ültetési, termesztési, nevelési és kezelési folyamatok szerint kezelik. A folyamatalapú szabályozási keretrendszer nagyon fontos része bizonyos módszerek tiltása a biotermelésben és -kezelésben. Az olyan módszerek, mint a besugárzás, a szennyvíziszap és a géntechnológia kifejezetten tiltottak a bioélelmiszerek termesztése és feldolgozása során.

8. Besugárzás

A bioélelmiszereket soha nem sugározzák be. A besugárzott élelmiszereket intenzív ionizáló sugárzásnak teszik ki. Ez egy feldolgozóhelyiségben történik meghatározott ideig. Az élelmiszerek besugárzásával a sugárzó energia (elektronok, gamma- vagy röntgensugarak) megbontja a kémiai kötéseket, és a cél a mikroorganizmusok csökkentése. Aggodalomra ad okot, hogy a sugárzás köztudottan rákot okozhat. A besugárzott élelmiszerek nem felelnek meg az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának az organikus élelmiszer fogalmának.

Az USDA együttműködik az FDA-val annak érdekében, hogy az élelmiszerek besugárzását ott alkalmazzák, ahol az indokolt. Az USDA ellenőrzi a “bio” szó használatát is az élelmiszerek címkéin. A besugárzott élelmiszerek, függetlenül attól, hogy hogyan termesztik vagy állítják elő őket, nem jelölhetők az USDA által tanúsított biotermékként.

9. Éghajlatváltozás

A biogazdálkodás támogatja a szén-dioxid megkötését, ami segít mérsékelni a légköri szén-dioxid szint emelkedését. Az ökológiai növénytermesztés és állattenyésztés elsődleges előnye a hagyományos mezőgazdasággal szemben az, hogy a talajalapú termelésre összpontosít, amelynek alapelve a talajminőség fenntartása vagy javítása. Az egészséges talaj ellensúlyozza az éghajlatváltozást azáltal, hogy szén-dioxidot von ki a légkörből. Ez hasonló ahhoz, ahogyan a természetes ökoszisztémák, köztük a prérik és az erdők is szén-dioxid-elnyelőként működnek.

A világszerte végzett mezőgazdasági rendszerekből és legeltetési kísérletekből származó legújabb adatok azt mutatják, hogy a jelenlegi éves CO2-kibocsátás több mint 100%-át le lehetne kötni a regeneratív biogazdálkodásra való áttéréssel. Az alábbiakban mélyebben elmerülhet a szénmegkötéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos hírekben és tanulmányokban.

• Hogyan küzd a biogazdálkodás az éghajlatváltozás ellen
• Regeneratív biogazdálkodás és az éghajlatváltozás
• Az éghajlatváltozás a talajkárosodásból fakad – jelentés
• A biogazdálkodás kapcsolata az éghajlatváltozással
• Az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez az alapoktól kezdve (a földdel)
• A befektetők csatlakoznak az éghajlatváltozás elleni élelmiszerforradalomra való felhíváshoz
• Dánia:
• Az éghajlatváltozás veszélyezteti az élelmiszerellátást
• Hogyan fordíthatná vissza a klímaváltozást egy regeneratív forradalom

10. Beporzók

Az organikus gazdaságok és termények beporzóbarátok, és megvédik a méheket, a beporzókat és a vadon élő állatokat a mérgező vegyi anyagoktól. Az Organic Center közzétett egy jelentést, amely kimutatta, hogy a biogazdálkodásnak fontos szerepe van beporzóink egészségének támogatásában. A nagyüzemi, vegyszerintenzív mezőgazdasági termelés a beporzókat fenyegető veszélyek egyik fő forrása. Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a mérgező szintetikus növényvédő szerek használata, az őshonos élőhelyek elpusztítása és a tápláló takarmány csökkenése a monokultúrák kiterjedt használata miatt káros hatással van a beporzókra. Az ebben a jelentésben áttekintett számos tanulmány kimutatta, hogy a biogazdálkodási gyakorlatok számos, a mézelő méheket fenyegető veszélyt enyhítenek, és hogy a biogazdaságok lényegesen több beporzót támogatnak, mint a hagyományos gazdaságok. Ennek oka, hogy a biogazdálkodási előírások nemcsak a szintetikus növényvédő szerek használatát tiltják, amelyek közül sok igen mérgező a méhekre és tartósan megmaradhat a környezetben, hanem azt is megkövetelik, hogy a biotermelők olyan módon gazdálkodjanak, amely elősegíti a biológiai sokféleséget és javítja a természeti erőforrásokat.

11. Mezőgazdasági dolgozók

A biogazdálkodás nem teszi ki a szomszédos közösségeket és a mezőgazdasági dolgozókat veszélyes, tartósan megmaradó növényvédő szereknek.

A mezőgazdasági dolgozókat nagymértékben veszélyeztetik a mezőgazdasági növényvédő szereknek való kitettség és az ennek következtében fellépő káros egészségügyi hatások. A szomszédok is ki vannak téve a peszticidek elsodródásából eredő expozíció veszélyének, ha egy nagy farm vagy egy hagyományos módon kezelt park vagy játéktér közelében laknak. A peszticidek elsodródása veszélyt jelent az emberi egészségre, valamint a vadon élő állatokra és az ökoszisztémákra.

Az OrganicCenter 2018-ban közzétett egy jelentést, amely részletesen bemutatja a szintetikus növényvédő szerek hagyományos használatának hatásait a gazdálkodók és a mezőgazdasági dolgozók egészségére – és azt, hogy a biotermékek hogyan használhatók modellként társadalmunk e fontos részének kitettségének csökkentésére.

Az EnvironmentalResearch című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmány újabb bizonyítékokkal egészíti ki azt a nagyobb számú kutatást, amely szerint a nagyon jó biofogyasztás csökkentheti az emberi szervezetben lévő peszticidek mennyiségét. A tanulmány megállapította, hogy a 100 százalékban bioélelmiszereket fogyasztó családok hat nap alatt gyorsan és drámaian, átlagosan 60 százalékkal csökkentették a négyféle peszticidnek való kitettségüket.

12. Környezet

Támogassa az egészséges környezetet mindannyiunk számára a bioélelmiszerek választásával.A biogazdálkodási gyakorlatok számos környezeti előnnyel járnak.

• A biogazdálkodás helyreállítja a talaj egészségét és megakadályozza, hogy káros vegyi anyagok kerüljenek a vízkészleteinkbe. A víz és a talaj két rendkívül fontos erőforrás, amely az élelmiszertermeléshez szükséges.
• A biogazdálkodók nem támaszkodnak a nem megújuló olajalapú műtrágyákra és növényvédő szerekre, amelyekhez nem mindig férünk hozzá.
• A biogazdálkodás nagyobb biológiai sokféleséget eredményez.
• A biogazdálkodás kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki.

13. Szennyezés

A GMO-szennyezés valóság, de Önnek hatalmában áll elutasítani a GMO-kat, ha a biotermesztést választja. Nemrég, 2019-ben Franciaországban és Németországban a gazdák több ezer hektárnyi repceföldet ástak fel, miután a Bayer által értékesített vetőmagokban géntechnológiával módosított, termesztésre tiltott növények (GMO) nyomait találták. Ugyanebben az évben az USDA megerősítette, hogy Washington államban egy mezőgazdasági területen nem engedélyezett, géntechnológiával módosított búzanövényeket találtak.

A Center for Food Safety dokumentált még néhány olyan esetet, amikor géntechnológiával módosított növények pollenje vagy magjai szennyezték a hagyományos terményeket, gyakran vetőmag- vagy termékvisszahívásokat, valamint egyéb problémákat okozva a gazdák és a fogyasztók számára. A GMO-k használata tilos a biotermékekben.

14. Víz

A biotermesztés választása megvédi a folyók és tavak folyásirányában a hagyományos mezőgazdaság által termelt mérgező lefolyástól. A hagyományos gazdálkodás számos mellékterméke veszélyezteti a vízgyűjtőket és szennyezi az ivóvizet. A gazdaságokból lefolyó víz a talaj és a mezőgazdasági inputok – például műtrágya és növényvédő szerek – a közeli patakokba és patakokba jutnak. A vízbe jutott nitrogén- és foszforfelesleg rövid időn belül algák túlszaporodását okozza (algavirágzás). Az algák túlburjánzása oxigént fogyaszt és elzárja a napfényt a víz alatti növények elől. Az oxigénhiány lehetetlenné teszi a vízi élővilág számára a túlélést, holt zónákat hozva létre. A legnagyobb halott zóna a Mexikói-öbölben található, és minden nyáron a mezőgazdasági üzemekből származó tápanyagszennyezés következtében alakul ki, amely a Mississippi folyón keresztül szivárog lefelé.

A biogazdálkodóknak, mint minden más gazdálkodónak, nitrogént és foszfort kell biztosítaniuk a növények növekedéséhez. A hagyományos gazdálkodókkal ellentétben azonban a biogazdák ritkán támaszkodnak elsősorban vegyszeres műtrágyákra, ami költséges lenne és nem egyeztethető össze a talaj termékenységének szerves megközelítésével. A biogazdálkodók természetes szerves trágyákat és talajjavító szereket, például szerves anyagokat, zöldtrágyát és állati trágyát használnak az egészséges talaj kialakításához. A szintetikus műtrágyák helyett a szerves talajjavítók használata olyan összetett tápanyagforrásokat biztosít a növények számára, amelyek lassan szabadulnak fel, és korlátozzák a talajba és a vizeinkbe történő veszteségüket.

A mezőgazdasági üzemek elfolyásának megfékezésére szolgáló egyéb megoldások közé tartozik a pufferzónák használata, a szintetikus inputanyagok használatának vagy szükségességének megszüntetése és az egészséges talaj kialakítása. A takaróföldi növénytermesztés segít megakadályozni a talaj kimosódását, és segít a tápanyagok újrahasznosításában; a vetésforgó megakadályozza a tápanyagok kivonását a talajból; a növényi és állati anyagok komposztálása, valamint a trágya trágyaként való felhasználása pedig nagyobb arányú nitrogén újrahasznosítást eredményez, ami csökkenti a környezetbe jutó új nitrogénszennyezés mértékét. Mindezek a gyakorlatok már most is általános stratégiák a biogazdálkodásban. A vetésforgó szintén megakadályozza a tápanyagok kivonását a talajból.

15. Rák

A biofogyasztás csökkentheti a rák kockázatát. A JAMAInternal Medicine című szaklapban megjelent új tanulmány szerint azok, akik gyakran ettek bioélelmiszereket, csökkentették a rák kialakulásának általános kockázatát. Konkrétan azok, akik elsősorban bioélelmiszereket fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel védekeztek a non-Hodgkin limfóma és a posztmenopauzális mellrák ellen, mint azok, akik ritkán vagy soha nem ettek bioélelmiszereket.