A Guide to Today’s Top 10 Linux Distributions

Az egyik legzavaróbb dolog a Linux újdonsült használói számára, hogy hány disztribúciója, vagy verziója van az operációs rendszernek. Az Ubuntu az, amelyről a legtöbben hallottak, de több száz másik is létezik, amelyek mindegyike a Linux alaptémájának valamilyen változatát kínálja.

Az Ön számára megfelelő disztribúció – vagy “disztró” – kiválasztása nagyrészt öt kulcsfontosságú tényezőtől függ, amint azt már leírtam. Hasznos azonban, ha alapvetően tisztában vagyunk azzal, hogy a főbb Linux disztribúciók miben különböznek egymástól.

A következőkben tehát egyfajta összefoglalás következik a mai 10 legjobb Linux disztribúcióról.

Ubuntu

Igen, az Ubuntu manapság a Linux mintaképe, és ez nem is csoda – messze a legnépszerűbb disztribúció, csak a Distrowatch oldalon naponta több mint 2200 látogatót gyűjt, míg a második helyezett Fedora körülbelül 1400-at.

Az Ubuntu viszonylag későn jelent meg a Linux színtéren, hiszen csak 2004-ben jelentették be, de ezt a rövidebb múltat bőven kárpótolta. A dél-afrikai milliomos Mark Shuttleworth által alapított Canonical – az Ubuntu mögött álló vállalat – sok éven át ingyen szállította az Ubuntu CD-ket az érdeklődő felhasználóknak, felgyorsítva ezzel a piaci elterjedését.

Az Ubuntu a Debianon alapul (lásd alább), és olyan jól ismert alkalmazásokat tartalmaz, mint a Firefox és az OpenOffice.org. Kiszámítható, hat hónapos kiadási ütemtervvel rendelkezik, alkalmanként pedig Long Term Support (LTS) verziókkal, amelyeket három-öt évig támogatnak biztonsági frissítésekkel.

Az Ubuntu az egyszerű használatáról is nevezetes, valamint arról, hogy tartalmaz egy migrációs asszisztenst a Windows felhasználók számára, és támogatja a legújabb technológiákat. Az Ubuntu 10.10-es verziója — más néven Maverick Meerkat — multitouch és gesztus stacket is tartalmazni fog. Ennek a verziónak a végleges iterációja a jövő hónapban jelenik meg.

Azt is érdemes megérteni, hogy az Ubuntu különböző remixekben és spin-off al-distrókban is elérhető, amelyek bizonyos réseket céloznak meg, például Kubuntu, Xubuntu és Lubuntu. Ezek többsége elsősorban abban különbözik, hogy az Ubuntu szabványos GNOME-jától eltérő asztali környezetet kínál.

Fedora

A Fedora a Red Hat ingyenes változata, amelynek RHEL (Red Hat Enterprise Linux) 2003 óta kereskedelmi termék. E szoros kapcsolat miatt a Fedora különösen erős a vállalati funkciókban, és gyakran előbb kínálja azokat, mint a RHEL.

A Fedora emellett féléves kiadási ütemezést kínál, és a biztonsági funkciói is kiválóak. Bár egyesek a Linux “hobbisták” számára készült élvonalbeli disztrónak tekintik, úgy gondolom, hogy az évek során elért fejlesztések és a széles körű népszerűség együttesen jó választássá teszik az újabb Linux-felhasználók számára is.

Linux Mint

A Linux Mint egy Ubuntu alapú disztró, amely jelenleg a Distrowatch népszerűségi listájának harmadik helyén áll, és csak 2006-ban jelent meg. Az operációs rendszer saját, különálló asztali témával és eltérő alkalmazáskészlettel egészíti ki az Ubuntut; a disztróban szintén egyedülállóak a különböző grafikus eszközök a jobb használhatóság érdekében, mint például a mintDesktop az asztali környezet konfigurálásához, a mintInstall a szoftverek könnyebb telepítéséhez és a mintMenu a könnyebb navigációhoz.

A Mint jól megérdemelt hírnevét élvezi a könnyű használatnak, így ez is jó választás a kezdő felhasználók számára. Emellett tartalmaz néhány saját fejlesztésű multimédiás kodeket is, amelyek gyakran hiányoznak a nagyobb disztribúciókból, ezzel javítva a hardveres kompatibilitást. A Mintnek nincs fix kiadási ütemterve, de általában minden stabil Ubuntu kiadás után röviddel megjelenik egy új verzió.

openSUSE

A Distrowatch-on napi 1200 látogatással az openSUSE tartja a No. 4. helyet foglalja el az oldalon, és a Novell SUSE Linux Enterprise Desktop és SUSE Linux Enterprise Server termékeinek alapját is képezi.

A csomag adminisztrációs segédprogramja, a YaST széles körben elismert, mint az egyik legjobb, és a dobozos kiadáshoz a legjobb nyomtatott dokumentáció tartozik, amit bármelyik disztróhoz találhat. Azt mondanám, hogy az openSUSE nehézségi szintje “közepes”.

PCLinuxOS

A GNOME helyett a PCLinuxOS a KDE asztali környezetet használja, és lényegében a Mandriva könnyített változata (lásd alább). A grafikus vezérlők, böngésző pluginek és médiakodecek jó támogatásával a PCLinuxOS jó választás lehet a kezdők számára. Kiadási ciklusa azonban rendszertelen lehet, és 64 bites verziója sincs.

Debian

A Debian 1993 óta létezik, és jelenleg az egyik legjobban tesztelt és hibamentes disztróként ismert. Bár az Ubuntu alapjául szolgál, a legtöbben úgy tekintenek a Debianra, mint olyan disztribúcióra, amely leginkább a Linuxban jártasak számára alkalmas. A disztró az összes nyílt forráskódú komponenst használja, ami jó dolog, de azt jelenti, hogy nehezebb lehet elérni a kompatibilitást a szabadalmaztatott kódokkal, például a vezeték nélküli hálózati meghajtókkal. A Debian kiadási ciklusa is viszonylag lassú, a stabil kiadványok egy-három évente jelennek meg.

Mandriva

A korábban Mandrake néven ismert Mandriva a legmodernebb szoftvereiről, kiváló adminisztrációs csomagjáról és 64 bites kiadásáról nevezetes. Emellett ez volt az első nagy disztribúció, amely a dobozon kívüli támogatással felugrott a netbookok vonatára. Mindazonáltal a Mandriva az utóbbi időben nehézségekkel küzdött a francia gyártó néhány ellentmondásos döntése miatt. Nemrég átszervezték, aminek következtében egyesek bizonytalannak tartják a közösségi verzió jövőjét.

Sabayon/Gentoo

Az olasz Sabayon lényegében a Gentoo LiveCD változata, amely arról ismert, hogy lehetővé teszi a felhasználók számára az egyes komponensek egyedi optimalizálását. Mindkettő fejlett Linux-disztribúciónak számít, amely elsősorban a tapasztalt felhasználóknak szól.

Arch Linux… plusz Slackware

AzArch egy másik csomag, amely elsősorban a tapasztalt felhasználóknak szól, akiket érdekel a rendszerük finomhangolása és optimalizálása. Bár jelenleg nincs a top 10-ben, a Slackware hasonlóan a Linux-guruk felé orientálódik.

Puppy Linux… plus DSL

A Distrowatch top 10-ben jelenleg utolsó a Puppy Linux, egy kompakt disztró, amely ideális régebbi hardverekhez és olyan helyzetekben, ahol a számítási erőforrások minimálisak. (A Damn Small Linux egyébként hasonló.) Bár kis alapterületű, a Puppy mégis teljes értékű, és számos konfigurációs és alkalmazástelepítési varázslót tartalmaz. Az egész operációs rendszer elég kicsi ahhoz, hogy közvetlenül a rendszer RAM-jából fusson, így az alkalmazások gyorsan elindulnak, és azonnal reagálnak a felhasználói bevitelre.

Kövesse Katherine Noyes-t a Twitteren: @Noyesk.