A gazdasági növekedés különböző mérőszámai eltérő következtetésekhez vezetnek?

A gazdasági növekedést egy gazdaság, például egy nemzet, egy régió vagy egy település kibocsátásának százalékos növekedéseként határozzák meg. A gazdasági növekedés szorosan összefügg a gazdaság ipari szerkezetével, egészségi állapotával, demográfiájával és jövedelemeloszlásával. A nemzeti gazdasági növekedés leggyakrabban használt mérőszáma a bruttó hazai termék (GDP) változása. A GDP a gazdaságban előállított összes áru és szolgáltatás hozzáadott értékét méri. Az áruk és szolgáltatások előállítása elsődleges jövedelmet termel a háztartások számára, ezért a GDP mérésének másik módszere az összes jövedelem összeadása. Ennek a jövedelemnek egy részét a háztartásoknak kifizetett összes bér összege alkotja. A regionális növekedési tanulmányok készítésekor a gazdasági növekedés gyakori mérőszáma a bérek összege. Ennek egyik oka lehet a GDP-adatokhoz való korlátozott hozzáférés regionális szinten. Svédországban azonban léteznek önkormányzati szintű GDP-adatok, amelyek lehetővé teszik olyan tanulmányok készítését, amelyekben a GDP-adatok és a béradatok használatának hatásait össze lehet hasonlítani. A jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a GMP (bruttó önkormányzati növekedés) és a bérek összegének használata milyen különbséget jelent a növekedési modellekre. Mivel a két mérőszám hasonló, de nem azonos, a növekedési mérőszám megválasztása befolyásolhatja a vizsgálat következtetéseit. Ez ellentmondásos eredményekhez vezethet például azzal kapcsolatban, hogy az egyetemi kutatáshoz való hozzáférés hogyan befolyásolja a gazdasági növekedést (Andersson, Grasjö & Karlsson 2007, 2008). Az előzetes eredmények magas pozitív korrelációt jeleznek a GMP és a bérösszeg változása között önkormányzati szinten. Ha azonban az egy főre jutó GMP-re és az egy főre jutó bérösszegre vonatkozó adatokat használjuk, a korrelációk még mindig pozitívak, de sokkal kisebbek. Hivatkozások Andersson M., Grasjö U. & Karlsson C. (2007), Regional Growth and Accessibility to Knowledge Resources: A Study of Swedish Municipalities, The ICFAI Journal of Knowledge Management, July 07 Andersson M., Grasjö U. & Karlsson C., (2008), Human Capital and Productivity in a Spatial Economic System, Annals of Economics and Statistics, No 87/88 – 2008.