A cseresznye hatása a húgysav és a köszvény csökkentésében: A Systematic Review
Abstract
Háttér. Korábbi tanulmányok beszámoltak kiegészítő terápiák alkalmazásáról a köszvényes rohamok kockázatának csökkentése érdekében. Ebben a vizsgálatban a cseresznye hatékonyságát vizsgáltuk a köszvényhez társuló húgysavszint csökkentésében. Módszerek. Releváns tanulmányokat kerestünk a PubMed, az Embase és a Cochrane Library adatbázisában nyelvi korlátozások nélkül a kezdetektől 2019. augusztus 15-ig. Az elfogultság kockázatát a PRISMA-nyilatkozat és ellenőrzőlista segítségével, a módszertani minőséget pedig a Cochrane Collaboration eszközével értékeltük. Eredmények. A szisztematikus áttekintésbe bevont hat tanulmány a köszvény előfordulásának és súlyosságának csökkenéséről számolt be a cseresznye fogyasztását követően. A rendszeresen cseresznyekivonatot/leveket fogyasztó köszvényes betegek kevesebb köszvényes fellángolásról számoltak be, mint azok a betegek, akik nem egészítették ki étrendjüket cseresznyetermékekkel. Összességében pozitív korrelációt figyeltünk meg a cseresznyelé fogyasztása és a szérum húgysavkoncentrációjának csökkenése között. Következtetések. A jelenlegi bizonyítékok alátámasztják a meggyfogyasztás és a köszvényes rohamok csökkent kockázata közötti összefüggést. Megjegyzendő azonban, hogy nem tudtunk hatékony metaanalízist végezni a releváns tanulmányok hiánya és a korábbi tanulmányokban alkalmazott módszerek és mérőszámok nagyfokú eltérése miatt. További átfogó vizsgálatokra vagy hosszú távú követéses vizsgálatokra lesz szükség a cseresznyefogyasztás hatékonyságának értékeléséhez a köszvényes vagy hiperurikémiás betegek kezelésében.
1. Bevezetés
A köszvény a húgysav kristályosodására utal az ízületekben vagy azok környékén. Ez a gyulladásos ízületi gyulladás egyik gyakori következménye , általában kellemetlen érzést és erős fájdalmat okoz. A köszvényes és/vagy hiperurikaemiával diagnosztizált betegeknek folyamatos farmakológiai kezelésben kell részesülniük . Az allopurinol és a febuxosztát a leggyakrabban felírt gyógyszerek, amelyek a xantin-oxidáz aktivitásának gátlásával csökkentik az urátszintet .
A cseresznye egy tápláló gyümölcs, amely számos kémiai vegyületet tartalmaz, amelyek jótékony hatásúnak bizonyultak a köszvényben, álmatlanságban és izomfájdalomban szenvedő betegek számára. A krónikus betegségekben, például szív- és érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben és rákban szenvedő betegek számára is előnyösnek bizonyult . Az alternatív gyógyászat szempontjából az étrendet a köszvényhez kapcsolódó kiegészítő tényezőnek tekintik, arra a tényre alapozva, hogy a köszvény előfordulása magasabb az elhízott betegek és a nagy mennyiségű alkoholt, cukrot és/vagy purintermékeket fogyasztó betegek körében . A különféle élelmiszerek, például a különböző gyümölcsök, jótékonyan hatnak a húgysavszint csökkentésére . A nem farmakológiai módszerek hatékonyságának ellenőrzéséhez azonban további bizonyítékokra van szükség. Számos tanulmány számolt be arról, hogy a cseresznyekivonat és/vagy a cseresznyelé kiegészítőként szedhető a köszvényben szenvedő betegek húgysavszintjének csökkentésére .
Vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a cseresznye fogyasztása csökkentheti a húgysavkoncentrációt; azonban még jelentősebb és integrálóbb eredményekre van szükség. Jelen szisztematikus áttekintés során célunk az volt, hogy felmérjük a cseresznye termékek hatékonyságát a húgysavszint csökkentésében és a köszvényes roham előfordulásának közvetítésében.
2. Anyagok és módszerek
2.1. A cseresznye és a köszvényes termékek hatásossága. Irodalmi áttekintés
A PubMed, az Embase és a Cochrane Library adatbázisában kerestünk releváns tanulmányokat (nyelvi korlátozások nélkül) a kezdetektől 2019. augusztus 15-ig. Ezek az adatbázisok lefedik a témához kapcsolódó kutatási cikkek többségét. A szóba jöhető tanulmányokat az elektronikus adatbázisok átvizsgálásával azonosítottuk az orvosi tárgyszavak (MeSH) és nem MeSH-kifejezések különböző kombinációinak felhasználásával.
2.2. A szakirodalom és a szakirodalom témaköre. Data Sources and Search Methods
The search process was extended by (i) perusing the reference section of all relevant studies and (ii) manually searching through the abstracts of key journals and papers published at major annual meetings. The search terms included the following: (gout OR hyperuricemia) AND (cherry or cherry juice or cherry extract) AND (efficacy or effectiveness). We also checked the reference list of screening studies to identify other similar studies. The search strategy excluding manual search methods is shown in Table 1. This study was based on guidelines outlined in the Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses (PRISMA) (Figure 1).
|
||||||||||||||||||||||||||||||
2.3. Adatkivonat és minőségértékelés
Egy adatkivonat-nyomtatvány segítségével a következő adatokat szereztük be a bevont tanulmányokból: első szerző, publikáció éve, ország, használt adatbázis, tanulmány időtartama, tanulmányterv, vizsgálati alanyok, vizsgálati alanyok átlagos életkora, kijelölt csoportok és eredmények. A módszertani minőség értékelését a szerzők, Pei-En Chen és Tao-Hsin Tung egymástól függetlenül végezték el. A minőségértékelés a következő tételekre terjedt ki: allokáció létrehozása és elrejtése, elvakítás, követési időtartam, követési veszteség (%) és az adatelemzési módszer (intention-to-treat vagy protokoll szerint). Az eltéréseket megbeszélés és konszenzus útján oldották fel. A 2. táblázat a vizsgálatba bevont összes tanulmányon elvégzett módszertani minőségértékelés eredményeit tartalmazza. Megállapítottuk, hogy a potenciális torzítás leggyakoribb forrásai a nem megfelelő allokációs elrejtés és a szekvencia-generálás voltak. Due to the small number of papers and the degree of heterogeneity in the study design, interventions, and outcome indices, meta-analysis was deemed impractical.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ITT: intention-to-treat; PP: per protocol.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Két szerző egymástól függetlenül is áttekintette a címeket és az összefoglalókat, miután a releváns tanulmányok összes hivatkozását importálták az EndNote-ba. A kiválasztott publikációk alapos értékelését követően indexáltuk a teljes szöveget, majd ezt követően a Cochrane Handbook for Systematic Reviews of Interventions (Cochrane kézikönyv a beavatkozások rendszerezett áttekintéséhez) alapján értékeltük az elfogultság kockázatát . A kézikönyv az elfogultsági kockázat hét területét tartalmazza: (1) véletlenszerű szekvencia létrehozása, (2) allokáció elrejtése, (3) a résztvevők és a személyzet elvakítása, (4) az eredményértékelés elvakítása, (5) hiányos eredményadatok, (6) szelektív jelentés, és (7) egyéb torzítási források. A Cochrane Collaboration Tool-t a Review Manager 5.3.5 verziója használta az elfogultság kockázatának értékelésére a bevont vizsgálatokban . Minden nézeteltérést a harmadik szerzővel, Ching-Wen Chiennel folytatott megbeszélés útján oldottunk fel.
A 2. ábra az elfogultsági kockázat összefoglaló értékelését mutatja be. Bell et al. nem írta le egyértelműen, hogyan választják ki a kutatási populációkat . Jacob et al. nem mutatta be egyértelműen, hogy a résztvevők vakok voltak-e . Schlesinger et al. és Singh et al. számos kutatási tárgyat elvesztett a nyomon követésig; ezért magas torzítási kockázatot kell feltételeznünk . Singh et al. és Zhang et al. , nem vakították el a résztvevőket, így az eredmények értékelését megkérdőjelezhetőnek kell tekinteni .
2.4. ábra. Adatok szintézise
A kiválasztott tanulmányok eredményeit kvalitatív módon értékeltük, különös tekintettel a plazma urát szintjére (μmol/L), a köszvényes fellángolások számára, a köszvényes rohamok kockázatára (OR), a szérum urát szintjére és a szérum húgysav koncentrációjára.
3. Eredmények
3.1. Az eredmények. Study Characteristics
Figure 1 illustrates the results of this systematic review. Following a thorough review of all candidate papers, we identified a total of six studies that addressed the relationship between cherry intake and gout. The characteristics of the studies are listed in Table 3. Among the studies in this paper, five were conducted in the United States (US) and one was conducted in the United Kingdom (UK).
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3.2. Clinical Efficacy of Cherry in Reducing Uric Acid and the Incidence of Gout Attacks
One of the studies investigated the relationship between the ingestion of cherry extract and urate concentration levels. Two of the studies focused on the correlation between the incidence of gout attacks and cherry intake. Zhang et al. assessed the relationship between cherry consumption and the risk of recurrent gout attacks . They reported that after ingesting cherries for a period of two days, there was a significant decrease in the risk of gout attacks. A cseresznyelé és a cseresznyekivonat konzisztens eredményeket hozott a nem, az elhízottsági állapot, a purinbevitel, az alkoholfogyasztás, a vízhajtók használata és a köszvényellenes gyógyszerek alkalmazása szerint kategorizált csoportokban. Arról is beszámoltak, hogy az allopurinol és a cseresznye kombinációja csökkentheti a köszvényes roham kockázatát.
A Singh és munkatársai egy weboldal böngészőjéből szerzett köszvényes kórtörténet vizsgálatában a cseresznyével kapcsolatos kiegészítők fogyasztásával kapcsolatos számos eredményről számoltak be: (1) a köszvényes fellángolások számának szignifikáns csökkenése az előző hónaphoz képest; (2) a köszvényes fellángolásoktól való mentesség kisebb valószínűsége az előző hónaphoz képest; (3) tendenciaszerűen alacsonyabb, 80%-os urátcsökkentő terápiás (ULT) gyógyszerrel rendelkezők aránya; és (4) az ULT szükségessége nélküli napok számának növekedése az előző hónaphoz képest . Martin és Coles a plazma urátszintjének jelentős csökkenéséről számolt be a fanyar cseresznyelevek 4 héten át történő fogyasztását követően . Megjegyzendő azonban, hogy a szérum húgysavkoncentráció az esetcsoportban csökkent, a placebocsoportban viszont emelkedett .
Schlesinger és munkatársai három kísérleti vizsgálatot végeztek a meggylé-koncentrátum köszvényre gyakorolt hatásának vizsgálatára . Ezek közül egyet választottunk ki áttekintésünkbe való felvételre. A kiválasztott vizsgálatban Schlesinger és munkatársai a cseresznyelé és a gránátalmalé fogyasztásának hatásait hasonlították össze. Arról számoltak be, hogy mindkét gyümölcslé enyhén csökkentette a plazma urát szintjét; a cseresznyelevek hatása azonban kevésbé volt kifejezett . Mindazonáltal egyik megfigyelt változás sem érte el a szignifikancia szintet.
3.3. Időhatás a húgysavszint csökkentésében
A tanulmányban tárgyalt utolsó két írás a cseresznyefogyasztás és a húgysav- és plazmaurátszintek időbeli változása közötti kapcsolatot vizsgálta. Tíz nőn végzett kutatás során Jacob és munkatársai a plazma urát szintjének jelentős csökkenését figyelték meg a cseresznye fogyasztását követő 5 órán keresztül . A szőlő és az eper hasonló hatást fejtett ki; a megfigyelt változások azonban nem érték el a szignifikancia szintet. A kivi fogyasztása valójában a plazma urát szintjének emelkedéséhez vezetett. A 12 egészséges résztvevőn végzett kutatás során Bell és munkatársai a szérumurát szignifikáns csökkenését figyelték meg 2 órával a cseresznye elfogyasztása után .
4. Megbeszélés
4.1. Megbeszélés. Klinikai implikációk
Tanulmányunk hat vizsgálat jelenlegi eredményeinek szintézisét nyújtotta, amelyek összefüggést mutatnak a cseresznyekivonat fogyasztása és a köszvény között. Nincs azonban konszenzus a cseresznyekivonat és a köszvény közötti molekuláris összefüggést illetően, mivel csak néhány tanulmány végzett statisztikai elemzést ezekre a változókra vonatkozóan. Ezenkívül nem tartottuk célszerűnek metaanalízis elvégzését a cseresznye fogyasztása és a köszvény súlyossága közötti lehetséges kapcsolat értékelésére.
A cseresznye fogyasztása hatékonynak bizonyult az urátszint csökkentésében, és korábbi tanulmányok a köszvényhez kapcsolódó gyulladás elnyomását a cseresznye gyulladáscsökkentő tulajdonságainak tulajdonították . A gyulladásban szerepet játszó kulcsfontosságú enzimeket (pl. ciklooxigenáz 1 és 2) erősen gátolja a cseresznyekivonatból származó antocianin. Kimutatták továbbá, hogy a cseresznyekivonat csökkenti a különböző citokinek (pl. IL-1β, TNF-α, IL-6 és IL-17) szintjét az érintett ízületekben . Bizonyított kutatások kimutatták, hogy a cseresznye csökkentheti a gyulladáskeltő anyagok, például a NO C-reaktív fehérje (CRP) képződését . A hiperurikémia kezelésének elmulasztása növeli a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás gyakoriságát, valamint a cukorbetegséggel kapcsolatos szövődmények előfordulását . Ezek az eredmények rávilágítanak az étrend ellenőrzésének fontosságára az urát felhalmozódásának mérséklése érdekében. Számos kutató felvetette, hogy a cseresznye húgysavcsökkentő és a köszvényes rohamok előfordulását csökkentő hatékonysága a cseresznye kémiai összetételének tulajdonítható. Zhang et al. és Colins et al. azt javasolták, hogy a cseresznyében lévő antocián antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása gátolja az IL-1β kiválasztását . Megjegyzendő, hogy a cseresznye antociánszintje jóval magasabb, mint a legtöbb más gyümölcsé.
4.2. Módszertani megfontolások
A tanulmány erőssége a felülvizsgálat minőségében rejlik. Külön értékeltük a tanulmányokat értékelő eszközökkel, és úgy tűnik, hogy a cseresznyefogyasztás és a köszvény kapcsolatával foglalkozó cikkek többségét lefedtük. Az áttekintésünkben szereplő tanulmányok bizonyítják az idő befolyását a köszvényes rohamok vagy a plazma húgysavszintje és a cseresznyefogyasztás közötti kapcsolatra. Számos tanulmány vizsgálta a cseresznye és a köszvény vagy a húgysav közötti kapcsolatot; a hangsúly azonban az IL-1 β és a TNF-α gyulladáscsökkentő hatásaira helyeződött, amelyeket biomarkerként használnak az akut köszvényes fellángolások nyomon követésében .
Sok korlátozással kell foglalkozni. Először is, a bevont tanulmányok kis száma megkérdőjelezi az eredmények megbízhatóságát és a következtetések erősségét. Másodszor, nehéz volt hatékony metaanalízist végezni a vizsgálatok felépítésében, a kimeneti változókban és a torzulás kockázatának értékeléséhez használt biomarkerekben mutatkozó jelentős heterogenitás miatt (3. táblázat és 2. ábra). Harmadszor, a felülvizsgálatunkba bevont vizsgálati alanyok egészségi állapota eltérő lehetett. Negyedszer, a résztvevők széles életkori skálája (21 és 88 év között) miatt az életkortól függő tényezők is befolyásolhatják a vizsgálatokat. Végül, a bevont tanulmányok mindegyike nyugati országokban (USA és Egyesült Királyság) készült. A különböző fajú egyének adatainak hiánya szűkíthette a tanulmány alkalmazhatóságát.
5. Következtetések
A jelenlegi bizonyítékok alátámasztják a meggyfogyasztás és a köszvényes rohamok csökkent kockázata közötti összefüggést. Megjegyzendő azonban, hogy nem tudtunk hatékony metaanalízist végezni a releváns tanulmányok hiánya és a korábbi tanulmányokban alkalmazott módszertanok és mérőszámok nagyfokú eltérése miatt. Továbbá jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő számú olyan tanulmány, amely a hatékony metaanalízis elvégzéséhez szükséges mennyiségi eredményt mutatná be. Javasoljuk, hogy a kutatók végezzenek randomizált kontrollvizsgálatokat az összefüggés további értékeléséhez. Javasoljuk továbbá a populációk szélesebb körén (pl. különböző rasszok) végzett kutatásokat is, hogy átfogóbb és általánosíthatóbb eredményeket kapjanak.
Érdekütközések
A szerzők kijelentik, hogy nincsenek összeférhetetlenségeik.