6 hamis dichotómia példa és hogyan lehet ellenük tenni
Ezeken az oldalakon lehetnek affiliate linkek, ami azt jelenti, hogy egy kis jutalékot kapunk abból, amit vásárolsz. Amazon Associate partnerként keresünk a megfelelő vásárlásokon. Kérjük, minden online vásárlás előtt tájékozódjon saját maga.
2001-ben az akkori elnök, George W. Bush a következő nyilatkozatot tette a Kongresszusban a 9/11-es támadásokra reagálva:
“Minden nemzetnek, minden régióban, most döntést kell hoznia. Vagy velünk vannak, vagy a terroristákkal.”
Az azóta eltelt időben Bush elnököt sok kritika érte a geopolitikával kapcsolatos mindent vagy semmit álláspontja miatt. Állítását joggal mutatták be a hamis dichotómia tévhit példájaként.
A hamis dichotómiák különösen kellemetlen logikai tévedések, amelyekkel gyakran találkozhatunk a mindennapi diskurzusban. A hamis dichotómiák – más néven hamis dilemmák vagy vagy-vagy tévedések – az érvelés egyfajta tévedése. A hamis dichotómiák abból erednek, hogy feltételezzük, hogy egy adott helyzetben vagy problémában két egymást kizáró mód vagy megoldás létezik, és figyelmen kívül hagyunk egy lehetséges harmadik lehetőséget.
A hamis dilemmák a fekete-fehér gondolkodásra való hajlamunkból fakadnak, és gyakran retorikailag is felhasználják őket, hogy törvénytelenül megerősítsék a saját álláspontunkat. Ma ennek a téves érvelési formának az alapjaival foglalkozunk, bemutatunk néhány példát a hamis dichotómia tévhitre, és beszélünk arról, hogyan válaszoljunk az ilyen típusú érvekre.
(Megjegyzés: Egy másik pozitív módja az életed javításának, ha minden nap olvasol és tanulsz valami újat. Ehhez nagyszerű eszköz, ha csatlakozik több mint 1 millió másik emberhez, és a napját a legfrissebb INGYENES, informatív hírekkel indítja erről a weboldalról.)
Mi a hamis dichotómia?
A hamis dichotómia akkor keletkezik, amikor valaki két, egymást kölcsönösen kizáró lehetőséget mutat be valamilyen érvelés keretében. Térjünk vissza George Bush téves érveléséhez, amellyel nyitottunk:
“Minden nemzetnek, minden régióban, most döntést kell hoznia. Vagy velünk vagy a terroristákkal vagy.”
Ez az érvelés hamis dichotómia, mivel két egymást kizáró lehetőséget mutat be, miközben valójában más lehetőségek is léteznek. Bush azt a téves érvet hozza fel, hogy minden olyan nemzet, amely nem osztja kormánya keményvonalas álláspontját a terrorizmussal szemben, valójában terroristaszimpatizáns. Ez azonban megalapozatlan feltételezés. Teljesen lehetséges, hogy valaki egyszerre ellenzi a terrorizmust és nem ért egyet a Bush-kormányzat drákói politikájával a kérdésben.
A tény, hogy az érvelés figyelmen kívül hagy egy harmadik lehetőséget, pontosan az teszi hamis dichotómiává. A hamis dichotómiák logikai tévedések, mert két egymást kizáró lehetőséget mutatnak be egyetlen lehetséges lehetőségként. A hamis dilemma érvek elfedik azt a tényt, hogy létezhetnek olyan alternatív lehetőségek, amelyek eltérnek a bemutatott lehetőségek bármelyikétől.
A hamis dilemma tévhit logikai formája
A hamis dilemma érvelésnek meglehetősen egyszerű logikai formája van:
- “Vagy X igaz, vagy Y igaz”
- “X nem igaz”
- “Tehát Y-nak igaznak kell lennie”
A hamis dilemmák nagyon hasonlítanak a diszjunktív szillogizmusokra,amelyek a filozófiai érvelés egyik érvényes formája, és ez az egyik oka annak, hogy nehéz lehet felismerni őket, ha nem vagyunk óvatosak. Logikailag megalapozott érveknek tűnnek, de valójában nem azok.
A hamis dilemmák informális tévedések, így hiányosságaik nem magyarázhatók pusztán a logikai formájukkal. A hamis dilemmák két nagyon fontos feltételezés közül egyet vagy mindkettőt tesznek az érvelés kiinduló premisszáival kapcsolatban.
- A két lehetőség együttesen kimerítőnek van feltüntetve: Két állítás akkor és csak akkor kollektíven kimerítő, ha ez a két állítás minden lehetőséget lefed. A hamis dichotómia érvek esetében a két lehetőséget kollektíven kimerítőnek tüntetik fel, amikor valójában nem azok. A hamis dichotómia tévhitek figyelmen kívül hagyják az alternatív lehetőségeket.
- A két lehetőséget egymást kölcsönösen kizárónak tüntetik fel: Két állítás akkor és csak akkor mondható egymást kizárónak, ha lehetetlen, hogy mindkettő egyszerre igaz legyen. A hamis dilemmák esetében a két lehetőséget úgy tálalják, mintha kölcsönösen kizárnák egymást, holott lehet, hogy nem zárják ki egymást. Lehetséges, hogy a hamis dilemma mindkét szarva egyszerre igaz.
A hamis dikatómia tévedések retorikája
A hamis dilemmákat gyakran használják retorikai céllal, hogy egy személy érvelését erősebbnek tüntessék fel, mint amilyen az valójában. A hamis dichotómia érveket arra használják, hogy elhomályosítsák a középutat egy vitában, és meggyőzzék a közönséget arról, hogy az egyén álláspontja az egyetlen ésszerű nézet. Egy személy például azt állíthatja, hogy vagy az ő nézetét, vagy egy másik abszurd nézetet kell elhinni. Ezután azzal érvel, hogy az ő nézetének tagadása szükségszerűen az abszurd nézet elfogadását jelenti.
A hamis dichotómiákat arra is használják, hogy elutasítsák egy személy nézetét, azt állítva, hogy annak két abszurd helyzet egyikéhez kell vezetnie. Például valaki azt állíthatja, hogy az ellenfele nézete arra kötelezi, hogy vagy A-t vagy B-t higgyen, ahol A és B abszurd lehetőségek. Az érvelés akkor téves, ha figyelmen kívül hagy egy harmadik lehetőséget, amely nem A és nem B.
A hamis dichotómiák ebben az értelemben sok közös vonást mutatnak a szalmabábu tévhittel. Ezek gyakran annak a következményei, hogy valaki abszurd karikatúrává degradálja az ellenfél nézetét, hogy szembeállítsa azt a saját nézetével, amely ehhez képest ésszerűnek tűnik.
6 hamis dichotómia példa
Immigráció
Argumentum: “Nem kellene támogatnunk a bevándorlókat, vagy hozzáférést adni nekik a szociális szolgáltatásokhoz és az ingyenes dolgokhoz. Végtére is, miért kellene segítenünk a bevándorlóknak, amikor hajléktalan amerikaiak vannak az utcán?”
Counter: Ez az érv hamis kettősséget mutat be, mivel úgy állítja be a kérdést, mintha csak két kizárólagos lehetőség lenne, hogy a szociális támogatást a bevándorlókra vagy az őshonos állampolgárokra kell kiterjeszteni. Nyilvánvaló, hogy a szociális támogatás kiterjesztése a szegény bevándorlókra és a szociális támogatás kiterjesztése a szegény, őshonos amerikaiakra összeegyeztethető cselekvési irányok. Lehetséges a két embercsoportot egyszerre segíteni. Az érvelés téves, mivel azt sugallja, hogy a döntés arról, hogy kinek segítsünk, vagy-vagy választás, és az egyik választása szükségszerűen kizárja a másikat.
Tudomány kontra vallás
A tudomány és a vallás körüli viták kapcsán gyakran találkoznak az emberek hamis dilemmákkal.
Argumentum: “Nem lehet egyszerre hinni a tudományban és vallásosnak lenni. Ha hiszel a tudományban, akkor el kell utasítanod a vallás és a vallásos tapasztalat állításait.”
Counter: Ez az érv hamis dilemmát állít, mivel a tudományba vetett hitet és a vallásba vetett hitet kizárólagosnak és összeegyeztethetetlennek mutatja be. A gondolat lényege, hogy az ember nem lehet egyszerre tudományos és vallási meggyőződése az ellentmondás veszélye miatt. Bár igaz, hogy néhány konkrét tudományos és vallási állítás ellentmond egymásnak (például a Föld kora), lehetséges, hogy bizonyos tudományos és vallási meggyőződések összeegyeztethetők egymással. A kettő közötti választás nem feltétlenül zárja ki egymást.
Meg lehet például egyszerre hinni abban, hogy Isten teremtette a világegyetemet, és abban, hogy a világegyetem a tudomány által felfedezhető természeti törvények szerint működik. Isten lehetett volna csak az az entitás, aki létrehozta azokat a törvényeket, amelyek a világegyetemet irányítják. Elvégre számos nagy tudós maga is meglehetősen vallásos volt.
Az adók
Argumentum: “Nem lehetünk semmilyen adózás mellett. Valójában a helyzet elég egyszerű. Vagy a szabadság és az adómentesség híve vagy, vagy kommunista vagy, aki zsarnokságot és terrort akar bevezetni.”
Ellene: Ez az érv egy hamis dichotómiai példa, mivel úgy állítja be a kérdést, mintha az egyetlen lehetséges két helyzet az lenne, hogy egyáltalán nincsenek adók (és így maximális “szabadság”) és egy brutális kommunista rezsim, amely nem engedi meg a személyes tulajdont.
illanatnyilag elég nyilvánvaló, hogy az adók és a magántulajdon közötti választás nem zárja ki egymást. Teljesen lehetséges egyszerre a szabadság mellett állni és úgy gondolni, hogy az adózás bizonyos formáira szükség van. Az érvelés úgy mutatja be a dilemma szarvát, mintha egy mindent vagy semmit választás lenne az abszolút szabadság és a megsemmisítő zsarnokság között.
Ezt az adózással kapcsolatos érvelési mintát gyakran kombinálják a csúszós lejtőn való tévedéssel, ami nagy retorikai hatást vált ki. Mindkét esetben az érvelést meg lehet cáfolni azzal, hogy rámutatunk, hogy az adózás és a magántulajdon egyensúlya a történelemben gyakorlatilag minden egyes társadalomban így működött.
Politika
Amint szinte minden létező logikai tévedés esetében, a politikában is mindenhol előfordulnak hamis dichotómiák. Itt van egy, amely a jelenkori eseményekre vonatkozik.
Argumentum: “Nem nevezheted magad Izrael szövetségesének, és nem bírálhatod a Palesztinával való interakcióikat. Ha mégis kritizálod Izrael nemzetét, akkor az antiszemitává tesz, és azt jelenti, hogy óhatatlanul támogatod a terroristákat.”
Counter: Ez az érv hamis kettősséget mutat be, mivel azt állítja, hogy az egyetlen két lehetőség vagy teljesen elfogadja Izrael katonai jelenlétét és tevékenységét kérdés nélkül, vagy antiszemitának vallja magát.
Teljesen lehetséges jogosan kritizálni egy nemzet katonai tevékenységét anélkül, hogy előítéletesek lennénk annak lakóival szemben. Lehetséges, hogy nem értünk egyet Izrael politikájával, és mégis támogatjuk őket más módon. Ugyanakkor a palesztin militánsok akcióinak bírálata hasonlóképpen nem azonos az Izrael iránti hűségnyilatkozattal. Ezekben a forgatókönyvekben van hely az alternatív lehetőségeknek.
Döntéshozatal
Hamis dichotómiák színesítik állandóan a döntéshozatalunkat. Íme egy példa, amibe talán már belefutottál a mindennapjaidban.
Argumentum: “Figyelj, ember, tényleg el kéne jönnöd velünk ma este egy bárba. Különben csak otthon fogsz ülni egész este unatkozva, és nem csinálsz semmit.”
Counter Ez az érv hamis dilemmát állít, mivel azt feltételezi, hogy az egyetlen két lehetőség az, hogy elmész valahova, vagy otthon ülsz egyedül, unatkozva egész este. Ez azonban megalapozatlan állítás; rengeteg más dolgot is csinálhatsz azon kívül, hogy elmész egy bárba, vagy egyedül ülsz otthon egyedül.
Ez a példa elég buta, de jól szemlélteti, hogy a fekete-fehér gondolkodás mennyire elhomályosítja az ítélőképességünket. Ha véletlenül belecsúszunk egy hamis dilemma gondolkodásmódba, az megakadályozza, hogy a dobozon kívül gondolkodjunk, és újszerű megoldásokat találjunk a problémáinkra. A hamis kettősségekben való gondolkodás mesterségesen korlátozza lehetőségeinket és cselekedeteinket.
Nature vs. Nurture
Argumentum: “Minden, ami a személyeddel kapcsolatos, a genetikádnak köszönhető. Egy személy minden fizikai és mentális ténye a DNS-étől függ, tehát a jellemvonások és egyéb tulajdonságok természet, nem pedig nevelés kérdése.”
Árgondolat: Ez egy rendkívül gyakori érvelési minta, amelybe még a hivatásos biológusok is beleesnek néha. Az érv hamis dichotómiának tekinthető, mert azt feltételezi, hogy az emberi jellemvonásoknak vagy a természettől (pl. DNS és genetika) vagy a neveléstől (pl. környezet) kell származniuk.
A természet és a nevelés közötti dichotómia hamis. Egy személy környezete és genetikája zökkenőmentes és kölcsönös kölcsönhatásban van egymással, ezért helytelen azt állítani, hogy egy adott tulajdonság szigorúan egy személy DNS-ének vagy környezetének eredménye.
Elképzelhető például, hogy van egy genetikai marker, amely valamilyen tulajdonsághoz kapcsolódik, de környezeti hatások miatt nem fejeződik ki. A genetika összetett dolog, és a viták természet/természet dichotómiára való redukálása elhomályosítja, hogy az emberi lények valójában a gének és a környezet összetett kölcsönhatásán keresztül fejlődnek.
Nem téves dichotómiák
Nem minden dichotómiát bemutató érv téves. Bizonyos esetekben valóban csak két lehetőség vagy válasz létezik egy adott forgatókönyvre. Vegyük például a következő állítást:
“Vagy megengedett, hogy a saját személyes hasznom érdekében kárt okozzak valakinek, vagy nem megengedett, hogy ezt tegyem.”
Ez az állítás két lehetőséget mutat be vagy-vagy formában, de nem hamis dichotómia. Az állítás nem hamis dichotómia, mivel az egyetlen logikailag lehetséges két forgatókönyvet mutatja be. A bemutatott lehetőségek közül az egyiknek igaznak kell lennie, és nem lehet mindkettő egyszerre igaz. Íme egy másik példa egy valódi dichotómiára:
“A 2 vagy racionális szám, vagy irracionális szám.”
Ez nem hamis dichotómia, mert csak két logikai lehetőséget mutat be. Minden szám vagy racionális vagy irracionális, és egyetlen szám sem lehet mindkettő.
Más szóval, egyes dichotómiák olyan állításokból fogalmazódnak meg, amelyek valóban együttesen kimerítik és kölcsönösen kizárják egymást. Ezekben az esetekben a dichotómia valódi, és az egyik elfogadása a másik elutasítását vonja maga után. A hamis dichotómiákat úgy állítják be, mintha a lehetőségek kimerítőek és kizárólagosak lennének, holott valójában nem azok.
Válasz a hamis dichotómia tévedésekre
A hamis dichotómia tévedésekre való válaszadásnak két fő stratégiája van:
- Mutasd meg, hogy a premisszák együttesen nem kimerítőek: Ha meg tudja mutatni, hogy a bemutatott lehetőségek valójában nem fedik le az összes lehetőséget, akkor megállíthatja a hamis dichotómiát. Például, ha az érv azt mondja, hogy vagy A-t vagy B-t kell elfogadnod, próbáld meg megmutatni, hogy van egy 3. lehetőség C vagy akár egy 4. lehetőség D.
- Mutasd meg, hogy a premisszák nem zárják ki egymást: Próbáld megmutatni, hogy a két bemutatott lehetőség valójában nem zárja ki egymást. Ha az érv azt állítja, hogy vagy A-t vagy B-t kell tennünk, próbáld meg megmutatni, hogy A és B nem egymást kizáró lehetőségek. Például, ha az érv azt állítja, hogy vagy A-ban vagy B-ben kell hinni, próbáld meg megmutatni, hogy lehet A-t és B-t is vallani anélkül, hogy ellentmondásba kerülnénk önmagunkkal.
Néha egy hamis dichotómia megcáfolható egy helytelen előfeltevés közvetlen támadásával. Ha a hamis dichotómia egyik premisszája egyértelműen helytelen, akkor ennek a premisszának a közvetlen támadása hasznosabb lehet, mint annak bemutatása, hogy a bemutatott dilemma hogyan hamis.
Végső gondolatok a hamis dichotómia tévhitekről
A hamis dichotómiák annak az emberi hajlamnak az eredménye, hogy a dolgokról bináris fogalmakban gondolkodunk. Bár sok esetben a bináris gondolkodás helyes lehet (pl. logika/matematika), a bináris gondolkodás gyakran vezet téves következtetésekhez.
Mivel a hamis dichotómiák annyira elterjedtek a mindennapi diskurzusban, fontos tudni, hogyan reagáljunk rájuk. Az elméd felszabadítása ezektől a korlátozó hiedelmektől egy módja annak, hogy jó mentális szokásokat ápolj és felszabadítsd racionális potenciálodat.
Végezetül, ha még egy pozitív módot szeretnél az életed javítására, akkor olvass és tanulj minden nap valami újat. A great tool to do this is to join over 1 million others and start your day with the latest FREE, informative news from this website.
Alex Bolano is a freelance writer based out of St. Louis. He holds his MA in Philosophy and writes on topics relating to science, culture, politics, finance, and education. He enjoys playing video games and researching the latest trends in science and technology.
