2 évvel az autóbaleset után, A “minimálisan tudatos állapotban” lévő férfi hirtelen megszólalt

Egy olaszországi férfi, aki közel két évig volt az orvosok által “minimálisan tudatos állapotnak” nevezett állapotban, váratlanul visszanyerte teljes tudatát és a beszéd képességét – derül ki az esetéről szóló új jelentésből.

A férfi felébredt, miután egy olyan gyógyszert kapott, amelyet általában nyugtatóként használnak műtétek és más orvosi beavatkozások előtt – derült ki az esetről szóló jelentésből.

A 43 éves férfi autóbaleset után került kórházba, és 40 napig volt kómában. A kómában fekvő emberek teljesen eszméletlenek – nincs alvás-ébrenlét ciklusuk, és semmilyen módon nem reagálnak a környezetükre.

A férfi felébredt a kómából, de “minimálisan tudatos állapotban” maradt, ami azt jelenti, hogy bár nagyrészt kommunikáció- és mozgásképtelen maradt, képes volt önként kinyitni és becsukni a szemét, valamint kinyújtani és megérinteni tárgyakat. Volt alvás-ébrenlét ciklusa is.

Amikor 10 hónappal később kiengedték a kórházból, még mindig nem tudott beszélni vagy kommunikálni más emberekkel, és nem reagált egyszerű parancsokra sem, amelyek arra kérték, hogy például csukja be a szemét.

A következő egy évben a férfi kognitív képességei hanyatlani kezdtek, mozgása abnormálisan lassúvá vált, és céltalan, ismétlődő viselkedésformákba kezdett, például tapsolni kezdett.

De aztán, körülbelül két évvel a baleset után a férfi orvosai CT-vizsgálattal akarták megvizsgálni az agyát. A vizsgálathoz midazolam nevű enyhe nyugtatót adtak a férfinak.

Pár perccel később a férfi beszélni és interakcióba lépni kezdett másokkal.

“Mobiltelefonon beszélt a nagynénjével, és gratulált a testvérének, amikor értesítették az érettségijéről; felismerte az otthonához vezető utat” – írták a férfit kezelő kutatók az esetről szóló jelentésben. A férfi azonban nem emlékezett a balesetre, és nem volt tudatában annak, hogy az milyen hatással volt az egészségére – írták.”

Ez az első jelentés arról, hogy a midazolamnak “ébresztő” hatása van – közölték a kutatók.

A hatás azonban körülbelül két óra múlva elmúlt, és a férfi a tanulmány szerint visszatért korábbi állapotába, nem reagált a környezetére.

Hogy kiderüljön, valóban a gyógyszer okozta-e a férfi állapotának rövid ideig tartó javulását, a kutatók ismét midazolámot adtak a férfinak. Néhány perccel a beadást követően a beteg elkezdett interakcióba lépni a testvérével, és válaszolt a kutatók által feltett kérdésekre. Képes volt egyszerű matematikai feladatok kiszámítására is, mint például 100 mínusz 7, valamint egyszerű mondatok olvasására és megértésére, mint például “Csukd be a szemed!”

Ezúttal a kutatók a midazolam beadása előtt, alatt és után szkennelték a férfi agyát, és azonosították azokat a helyeket az agyban, amelyekre a gyógyszer hatással volt. Azt találták, hogy ezeket a régiókat korábban a katatónia tüneteivel hozták összefüggésbe, amely a skizofréniához gyakran társuló, ingerekre nem reagáló állapot.

A kutatók megjegyezték továbbá, hogy a katatóniában szenvedő betegekről már korábban is jelentették, hogy reagálnak a midazolamra. A mostani jelentésben szereplő férfi tünetei hasonlítottak a katatóniás betegek tüneteihez, ami a tanulmány szerint azt jelentheti, hogy valóban katatóniában szenvedett, és ezért reagált a gyógyszerre.

Az azonban nem teljesen világos, hogy a beteg valóban katatóniában szenvedett-e, vagy az állapota csupán bizonyos katatóniás tüneteket tartalmazott – írták a kutatók.

Noha a midazolam hatékony volt a férfi tüneteinek rövid távú kezelési módjaként, a kutatók szerint nem tudták tovább adni neki. Általában a gyógyszert csak intenzív osztályokon adják az embereknek, ahol folyamatosan figyelemmel tudják kísérni őket – mondta Dr. Maria Chiara Carboncini, az olaszországi Pisai Egyetemi Kórház Idegtudományi Tanszékének agysérülésekkel foglalkozó részlegének orvosigazgatója, aki a beteget kezelte, és a jelentés társszerzője volt.

A kutatók megpróbálták a férfit egy másik, lorazepam nevű gyógyszerrel kezelni, amely ugyanabba a gyógyszercsoportba tartozik, mint a midazolam, de könnyebben beadható, mivel a beteget nem kell folyamatosan figyelni – mondta Carboncini a Live Science-nek.

A lorazepam több napos kezelése után azonban a férfi izgatottá és agresszívvá vált. Orvosai átállították karbamazepinre, az epilepsziás betegek kezelésére használt gyógyszerre. Ez a gyógyszer lehetővé tette a férfi számára, hogy “megőrizze a javuló képességét az interakcióra és az emberekkel való kommunikációra” – mondta Carboncini.

A tanulmány a Restorative Neurology and Neuroscience című folyóirat novemberi számában jelent meg.

Kövesse Agata Blaszczak-Boxe-t a Twitteren. Kövesse a Live Science @livescience, Facebook & Google+. Eredetileg a Live Science-en jelent meg.