A borsó és a bab közötti különbség
Borsó vs bab
A bab és a bab könnyen összetéveszthető egymással, mivel mindkettő hüvelyes és mag. Ráadásul ugyanannak a családnak – a hüvelyeseknek (ma Fabaceae) – a tagjai. Csakhogy jelentős különbségek vannak közöttük, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.
A babot elsősorban nagy magvú növényként írják le. A “bab” kifejezést valójában a lóbab magjának leírására használják. Később a leírása kibővül a Phaseolus nemzetségbe tartozókkal, mint például a közönséges és a futóbab. A babok közé tartoznak a fűszernövények ízletes magjai és hüvelyei is. Hasonlóképpen, más, nem a Leguminosae családba tartozó cserjék vagy fák magjait is, mint például a kávé és a kakaó esetében, amelyeket még mindig babnak tekintünk, mivel mindkettő hasonlít a közönséges babra. Más magokat, mint például a vaníliababot, azért nevezzük annak, mert hasonló hüvelyekhez hasonlítanak, mint a természetes babok. A babnak számos fajtája létezik, mint például a francia bab, a futóbab, a szárazbab és a lóbab (amerikai régiókban a lóbab).
A bab a Pisum nemzetséghez és a Specie sativum fajhoz tartozik. A tipikus konyhában a borsót zöldségnek tekintik, mégis a természetben előforduló gyümölcsök közé tartozik. A legtöbb borsó a borsóhüvelyben található kerek magvak formájában jelenik meg. Ez a növény a hűvösebb évszakban virágzik. Ezért általában télen vagy a nyár kezdete előtt ültetik (ez még mindig az adott helytől függően változik). Minden egyes borsó átlagosan 0,1-0,36 g súlyú.
A borsót általában mélyre (30-40 mm) vetik, dupla vagy keskeny sorokban. A manapság termesztett elsődleges borsófajták elérhetik a 450-1.500 mm-es magasságot is, a Greenfeast borsó nagyon ismert. Egyre népszerűbbek még a hóborsó és a cukorborsó.
A két borsófajta közötti legmarkánsabb különbség a száruk jellegzetessége. A borsónak üreges a szára, míg a babnak tömörebb a szára. Mindkét hüvelyes esetében a magasabbaknak rácsra van szükségük a megfelelő növekedéshez és támasztékként szolgálnak. A legtöbb bab csak átfonja magát a támasztékon, míg a borsó az indáit (a leveleiből) használja a fonáshoz. Ebben az összefüggésben a babnak nincsenek indái a borsóhoz képest.
Még a sziklevelek fejlődési mintázata is eltérő abban az értelemben, hogy ezek a szerkezetek a bab esetében a földből bújnak elő, míg a borsó esetében ezek a sziklevelek nem bújnak elő. A babot, különösen a kúszónövényeket, a borsónál nagyobb mélységben, 25-50 mm körül vetik.
Summary:
1. A borsóra jellemző az üreges szár, míg a babnak tömörebb a szára.
2.A babnak általában nincsenek indái, szemben a borsóval, amely a levélindáit használja a fonalazásra.
3.A borsót a főzésben zöldségként kezelik, még akkor is, ha rendes körülmények között gyümölcsnek számít.
4.Ami a sziklevelek fejlődését illeti, a babnak a sziklevelek a földből emelkednek ki, ellentétben a borsóval.