A boreális éghajlat

Abstract

A boreális ökoszisztéma az ÉSZ 48° felett körbeöleli a Földet, lefedve Alaszkát, Kanadát és Eurázsiát. Területét tekintve a világ trópusi erdei után a második helyen áll, és a Föld erdősített területének mintegy 21%-át foglalja el (Whittaker és Likins 1975). A hideg, nedves boreális talajokban viszonylag alacsony a tápanyagok megkötődési aránya. Whittaker és Likins (1975) a boreális erdők éves nettó elsődleges termelékenységét 800 g C m-2y-1-re, a tundrákét pedig 140 g C m-2y-1-re becsülik, szemben a trópusi erdők átlagosan 2200 g C m-2y-1 és a mérsékelt égövi erdők 1250 g C m-2y-1 értékével. A magas szélességi fokokon a viszonylag alacsony tápanyag-lekötődési arányok azonban viszonylag magas, átlagosan nagyjából 30-50 g C m-2y-1 hosszú távú boreális széntárolási arányokat eredményeznek (Harden et al. 1992), ami a fák, cserjék és mohák viszonylag magas gyökérforgalmának és a viszonylag alacsony bomlási arányoknak köszönhető. Az elmúlt néhány ezer év során ezek a föld alatti tárolási folyamatok a boreális ökoszisztéma tőzegeiben és permafrosztjaiban nagy és potenciálisan mobil szénkészletet hoztak létre. Jelenleg a becslések szerint a boreális ökoszisztéma a Föld szénmennyiségének mintegy 13%-át tárolja a föld feletti biomassza formájában, és a talajban a föld alatt tárolt szénmennyiség 43%-át (Schlesinger 1991). A légköri CO2-koncentráció meridionális gradiensei arra utalnak, hogy az Északi szélesség 40° fölötti erdők évente 1-2 gigatonna szenet kötnek meg (Denning et al. 1995; Randerson et al. 1997), ami a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és az erdőirtás révén évente a légkörbe juttatott szénmennyiség közel 15-30%-át teszi ki. Tekintettel az ökoszisztéma hatalmas, nagyjából 20 Mkm2 -es területi kiterjedésére (Sellers et al. 1996b; >A.45. ábra), a szénáramlás akár csak 50 g C m-2y-1 -es változása is hozzájárulhat vagy eltávolíthat évente egy gigatonna szenet a légkörből. A boreális erdő mérete, a viszonylag kis éghajlati változásokra való érzékenysége, a globális éghajlatra és a globális szénciklusra gyakorolt hatása miatt tehát kritikusan fontos a boreális ökoszisztéma folyamatainak jobb megértése és helyes megjelenítése a globális modellekben.