A bizalom kedvezményezettjei fizetnek adót?

A bizalom kedvezményezettjei jellemzően a bizalom jövedelméből kapott kifizetések után fizetnek adót, nem pedig maga a bizalom fizeti az adót. Az ilyen kedvezményezettek azonban nem kötelesek adózni a tröszt tőkéjéből történő kifizetések után.

Amikor a tröszt kifizetést teljesít, a saját adóbevallásában levonja a kifizetett jövedelmet, és a kedvezményezettnek egy K-1 nevű adónyomtatványt állít ki. A K-1 jelzi, hogy a kedvezményezett felosztásából mennyi a kamatjövedelem és mennyi a tőkejövedelem, és így a kedvezményezettnek mekkora összeget kell adóköteles jövedelemként elszámolnia az adóbevallásában.

A bizalmi vagyonkezelések és a kedvezményezettek megértése

A bizalmi vagyonkezelés egy olyan bizalmi vagyonkezelői kapcsolat, amelyben a bizalmi vagy adományozó egy harmadik fél (általában a kedvezményezett) javára a vagyon vagy eszközök birtoklásának jogát egy másik félnek – a vagyonkezelőnek – adja.

A bizalmi vagyonkezelői szerződéseket a jogi védelem biztosítása és a vagyon megőrzése érdekében hozzák létre, általában a hagyatéki tervezés részeként. A trösztökkel biztosítható, hogy a vagyontárgyakat a kedvezményezettek között megfelelően, az adományozó kívánságának megfelelően osszák szét. A bizalmi vagyonkezelések segíthetnek a hagyatéki és öröklési adók csökkentésében, valamint a hagyatéki eljárás, azaz a tulajdonos halálakor a vagyon felosztásának bírósági eljárása elkerülhető.

Bár a bizalmi vagyonkezeléseknek számos típusa létezik, jellemzően két kategóriába sorolhatók. A visszavonható bizalom bármikor módosítható vagy megszüntethető az adományozó életében.

Ezzel szemben a visszavonhatatlan bizalom nem módosítható vagy megszüntethető, ha egyszer már megnyitották, beleértve azokat a bizalmakat is, amelyek az adományozó halálával visszavonhatatlanná válnak. A megbízó a visszavonhatatlan tröszt létrehozásával lényegében átruházta a trösztben lévő eszközök teljes tulajdonjogát vagy tulajdonjogát.

A trösztökből származó jövedelem kedvezményezettjei számára különböző adószabályok léteznek, attól függően, hogy a tröszt visszavonható vagy visszavonhatatlan – valamint a trösztből származó jövedelem típusától függően.

Kamat kontra tőkefelosztás

Amikor a tröszt kedvezményezettjei a tröszt tőkeegyenlegéből kapnak felosztást, nem kell adót fizetniük a felosztás után. Az Internal Revenue Service (IRS) feltételezi, hogy ez a pénz már azelőtt adózott, mielőtt a trösztbe került. Miután a pénzt a trösztbe helyezték, a felhalmozódó kamatok jövedelemként adókötelesek, akár a kedvezményezettnek, akár magának a trösztnek.

A trösztnek adót kell fizetnie az általa tartott és az év végén fel nem osztott kamatjövedelem után. A tröszt által felosztott kamatjövedelem a kedvezményezett számára adóköteles.

A kedvezményezettnek felosztott összeget úgy kell tekinteni, hogy az először a folyó évi jövedelemből, majd a felhalmozott tőkéből származik. Ez általában az eredeti hozzájárulás és a későbbi hozzájárulások összege, és a felosztott összeget meghaladó jövedelem. Az ebből az összegből származó tőkenyereség akár a tröszt, akár a kedvezményezett számára adóköteles lehet. A kedvezményezett részére és javára felosztott teljes összeg a tröszt felosztási levonásának mértékéig adóköteles számára.

Ha a jövedelem vagy a levonás a tőke vagy a hagyaték felosztható jövedelmének egy részét képezi, a jövedelemadót a tröszt fizeti meg, és nem száll át a kedvezményezettre. A visszavonhatatlan tröszt, amely mérlegelési jogkörrel rendelkezik az összegek felosztásában és megtartja a jövedelmet, trösztadót fizet, amely 3 011,50 dollár plusz a 12 500 dollár feletti többlet 37%-a.

Adóformanyomtatványok

A trösztök két legfontosabb adóformanyomtatványa a 1041-es és a K-1-es. Az 1041-es nyomtatvány az 1040-es nyomtatványhoz hasonló. Ezen a nyomtatványon a tröszt levonja a saját adóköteles jövedelméből a kedvezményezetteknek kiosztott kamatokat.

Ezzel egyidejűleg a tröszt kiállítja a K-1 nyomtatványt, amely lebontja a kiosztást, vagyis azt, hogy a kiosztott pénz mekkora része származott a tőkéből, szemben a kamatokkal. A K-1 az a nyomtatvány, amelyből a kedvezményezett megtudhatja, hogy milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a tröszt felosztásából.

A felosztott összegek megadóztatására vonatkozó K-1-es ütemtervet a tröszt készíti el és adja át az IRS-nek. Az IRS viszont átadja a dokumentumot a kedvezményezettnek az adó megfizetésére. A tröszt ezután kitölti a 1041-es nyomtatványt, hogy meghatározza a felosztott összeg után járó jövedelemfelosztási levonást.