A hadihajók osztályozása

Általában a levegővel foglalkozunk – ebben a blogbejegyzésben egy rövid “vízi kirándulást” teszünk. A világ haditengerészeteiben ma már nagyon sokféle hajó van. Mindegyiknek más-más a felhasználási területe, és egyes besorolások csak bizonyos országok számára kizárólagosak. A különböző országok különböző típusú hajókba fektettek energiát, egyesek pedig szinte mindegyikbe. Az alapismeretekkel rendelkező olvasó számára megpróbálunk némi fényt deríteni erre az osztályozásra. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a különböző felszíni és víz alatti hajótípusokat és azt, hogy milyen haditengerészetek üzemeltetik őket. Az első hajó a listán: Fregatt.

Frigátnak általában a 3000 tonnánál nagyobb tömegű hajókat tekintik. Feladata a csapásmérő csoportjuk többi hajójának védelme, ennek a feladatnak a fő része az ellenséges tengeralattjáróktól való védelem. A fregattnak nincs tényleges definíciója, ami azt jelenti, hogy hasonlóságot mutatnak a korvettákkal, rombolókkal vagy akár cirkálókkal. A Littorális harci hajókat egyesek fregattnak tekintik.

Korvettek

A korvett egy kis méretű, könnyű fegyverzetű hadihajó. Ennek és nagyfokú manőverezőképességüknek köszönhetően remekül helytállnak kisebb tengereken, például a Vörös-tengeren, ami – a viszonylag alacsony költség mellett – fontos oka annak, hogy a világ számos haditengerészete üzemelteti őket (hogy csak néhány példát említsek: Az USA, Argentína, Banglades, Brazília, Bulgária, Kína, Dánia, Németország, Egyiptom, India, Indonézia, Irán, Izrael, Olaszország, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Dél-Korea, Svédország, Törökország… Mivel Oroszországnak számos kisebb tengerrel van kapcsolata, sokat fektetett be a korvettákba, és ezáltal a világ legnagyobb korvett-üzemeltetője.

Rombolók

A rombolók a széleskörű felhasználhatóságuk miatt a világon a széles körben használt hajók közé tartoznak. A nagy tűzerő és a nagy kitartás kombinációjával ideálisak mind háborúkban, mind kísérő és (egyéb) békefenntartó műveletekben. A “romboló” elnevezés a 20. század eleji orosz-japán háborúból származik, ahol “Torpedóhajó rombolónak” nevezték őket. Ma a cirkálók után ezek a legnehezebb felszíni harcjárművek.

Cirkálók

Cirkálók – A cirkáló a legerősebb mind közül. Úgy építették, hogy nagy tűzerővel rendelkezzen, és képes legyen elintézni mindent, amivel a csapásmérő csoportja szembekerülhet. Magas költségei és szűk küldetésképessége miatt csak az USA, Oroszország és Peru (régi hajók) üzemelteti őket. A cirkálók és rombolók közötti határvonal nem túl egyértelmű, mivel néhány új romboló (például a DDG-1000) nagyobb tűzerővel rendelkezik, mint egyes cirkálók.

Amphibious Assault Ships

Ezek a hajók hadihajók, amelyeket a szárazföldi csapatok támogatására használnak lőszer, szállítás, járművek utántöltése és a beérkező ellenséges repülőgépekkel és felszíni hajókkal szembeni védelem formájában. A legtöbbjük rendelkezik helikopterfedélzettel (ahonnan a VTOL repülőgépek, mint például az F-35, valamint a helikopterek is le tudnak szállni) és egy jó fedélzettel is, ahol kisebb kétéltű hajók karbantartására és javítására van lehetőség. Néhányukat repülőgép-hordozónak tekintik, például a japán Izumo repülőgép-hordozót “helikopter rombolónak” nevezték át, annak ellenére, hogy úgy néz ki, mint egy repülőgép-hordozó.

Légihordozók

A repülőgép-hordozó definíciója: “Mozgó légibázisnak tervezett nagy haditengerészeti hajó, amely hosszú, lapos fedélzettel rendelkezik, amelyen a repülőgépek felszállhatnak és leszállhatnak a tengeren”. Ahogy a definíció is mondja, haditengerészeti bázisként és repülőgép-műveleti központként használják. A repülőgép-hordozók a világ legnagyobb katonai hajói, némelyikük súlya meghaladja a 100 000 tonnát, és közel 6000 ember befogadására alkalmas. A repülőgép-hordozók alternatív elnevezése a Supercarrier, amely a 66 000 tonnánál nagyobb tömegű repülőgép-hordozók neve. Az egyetlen ország, amely 2-nél több repülőgép-hordozót üzemeltet, jelenleg az Egyesült Államok (10 aktív).

Littorális harci hajók

Littorális harci hajó – Egy kis hajóosztály, amely arra specializálódott, hogy nagyon sekély vizű övezetekben tevékenykedjen, ahol más, nagyobb hajók nem használhatók. Ezen a néven csak néhány üzemképes hajó van, és mind az amerikai haditengerészethez tartozik. Az Egyesült Államok haditengerészetének honlapja szerint az LCS-ek “az elképzelések szerint hálózatba kapcsolt, mozgékony, lopakodó felszíni harcjárművek, amelyek képesek legyőzni a part menti területeken a hozzáférés elleni és aszimmetrikus fenyegetéseket”. Azért is épültek, hogy az új DDG-1000 és a jövőbeli cirkálók kiegészítői legyenek. Az amerikai Littorális harci hajókat néha nagy korvetteknek tekintik.

Alattjáró – támadó

A támadó tengeralattjáró az a tengeralattjáró típus, amelyet más tengeralattjárók és felszíni hajók megsemmisítésére terveztek. Mindegyik torpedókkal vadászik zsákmányára, néhányan pedig VLS cirkálórakétákat használnak, hogy még nagyobb céltávolsággal rendelkezzenek. Alacsony láthatóságuk miatt kiválóan alkalmasak a baráti hajók védelmére és az ellenségről való információgyűjtésre.

Alattjáró – ballisztikus rakéta

Ez a tengeralattjáró-típus arra specializálódott, hogy kimegy a tengerre, elrejtőzik, majd nukleáris (vagy hagyományos) robbanófejjel ellátott SLBM-eket indít a stratégiailag fontos ellenséges célpontok megsemmisítésére. A második csapás képességének célja az volt, hogy a hidegháború idején biztosítsa a nukleáris fegyverek “első bevetésének tilalmát”. A stratégiai tengeralattjárók a második csapásmérő képesség biztosításának hagyományos – de költséges – módszere. A másik a “Launch on warning” lenne. Az új atom-tengeralattjárók hónapokig a tengeren maradhatnak, és bármikor képesek több ezer kilométerről tömegpusztító rakétát indítani. Ennek köszönhetően az összes modern ballisztikus rakétás tengeralattjáró energiaforrásként atomreaktorral rendelkezik, ami szinte “korlátlan” hatótávolságot biztosít számukra.

Alattjáró – cirkálórakéta

A cirkálórakéta tengeralattjáró olyan tengeralattjáró, amely képes cirkálórakéták (SLCM) indítására. Rendkívüli tűzerővel rendelkeznek, az Ohio osztályú cirkálórakéta tengeralattjáró például 154 cirkálórakétát képes kilőni tankolás és újrafegyverzés nélkül. A korábbi típusú cirkálórakétás tengeralattjáróknak a rakéták kilövése előtt a felszínre kellett jönniük, de ezt a problémát már orvosolták, és ma már képesek a rakétákat úgy kilőni, hogy szabad szemmel nem láthatók.

A különböző hajótípusokat használó országok (ez az információ még változhat):

Típus:	Az őket üzemeltető országok:		Példa hajóra:
Frigate	United States, Australia, Canada, China, Croatia, Denmark, Germany, India, Iran, Italy, Malaysia, Myanmar, Netherlands, New Zealand, Norway, Pakistan, Philippines, Romania, Russia, Singapore, South Africa, Spain, Turkey, Taiwan, United Kingdom.	Indian Shivalik-class UK Type 23-class
Amphibious assault ship	United States, France, Russia, South Korea, Spain, Australia, United Kingdom.	French Mistral-class US Wasp-class.
Destroyer	United States, United Kingdom, Italy, France, Canada, India, China, Japan, South Korea, Russia.	Chinese Navy’s Luyang II-class US Arleigh Burke-class
Aircraft carrier	United States, India, Italy, China, Spain, France, Russia, Brazil, Thailand.	US Nimitz-class Brazilian Clemenceau-class
Littoral combat ship	United States	US Freedom-class US Independency-class
Cruiser	United States, Russia, Peru	US Ticonderoga-class Russian Slava-class
Corvette	United States, Argentina, Bangladesh, Brazil, Bulgaria, China, Denmark, Germany, Egypt, India, Indonesia, Iran, Israel, Italy, Pakistan, the Philippines, Poland, Portugal, Romania, Russia, South Korea, Sweden, Turkey.	Swedish Visby-class Argentinian Espora-class
Attack submarine	United States, Russia, India, France, China	US Virginia-class French Rubis-class
Ballistic missile submarine	United States, France, China, Russia, United Kingdom.	French Le Triomphant-class Russian Borei-class
Cruise missile submarine	United States, Russia, United Kingdom, Israel, India, China.	US Ohio-class Israeli Dolphin-class

Norfolk Naval base in Virginia (US) is the largest American naval station where many of the US Navy’s vessels are stationed. Explore the Norfolk Naval Base here: https://goo.gl/maps/bHoh8

As can be seen, many of the definitions go into each other with some ships belonging to several of them (for instance the LCSs). The definitions are no “rules” but more like general guidelines to get some kind of system and organisation. Of course, the ships of the same classification can differ a lot due to age, cost and the environment they are built for. What can be seen is that the smaller ships with larger areas of use are present in many navies, whereas the bigger navies with bigger financial support have ships that are both bigger and built for specific tasks. One country like that is the United States which has ships belonging to every group presented in this article.

Additional Reading:

• Read a three-part series about aircraft carriers here.
• Read about the F-35 that can be used on Amphibious assault ships due to its STOVL properties here.
• Read the story of Russian aircraft carriers here.

An overview for orientation of the text above: