A hangyakirálynő feláldozza kolóniáját a trón megtartásáért
A végső hatalomért folytatott hatalmas küzdelem, amelyben a “halál a királynőre” kiáltásokra a dolgozók seregei válaszolnak, egyes hangyakolóniákban rutinszerű. A hangyakirálynők ezért néha kénytelenek magukról gondoskodni, ahelyett, hogy a kolóniájuk javát néznék – állítja egy új tanulmány.
A hangyakirálynők mindent megtesznek azért, hogy az utolsó maradjon, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy kevesebb fiatal dolgozót kell termelniük a kolónia kárára.
A hangyakolóniák némileg úgy működnek, mint egy szuperorganizmus, a hangyakirálynő kis dolgozókat termel, amelyek kielégítik az ő és testvéreik igényeit. A kutatás szerint azonban mindig van adok-kapok, és az egyéni túlélés néha felülírja a csoport javát.
A hangyakolóniának gyakran egynél több királynője van. Az előnye: A több királynő, amelyek mindegyike dolgozó hangyákból álló fészekaljakat nevel, nagyobb kezdeti munkaerőt tud létrehozni az új kolóniákban, ami növeli annak esélyét, hogy a kolónia túléli az első évet. De a hangyakirálynők nem élnek örökké vidáman együtt. Nem sokkal azután, hogy a fiatal dolgozók kikeltek, a kicsik elkezdik lemészárolni a felesleges királynőket, amíg csak egy nem marad.
A taktika: kémiai bogárháború.
A végeredmény: egy királynő kivételével az összes királynő, néha pedig az összes királynő halála.
“A munkások sokkal kisebbek, és egyedül minimális kárt okoznak, így több napig is eltarthat a harapás/savas permetezés, mire elpusztítják a királynőt – talán csak szomjan hal” – mondta Luke Holman, a Koppenhágai Egyetem Társadalmi Evolúciós Központjának munkatársa a LiveScience-nek. “Általában akkor hagyják abba, amikor már csak egy maradt, de időnként annyira felpörögnek, hogy az összes királynőt megölik.”
Ez gyakorlatilag evolúciós öngyilkosság – tette hozzá -, mivel a dolgozók általában sterilek, és a királynőre támaszkodnak génjeik továbbadásában.”
A kutatók szerint a hangyakirálynők okos módszert találtak ki a csúcson maradásra: Kevesebb dolgozót termelnek, amikor más királynők vannak a közelben, mert a termelékenységnek ára van. A nagyobb fészekalj előállítása energiát von el a királynőtől, így kevesebb harci ereje marad a gyilkos munkáshangyák elleni védekezésre.
Íme, hogyan zajlott a hangyák harca a laboratóriumban: A nemrég párosodott hangyakirálynőket gipszfészkekben helyezték el a laboratóriumban, egyedül vagy két-három királynőből álló csoportokban. Miután a tojások lerakódtak és beléptek a gubóstádiumba (közvetlenül a felnőttkor elérése előtt), a kutatók vagy elragadtak néhány gubót, vagy újabbakat adtak a fészkekhez.
A királynők kevesebb dolgozót termelnek, ha más királynőkkel osztoznak a kolónián, különösen, ha a kolóniában már sok fejlődő dolgozó van. A vizsgálatban az egyenértékű, gubóátadás nélküli kolóniákkal összehasonlítva azok a kolóniák, amelyekben a fészekaljakat növelték, 25 százalékkal voltak kevésbé produktívak, míg azok a kolóniák, amelyekben a gubókat elvették, 18 százalékkal voltak produktívabbak.
A munkáshangyákat azonban nem lehetett becsapni, mivel a kutatók szerint ki tudták szimatolni az önző királynőt. The queens that were most fertile had the stronger chemical cues (and thus stronger odors), which made them more likely to be spared execution by workers.
“Execution of the most selfish ant queens by workers would increase the incentive for queens to be team-players that work hard to help the colony,” Holman said. “This rudimentary ‘legal system’ could have helped ants to evolve their highly advanced societies, just as in humans.”
The study was published Feb. 24 in the journal Proceedings of the Royal Society B.
- Images: Ants of the World
- Secret Weapons of Bugs
- Why Ants Rule the World