A combcsont anatómiája

– Lásd: Femur artériás ellátása

– A combcsont proximális részének embriológiája:
– felső vége fejből, nyakból, & nagyobb & kisebb trochanterekből áll a nyak és a test találkozásánál;
– 4 külön csontosodási központból fejlődik;
– a fej nagyjából a gömb kétharmadát alkotja, amelynek felszíne ízületi, kivéve a fovea capitis femoris-t, ahol a fej szalagja rögzül;
– a nagy trochanter egy nagy kiemelkedés, amely a nyak és a combcsont találkozásának oldalsó oldalán a szárból felfelé nyúlik;& a combcsont teste;
– a kis trochanter egy kiemelkedés a posteromedialis oldalon;
– intertrochanterikus gerinc, a két trochanter között húzódik;
– széles, durva intertrochanterikus vonal húzódik a nagyobb és a kisebb trochanter között a combcsont elülső oldalán;
– calcar femorale

– combnyakszög:
– a nyak inferolaterálisan nyúlik a fejétől a combcsont szárával való találkozásig, körülbelül 125 fokos szögben;
– a szög az életkor, a termet, & a medence szélessége szerint változik, felnőtteknél, rövid végtagúaknál és nőknél kisebb;
– ha ez a szög > 135 fok, az állapot coxa valga;
– ha < 120 fok, coxa vara;
– a combnyak nem párhuzamos a frontális síkkal vagy a combcsont síkjával;
– ehelyett a fej a combcsont & szárának középvonalához képest elöl helyezkedik el;
– funkcionálisan ez a combcsont szárának belső rotációját eredményezi, így a fokozott anteverzióval rendelkező Ipt járhat befelé forduló járással;
– felnőtteknél a nyak-tengely szög kb. 5-15 fok között van;
– ha > 15 fok, fokozott femorális anteverzió áll fenn;
– ha < 5 fok, az állapotot femorális retroverziónak nevezzük;
– hivatkozások:
– A femurkomponensek tervezésének anatómiai alapjai.

– A combcsont és az acetabulum anteverziója

– A combcsonttengely:
– a combcsont lényegében csőszerű szerkezet;
– a combcsont tengelye enyhén csavarodott és görbült, előre domború, ami részben felelős a comb elülső részének teltségéért;
– a középső harmadában a legközelebb hengeres;
– felül & alul lapos, anteroposterior & szélesedik, különösen az alsó vége felé;
– hátrafelé a linea aspera mentén szélesedik ki, ahol a kérgi vastagsága a legnagyobb;
– a linea aspera a középső harmad hátsó részén két ajakkal rendelkezik, amelyek szétágaznak;
– a linea aspera felső végén vagy annak közelében található a tápcsatorna;
– a linea aspera a fascia rögzítési helyéül szolgál;
– a cső proximális & distalis metaphysis kiszélesedése a csont szubtrochanterikus és szuprakondiláris régióiban feszültségkoncentrációt eredményez ezeken a szinteken;
– a combcsont elülső elhajlása vagy antecurvaturája a femurszár legmarkánsabb jellemzője;
– ennek az elhajlásnak a nagyságában nagy egyéni eltérések vannak;
– a normális fiziológiás elhajlás gyakran fokozott bizonyos patológiás dz-kben, mint például a fibrous dysplasia & Paget dz;
– a szár antecurvaturájának klinikai jelentőségét már régóta értékelik;
– a legtöbb modern IM szeg előrehajlított, hogy az ívhez igazodjon;
– a femurszögelés korai éveiben használt egyenes, merev implantátumok kiegyenesítették a szárat, így a törés helyén hátsó rés maradt;
– az egyenes szegek frx in frx aprózódást és esetenként még az elülső kéreg perforációját is eredményezték

A femur anteverzió klinikai meghatározása. Összehasonlítás a bevett technikákkal.

A combcsont anatómiája és funkcionális tengelyei.

Femorális anteverzió

Vaszkularizált fibularis graftok a combcsont rekonstrukciójához.

A humán combcsont fejlődő proximalis végének artériás ellátása.

A humán combcsont fejlődő proximális végének artériás ellátása.