4 tipp a hatékony kommunikációhoz

Mindenkinek megvan a saját kommunikációs stílusa, de a hatékony kommunikációt csak nagyon kevesen sajátítják el. A kommunikációs zavarok állandóan előfordulnak, és a következmények a szociális problémáktól, a sértett érzésektől és a haragtól kezdve a váláson át egészen az erőszakig terjednek. Ha megértjük, milyen pszichológia áll a jó kommunikáció mögött, az segíthet új szokások kialakításában, hogy hatékonyabban juttassuk el az üzenetünket.

A hatékony kommunikáció általában néhány fontos irányelv betartásával érhető el:

Hozzuk létre és tartsuk fenn a szemkontaktust

A szemkontaktus döntő szerepet játszik a kommunikációban. Ha a másik emberre nézünk, akkor bizonyos pontokról visszajelzést kapunk. Szinkronizáló jelként is szolgál. Az emberek hajlamosak felnézni a mondataik végén, visszajelzést keresve, és lehetőséget adva a partnerüknek, hogy átvegye a beszélgetés irányítását. Gyakran van szemkontaktus a megszakítási kísérletek, a nevetés és a rövid kérdések megválaszolásakor. A nyelvtani szünetek végén is felnézünk. A stopposok, az eladók, a jótékonykodók és mások maximalizálják a szemkontaktust, hogy növeljék a figyelmet.

A szemkontaktus hiánya ezzel szemben zavart jelez (félrenézünk, hogy megszakítsuk a beszélgetést), büntetést a rossz viselkedésért vagy a gondolatmenet gördülékenységének hiányát. Az emberek az idő 75%-ában egymásra néznek, amikor beszélgetnek, de csak 40%-ában, amikor hallgatnak. Az ember azért néz, hogy elnyerje és megtartsa a másik figyelmét. A szociálisan dominánsak, az okosak és az extrovertáltak többet néznek beszéd közben, mint a szociálisan esetlenek. Ez csak néhány példa, de rengeteg szakirodalom szól a szemkontaktus fontosságáról és jelentéséről .

Próbálj meg egyértelmű üzenetet küldeni

Nagy különbség van aközött, hogy csak mondasz valamit, vagy szándékosan mondasz valamit. Mondj olyan szavakat, amelyek értelmesek, és a lényegre hatnak. Tartsa szem előtt a célt – legyen szó állásinterjúról, üzleti megbeszélésről vagy a partnerével folytatott beszélgetésről. Ha tudod, hová akarsz kilyukadni a szavaiddal, sokkal valószínűbb, hogy az üzeneted kristálytisztán fog átjönni.

Légy fogékony arra, amit mások mondanak

Nagyon sokan úgy megyünk bele a beszélgetésekbe , hogy egyértelmű célunk van: mit akarunk. Bár jó, ha világos céllal kezdünk beszélni és hallgatni, ne feledjük, hogy legyünk rugalmasak. Ha nem pontosan azt mondják, amit hallani vártál – alkalmazkodj. Miközben beszélnek; bólogass, mosolyogj vagy adj megerősítő szóbeli hangokat (mmhmm, igen, egyetértek). Segít, ha aktív hallgatóság vagy, és nem kapcsolsz ki, ha a beszélgetés nem az elképzeléseid szerint alakul. Már az is elég, ha megpróbálod megérteni, hogy a másik mit akar mondani vagy mit érez – függetlenül attól, hogy az értelmezésed helyes-e -, hogy növeld a partnered elégedettségét.

Várd meg, hogy a másik befejezze

Mindannyian ismerünk valakit, aki szeret beszélni anélkül, hogy meghallgatná; aki úgy tűnik, azt hiszi, hogy amit ő mond, az ugyanolyan lenyűgöző mindenki más számára a környezetében; aki úgy tűnik, nem érti, hogy a meghallgatás fontos része a kommunikációnak és a másokkal való kapcsolatteremtésnek.

A legjobb kommunikátorok tudják, hogy a beszéd és a hallgatás között van egyfajta adok-kapok, egy olyan megosztás, hogy ki a beszélő és ki a hallgató, amely a kölcsönös tiszteleten és egymás érzéseivel való törődésen alapul. Vannak, akik azért beszélnek magukról, mert őszintén úgy gondolják, hogy érdekesebbek, mint bárki más, akit ismernek. Sok embert azonban túlterhelnek a saját érzései, és eltaszítják maguktól. Akárhogy is, a monológok rossz üzenetet küldenek a hallgatóságnak, míg a kétirányú beszélgetés közelebb hozza az embereket.
Soha ne becsülje alá a jó kommunikáció erejét. Gyakran a vezető beosztású vagy hatalommal rendelkező emberek – egy politikus, egy orvos vagy egy szigorú anya – kiváló kommunikátorok. Figyeljen beszélgetőpartnerére, adjon jeleket, hogy elkötelezett, és beszéljen világos üzenettel. Meglátja majd a különbséget.

Források:

Kleinke, C. (1986) Gaze and eye contact: A research review. Psychologiccal Bulletin, Vol 100(1). 78-100 doi.org/10.1037/0033-2909.100.1.78

Cohen, S., Schulz, M., Weiss, E., Waldinger, R. (2012) Eye of the beholder: the individual and dyadic contributions of empathic accuracy and perceived empathic effort to relationship satisfaction. Journal of Family Psychology 26, 236-245.