6 Common Atrial Fibrillation Myths – Busted!
Share
A gyomorban jelentkező pánik izgalmat vagy idegességet jelezhet, de a mellkasban jelentkező remegés a szív természetes elektromos vezetékének rövidzárlatát, az úgynevezett aritmiát jelezheti. A pitvarfibrilláció (Afib), a leggyakoribb ritmuszavar, a szív felső kamráiban fellépő, sebességen kívüli ritmus.
Afib többek között olyan állapotokhoz köthető, mint a magas vérnyomás (hipertónia), koszorúér-betegség, szívbillentyű-betegség, szívelégtelenség, krónikus tüdőbetegség vagy csak az öregedési folyamat része. Az esetek 10%-ában azonban az afib nem kapcsolódik semmilyen más betegséghez.
Az afib okozhat szívdobogást, szédülést, fáradtságot, mellkasi diszkomfortérzést és légszomjat. Az afib epizódok akár 30%-a azonban egyáltalán nem okoz tüneteket. Dr. Walid Saliba elektrofiziológus foglalkozik néhány gyakori mítosszal az afib-ről:
Mítosz #1: Ha csak egy vagy két afib epizódja volt, valószínűleg nem fog visszatérni.
Tény: A pitvarfibrilláció szinte mindig visszatérő betegség, és élethosszig tartó kezelésre van szükség a tünetek minimalizálása, valamint a stroke és a szívelégtelenség elkerülése érdekében. A korai szakaszban az Afib epizódok általában szórványosak és maguktól megszűnnek. Ezeket paroxizmális pitvarfibrillációnak nevezzük.
“Idővel az epizódok általában gyakoribbá válnak és hosszabb ideig tartanak” – mondja Dr. Saliba. “Az Afib-epizódok akár 30%-a egyáltalán nem okoz tüneteket, de a magas kockázatú betegeknél a stroke megelőzése érdekében mégis kezelésre van szükség.”
A kezelés magában foglalja az életmódváltást, a gyógyszereket, az eljárásokat vagy a műtéteket. Beszéljen kardiológusával, hogy megtalálja az Ön számára legjobb kezelést.
Mítosz #2: A kardioverzió végleg megállíthatja az Afib-et.
Tény: Az elektromos kardioverzió “sokkolhatja” a szívet a normál ritmusra, de nem garantálja, hogy a normál ritmus megmarad. Gyógyszeres kezelésre vagy ablációra lehet szükség a normális szívritmus fenntartásához és a ritmuszavar kiújulásának kockázatának minimalizálásához.
“Az Afib kezelésére akár háromféle gyógyszert is alkalmaznak kombináltan: a szívfrekvenciát szabályozó gyógyszereket, például a béta-blokkolókat; a normál ritmus fenntartását segítő antiaritmiás gyógyszereket; és a véralvadásgátlókat, más néven vérhígító szereket a vérrögök megelőzésére és a stroke kockázatának csökkentésére” – mondja Dr. Saliba.
“Néha pacemakert alkalmaznak az Afib kezelésére szolgáló gyógyszerek használatából adódó lassú szívverés kezelésére. A pacemaker azonban önmagában nem alakítja át és nem segít fenntartani a normális ritmust.
Mítosz #3: A gyógyszer nem használ, ha még mindig vannak Afib-epizódjai.
Tény: A gyógyszeres kezelés nem gyógyítja az Afib-et, de enyhíti a tüneteket az epizódok gyakoriságának és időtartamának csökkentésével. Ha valakinek az epizódjai gyakoriakról alkalmiakra csökkennek, az megfelelő kezelésnek számít mindaddig, amíg a tünetek nem zavarják. A gyógyszerek azonban idővel általában veszítenek hatékonyságukból, és amikor ez megtörténik, más kezelési módok, például a katéteres abláció nagyobb valószínűséggel segít.
4. mítosz: A katéteres abláció nem segít, ha első alkalommal nem használ.
Tény: A katéteres abláció rádiófrekvenciás (hő) energiát vagy krioenergiát (erős hideg) használ a szívben lévő hibás elektromos pályák megszakítására. Néha egynél több katéteres ablációs eljárásra van szükség a kívánt eredmény eléréséhez.
“A 70-80%-os sikerességi arány egy katéteres abláció után 90%-ra emelkedik a második vagy harmadik után, ha nincs mögöttes szívbetegség” – mondja Dr. Saliba. “Ha az Afib krónikus, vagy ha van mögöttes szívbetegség, és a szív felső kamrái (pitvarok) általában súlyosan megnagyobbodtak, labirintusműtét vagy hibrid eljárás (amely magában foglalja a műtétet és az ablációt) ajánlható.”
Mítosz #5: Ha az abláció működik, abbahagyhatja a vérhígító gyógyszerek, például a warfarin (Coumadin®) vagy más újabb véralvadásgátlók szedését.
Tény: Az antikoaguláció folytatásáról vagy abbahagyásáról szóló döntés az egyes betegek stroke kockázati tényezőitől függ, nem pedig az abláció sikerétől.
Az orvosok a CHA₂DS₂-VASc Score nevű képlet segítségével számítják ki a stroke kockázatát az afib-betegeknél. Ez a pontszám a következő kockázati tényezőkön alapul:
- Kor >65 év = 1 pont
- Női nem = 1 pont
- Kóros szívelégtelenség = 1 pont.
- Hypertónia = 1 pont.
- 75 év feletti életkor = 1 pont.
- Diabétesz = 1 pont.
- Múltbeli stroke = 2 pont.
- Vaszkuláris betegség = 1 pont
“Előfordul, hogy egy betegnek vérzése van, és nem szedhet hosszú távú vérhígítót” – mondja Dr. Saliba. “Az ilyen betegeknél a bal pitvari függelék (LAA: a bal pitvar egy kivezető nyílása, ahol pitvarfibrillációban hajlamosak a vérrögök kialakulni) elzárására szolgáló eljárás javasolt egy speciális eszközzel. Ez csökkentheti a stroke kockázatát anélkül, hogy hosszú távú vérhígítókra lenne szükség”.
6. mítosz: Ha gyógyszert szed az afib-re, és már nincsenek tünetei, akkor meggyógyult.
Tény: Az afib nem gyógyítható teljesen.
“Az abláció vagy a műtét kínálja a lehető legközelebbi tünetmentességet” – mondja Dr. Saliba. “Bár nem kell sietni az ablációval, ha a gyógyszeres kezelés jól működik, a gyógyszeres kezelés abbahagyásának alternatíváját kínálja, különösen akkor, ha a betegnek mellékhatásai vannak. Az abláció még a 60-as és 70-es éveikben járó betegek számára is biztonságos.”
Az afib epizódokat kiválthatja a stressz, az alvási apnoe, az alkohol és a koffeintartalmú italok. Kardiológusa minden aggodalmára választ tud adni. Addig is, az Afib tüneteinek minimalizálása és a szív egészségének javítása érdekében fontos néhány életmódbeli változtatás:
- Hagyja abba a dohányzást.
- Ha iszik, csak mértékkel tegye.
- Kérdezzen rá a testmozgásra vonatkozó irányelvekre.
- Korlátozza a koffeinfogyasztást.
- Read labels on cough and cold medicines to avoid those containing stimulants.
- Seek treatment for sleep apnea.
- Control blood sugar levels.
Share
- abnormal heart beat arrhythmia atrial fibrillation heart heart disease heart health prevention research