A hatodik generációs vadászrepülőgépek csúcsa

A világ nagy légierői olyan új generációs vadászrepülőgépeket fejlesztenek vagy kívánnak beszerezni, amelyek még évekig szolgálják majd őket, biztosítva a légi harcok területén való fölényt. A digitális és innovatív technológiák megjelenésével és egyre szélesebb körű alkalmazásával az országok a következő szintű vadászrepülőgépek képességeit keresik.

A Airforce Technology felsorolja a világ néhány jelentős, fejlesztés alatt álló hatodik generációs vadászrepülőgépét.

F/X vagy Next Generation Air Dominance (NGAD) vadászrepülőgép

top hatodik generációs vadászrepülőgépek
Az amerikai légierő nemrég repült a jövőbeli hatodik generációs vadászgép prototípusával. A kép az AFResearchLab/YouTube jóvoltából.

Az Amerikai Légierő (USAF) a jelek szerint megelőzte társait a hatodik generációs vadászgépek kifejlesztéséért folytatott versenyben. Az amerikai légierő kutatólaboratóriuma 2018 márciusában tette közzé a következő generációs F/X repülőgép renderelését, amely jelezte, hogy a repülőgép karcsú, lopakodó kialakítású lesz, nagy energiájú lézerrel, amely képes lesz kettévágni az ellenséges repülőgépeket.

Az NGAD (Next-Generation Air Dominance) vagy Penetrating Counter Air néven is ismert jövőbeli repülőgép várhatóan nagyobb hatótávolsággal és nagyobb hasznos teherrel rendelkezik majd, valamint hiperszonikus fegyverek hordozására is képes lesz. Az USAF még nem választotta ki a hatgenerációs vadászgép gyártóját, és az F/X képességeiről a nyilvánosságra kerülő információk jelenleg nem állnak rendelkezésre.

Az NGAD program keretében az USAF célja olyan fejlett képességek kifejlesztése, mint az összekapcsolt légiharc-rendszerek, beleértve a vadászgépeket, a drónokat és a hálózatba kapcsolt platformokat. A légi fölény fokozását célzó program keretében az F/X vadászgépek jelentősen továbbfejlesztett lopakodó képességekkel rendelkezhetnek, és összehangoltan működhetnek a pilóta nélküli járművekkel.

Az USAF állítólag nemrég megtervezte, megépítette és tesztelte az új vadászgép prototípusát. A demonstrátort egy év alatt fejlesztették ki és repülték el. Egyelőre nem világos, hogy ki tervezte és fejlesztette a prototípust, de úgy tudni, hogy fejlett gyártási technológiát használtak a kifejlesztéséhez. Ha a program a racionalizált folyamatok és a technológia alkalmazása révén gyors ütemben halad előre, a vadászrepülőgép a tervezett 2030-as ütemtervnél korábban csatlakozhat az USAF-hez.

Future Combat Air System (FCAS)

major future next-gen fighters
Az NGF repülőgépek elsődleges kivitelezője a Dassault, míg fő partnere az Airbus. A kép az Airbus S.A.S.

A Németország, Franciaország és Spanyolország közös programja, a Future Combat Air System (FCAS) egy következő generációs vadászgépet (NGF) szállít, amely egy pilóta nélküli-emberes csapatösszetétel részeként fog működni támadó és megfigyelő drónokkal, úgynevezett “távoli hordozókkal”.

Az összes pilóta nélküli és pilóta nélküli elemet egy mesterséges intelligencia (AI) által működtetett harci felhő fogja összekapcsolni. A légierő képes lesz a hatodik generációs FCAS repülőgépeket biztonságos távolságból üzemeltetni, míg a távoli hordozókat veszélyes területeken vetik be a fenyegetések elhárítására.

A repülőgépek kulcsfontosságú képességei közé tartozik majd az aktív és passzív lopakodó funkciókkal javított túlélőképesség, a fejlett avionika és érzékelőkészlet révén javított helyzetfelismerés. A vadászgép emellett nagyobb manőverezőképességet, sebességet és hatótávolságot biztosít majd a nagy teljesítményű hajtóműnek és a fejlett repülésirányító rendszernek köszönhetően. A repülőgépet újszerű effektorokkal szerelik fel a megnövelt tűzerő biztosítása érdekében, beleértve a távolsági kinetikus tölteteket, az irányított energiafegyvereket és az elektronikus hadviselési képességeket.”

A Dassault Aviation és az Airbus 2019 februárjában kapta meg a francia és a német kormánytól az FCAS programra vonatkozó közös koncepciótanulmány (JCS) szerződést. A Dassault, az Airbus és partnerei 2020 februárjában nyerték el a program kezdeti keretszerződését (Demonstrator Phase 1A).

A Dassault az NGF fővállalkozója, az Airbus pedig a fő partner. Az Airbus együttműködik az MBDA-val a távoli hordozóeszközök, a Thales-szel a harci felhőrendszer, míg a hajtóműveken a Safran és az MTU Aero Engines dolgozik majd. A jelenlegi ütemterv szerint a prototípusok tesztelése 2026-ban kezdődik, míg a szolgálatba állítás 2040-ben várható.

MiG-41 elfogó repülőgép

top 6. generációs vadászgépek
A MiG-41 a MiG-31 elfogó utódja. A kép a kremlin.ru.

Oroszország új, hatodik generációs MiG-41-es, más néven PAK-DP típusú repülőgépe a jövő elfogó vadászgépe, amely rendkívül nagy magasságban, 4 Machot meghaladó sebességgel lesz képes működni. A nagy hatótávolságú elfogóvadász MiG-41 a tervek szerint a kiöregedő MiG-31 elfogóvadász leváltása lesz.

A Mikojan (MiG) által kifejlesztett vadászgépet olyan elfogó rakétarendszerrel szerelik fel, amely képes lesz a hiperszonikus rakéták elfogására. A repülőgépet a jövőben átalakíthatják, hogy pilóta nélküli változatot hozzanak létre.

Az új elfogóvadász várhatóan nagy hatótávolságú levegő-levegő rakétákkal, fejlett célkereső és felderítő berendezésekkel, valamint lopakodó technológiával lesz felszerelve. Az orosz légierő várhatóan a 2030-as években állítja szolgálatba a MiG-41-est.

Tempest

top future combat jets
A jövő harci repülőgépét, a Tempest egy brit vezetésű közös program keretében fejlesztik, amelynek partnerei Svédország és Olaszország. A kép a Leonardo jóvoltából.

A Tempest egy következő generációs harci repülőgép-rendszer, amelynek középpontjában egy jövőbeli harci repülőgép áll. A Nagy-Britannia által 2018-ban elindított Tempest vadászrepülőgép-projekt az Egyesült Királyság, Olaszország és Svédország háromoldalú együttműködése.

A harci repülőgép 2035-ben áll majd szolgálatba a Királyi Légierő (RAF) kötelékében, a Typhoon vadászgép leváltásaként. A repülőgép adaptálható architektúrával rendelkezik majd, amely számos műveletre alkalmas, és rendelkezik arról, hogy a szoftver és a hardver a küldetés igényeinek megfelelően cserélhető legyen. További kulcsfontosságú jellemzői közé tartozik a fejlett repülésirányítási rendszer, a fokozott túlélőképesség és a skálázható autonómia.

A repülőgép olyan fejlett technológiákkal felszerelve, mint a játéktechnológiát, a szemkövető technológiát és a kiterjesztett valóságot használó futurisztikus, viselhető pilótafülke, a következő 60 évben a RAF szolgálatában áll majd. A repülőgépbe beépítendő egyéb technológiák közé tartozik a lopakodás, a választható személyzet, az irányított energiájú fegyverek és a hiperszonikus fegyverek.

A repülőgép több platformmal való adatcserére való képessége átfogó képet nyújt majd a fegyveres erőknek a jövőbeli harctérről. A drónok irányítására rajtechnológiákat fog alkalmazni, míg a Cooperative Engagement Capability lehetővé teszi, hogy a platformok összehangolódjanak a támadási vagy védelmi műveletek során. A Tempest számára kifejlesztett, multifunkciós rádiófrekvenciás rendszerként ismert futurisztikus radartechnológia több mint 10 000-szer több adatot képes lesz szolgáltatni, mint a meglévő rendszerek. Ez jelentős előnyt biztosít majd a harci helyzetekben azáltal, hogy képes lesz az ellenséges platformokat előre bemérni és célba venni.

A jövő vadászrepülőgépének fejlesztésében részt vevő ipari csapatban a BAE Systems, a Rolls Royce, az MBDA és a Leonardo is részt vesz. A Tempest repülőgép 3D-s modelljét 2020 júliusában mutatták be.

Kína jövőbeli vadászgépe

top hatodik generációs vadászgépek
Kína új jövőbeli vadászgépe a J-20-as repülőgéphez képest fejlettebb képességekkel rendelkezik majd. Image courtesy of emperornie.

Kína egy új vadászgép fejlesztésén dolgozik, amely hatodik generációs képességekkel rendelkezik, például drónok irányításával, lopakodó képességgel és mesterséges intelligenciával. A jövőbeli repülőgép valószínűleg hiperszonikus fegyverekkel, lézerrel és rajharci képességekkel is rendelkezik majd.

A repülőgép az ország J-20 és J-31 típusú repülőgépeihez képest továbbfejlesztett képességekkel fog rendelkezni. It is expected to be ready for operations by 2035.

A 6,620t wind tunnel, built to support the new fighter aircraft programme became operational in May 2020 by performing a flow field test for an undisclosed new aircraft.

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.Ok