9 dolog, amit a lutheranizmusról tudni kell

Az idei héten van a reformáció 500. évfordulója. Luther 1517-es tette indította el a protestantizmus több változatát, köztük a nevét viselő hagyományt is. Íme kilenc dolog, amit érdemes tudni a lutheranizmusról.

1. A lutheranizmus a kereszténységen belüli hagyomány, amely a protestáns reformációval kezdődött. Világszerte mintegy 80 millióra becsült tagságával a lutheranizmus a harmadik legnagyobb protestáns mozgalom az anglikanizmus és a pünkösdizmus után.

2. A lutheri hit olyan tanokon alapul, amelyeket először Luther Márton fogalmazott meg a katolikus egyház megreformálására tett kísérlete során. Luther 1525-ben tartotta az első lutheri istentiszteletet és szentelte fel az első lutheri lelkészt. Száz évvel Luther halála után a mai Wilmington belvárosától keletre, a Delaware állambeli Wilmingtonban alapították az első lutheránus templomot Amerikában.

3. Luther ellenfelei 1519-ben használták először a “lutheránus” kifejezést. Luther az “evangélikus” kifejezést részesítette előnyben, de a kifejezést kezdték használni azokra is, akik más reformátorok, például Kálvin és Zwingli tanításait követték. A lutheránusok a 16. század közepén vették fel magukra a megjelölést,

4. Nagyszámú lutheránus felekezet létezik, a két fő szervezet Amerikában a Lutheránus Egyház-Missouri Zsinat (LCMS) és az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyház (ELCA). Az LCMS a konzervatívabb a kettő közül, és azt tanítja, hogy a Biblia “Isten ihletett és tévedhetetlen Igéje”. Az ELCA azt vallja, hogy a Szentírás nem feltétlenül mindig pontos vagy megbízható minden részletében és részében. A kettő nem ért egyet az “oltár- és szószékközösség” kérdésében sem (ami azt jelenti, hogy az egyik egyház lelkipásztorai prédikálhatnak és úrvacsorázhatnak egy másik egyház templomában). Az LCMS az ilyen elkötelezettséget bizonyos más felekezeti lutheránus egyházakra korlátozza, míg az ELCA teljes közösségben van a Presbiteriánus Egyházzal (USA), az Amerikai Református Egyházzal, a Krisztus Egyesült Egyházával, az Episzkopális Egyházzal, a Morva Egyházzal és az Egyesült Metodista Egyházzal.

5. A helyi lutheránus gyülekezetek egy zsinatnak nevezett regionális vagy országos szervezethez tartoznak. (A névből nem mindig lehet megállapítani, hogy a zsinat országos vagy regionális. Kiváló példa erre a Lutheránus Egyház-Missouri Zsinat, amely egy országos zsinat, amely kerületekre oszlik (pl. a michigani kerület). A zsinatok egyesítik a gyülekezetek munkáját a területükön belül, regionális támogatásként szolgálnak, és irányítják a lelkész- és egyéb munkatársjelöltek felvételét.

6. A lutheranizmus történelmi tanítási mércéje a Konkordia könyve. Az először 1580-ban kiadott könyv 10 hitvallási dokumentumot tartalmaz, amelyeket a lutheránusok számára hitelesnek ismernek el: az Apostoli hitvallást, a Nikaiai hitvallást, az Athanázi hitvallást, Luther Márton Kis katekizmusát, Luther Márton Nagy katekizmusát, az Augsburgi hitvallást, az Augsburgi hitvallás apológiáját, Luther Márton Smalcald cikkelyeit, az Értekezést a pápa hatalmáról és primátusáról, valamint a Konkordia formuláját.

7. A lutheranizmus elsődleges hitvallása az Augsburgi hitvallás. A lutheránusoknak 1530-ban a németországi Augsburgban kellett bemutatniuk hitvallásukat a Szent Római Császár előtt. Fülöp Melanchthon írta meg az Augsburgi Hitvallást, amelyet 1530. június 30-án olvastak fel a császári udvar előtt. A 16. század óta az Augsburgi Hitvallást a hagyományon belül a legtöbben annak alapvető meghatározásának tekintik, hogy mit jelent lutheránusnak lenni.

8. A lutheránusok hisznek abban, hogy két szentség van (a lutheránusok meghatározása szerint “olyan szertartások, amelyek Isten parancsát hordozzák, és amelyekhez a kegyelem ígérete járul”), a keresztség és az úrvacsora (azaz az úrvacsora). A lutheránusok azt tanítják, hogy a keresztség “szükséges az üdvösséghez, és hogy a keresztség által Isten kegyelmét ajánlják fel, és hogy meg kell keresztelni a gyermekeket, akik a keresztség által Istennek felajánlva Isten kegyelmébe részesülnek”. Az úrvacsoráról azt tanítják, hogy “Krisztus teste és vére valóban jelen van, és kiosztatik azoknak, akik az Úr vacsoráját elfogyasztják”. (Elutasítják azonban a transzszubsztanciáció katolikus tanítását: “Ami az átlényegülést illeti, nem törődünk azzal a szofisztikus finomsággal, amellyel azt tanítják, hogy a kenyér és a bor elhagyja vagy elveszíti saját természetes anyagát, és csak a kenyér látszata és színe marad meg, nem pedig a valódi kenyér. Mert tökéletes összhangban van a Szentírással, hogy van és megmarad a kenyér, ahogyan maga Pál is nevezi, 1Kor 10,6: “A kenyér, amelyet megtörünk.”)

9. Bár vannak különbségek olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a predestináció és a krisztológia, a lutheránusoknak a szentségekkel kapcsolatos megkülönböztető nézete az elsődleges tanbeli különbség a református hagyományhoz tartozókkal. Kálvin például úgy vélte, hogy Krisztus lelkileg van jelen az úrvacsorában, míg Luther azt tanította: “Ez a mi Urunk Jézus Krisztus igazi teste és vére a kenyér és bor alatt”. A református hagyomány elutasítja a keresztségi újjászületésről szóló lutheri tanítást is. (vagyis azt, hogy a keresztség szükséges az üdvösséghez). Luther így tanított: “A keresztség nem egyszerűen közönséges víz, hanem az Isten parancsában foglalt és Isten Igéjével összekapcsolt víz. . . . A bűnök bocsánatát munkálja, megszabadít a haláltól és az ördögtől, és örök üdvösséget ad mindazoknak, akik hisznek, amint azt Isten Igéje és ígérete hirdeti”).

A sorozat további bejegyzései:

Zsidó főszentek – Iszlám Nemzet – Rabszolgakereskedelem – Napfogyatkozások – Alkoholfogyasztás Amerikában – Az otthonoktatási mozgalom története – Eugenika – Észak-Korea – Ramadán – Fekete héber izraeliták – Neil Gorsuch és a Legfelsőbb Bíróság megerősítése – Nemzetközi nőnap – A marihuána egészségügyi hatásai – J. R. R. Tolkien – Aleppó és a szíriai válság – Fidel Castro – C. S. C. Lewis – ESV Biblia – Alzheimer-kór – Teréz anya – Az opioid-járvány – Az olimpiai játékok – Orvos által segített öngyilkosság – Nukleáris fegyverek – Kínai kulturális forradalom – Jehova tanúi – Harriet Tubman – Autizmus – Hetedik…nap Adventizmus – Antonin Scalia bíró (1936-2016) – Női nemi szervek megcsonkítása – Árvák – Lelkipásztorok – Keresztények globális üldözése (2015-ös kiadás) – Globális éhezés – Nemzeti spanyolajkú örökség hónapja – Ferenc pápa – Menekültek Amerikában – Confederate Flag Controversy – Elisabeth Elliot – Állatviadalok – Mentális egészség – Imádság a Bibliában – Egyenlő bánásmód – Same-Nemi házasság – Népirtás – Egyházi építészet – Auschwitz és a náci megsemmisítő táborok – Boko Haram – Örökbefogadás – Katonai lelkészek – Ateizmus – Párkapcsolati erőszak – Rabbinikus judaizmus – Hamasz – Férfi testkép problémák – Mormonizmus – Iszlám – Függetlenség napja és a Függetlenségi Nyilatkozat. – Anglikanizmus – Transzneműség – Déli Baptista Konvenció – Béranyaság – Kálvin János – Ruandai népirtás – Narnia krónikái – Noé története – Fred Phelps és a Westboro Baptista Egyház – Stricik és szexkereskedők – Házasság Amerikában – Fekete történelem hónapja – Holokauszt – Roe v. Wade – Szegénység Amerikában – Karácsony – A hobbit – Trentói zsinat – Halloween és a reformáció napja – Kaszinók és szerencsejáték – Börtönerőszak – 16. utcai baptista templom robbantása – Vegyifegyverek – Washingtoni menet – Duck Dynasty – Gyermekmenyasszonyok – Emberkereskedelem – Scopes Monkey Trial – Szociális média – A Legfelsőbb Bíróság azonos neműek házasságával kapcsolatos ügyei – A Biblia – Emberi klónozás – Pornográfia és az agy – Tervezett szülőség – Boston Marathon robbantás – Női testkép problémák – Iszlám állam