A hazugságért büntetett gyerekek csak még többet hazudnak

– Getty Images

Getty Images

By Mehera Bonner

december 10, 2014 4:25 PM EST

Bünteted a gyerekeidet, ha hazugságon kapják őket? Sok szülő ezt teszi, de a McGill Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint ideje lenne más megközelítést alkalmazni. A tanulmány szerint a hazugságért megdorgált gyerekek nagyobb valószínűséggel hajlítják meg az igazságot, míg azok a gyerekek, akiknek erkölcsi okot adnak az igazmondásra, inkább hisznek abban, hogy az őszinteség a legjobb politika.

A kutatók 372 4 és 8 év közötti gyereknél követték nyomon a büntetés hatékonyságát, és megállapították, hogy a gyerekek kevésbé valószínű, hogy igazat mondanak, ha büntetéssel fenyegetik őket, és nagyobb valószínűséggel mondanak igazat, ha úgy gondolják, hogy ezzel egy felnőtt kedvében járnak.

Azért, hogy felmérjék a büntetés hatását a gyermek hazugságra való hajlamára, a kutatók minden egyes résztvevőt egyedül helyeztek egy szobába egy játékkal, és megkérték a gyermeket, hogy egy teljes percig ne nézzen a játékra. Aligha meglepő, hogy a kíváncsiság a legtöbb gyereket legyőzte: 67,5 százalékuk kukucskált, és a kukucskálók 66,5 százaléka hazudott is tovább. (Megjegyzés: az idősebb gyerekek kisebb valószínűséggel leskelődtek, de nagyobb valószínűséggel hazudtak a leskelődésről is, miután megtették.)

“A gyerekek gyakran hazudnak, hogy eltitkolják a vétkeket” – mondja Victoria Talwar, a tanulmány kutatója és McGill professzora. “Miután valamit rosszul csináltak vagy megszegtek egy szabályt, előfordulhat, hogy hazugsággal próbálják eltitkolni azt. Hiszen tudják, hogy bajba kerülhetnek a kihágásért. Így a büntetésnek nincs nagy hatása. Nem riasztja el őket attól, hogy a hazugság stratégiáját alkalmazzák, hogy megpróbáljanak kibújni a bajból.”

Hogyan bátorítsák tehát a szülők a gyermekeiket az igazmondásra, amikor a hazugságra való késztetés ilyen erős? A McGill tanulmánya szerint a gyerekek az őszinteségre való erős erkölcsi felhívásra reagálnak a legjobban. A fiatalabb gyerekek hajlamosak voltak igazat mondani, hogy egy felnőttet boldoggá tegyenek, míg az idősebbek a helyes és helytelen saját, internalizált definíciója miatt – olyan tények, amelyek jól jöhetnek, amikor a kisgyereket tetten érik a megmaradt halloweeni édességgel.

“A büntetéssel való fenyegetés nem visszatartó erejű a hazugságtól, és nem kommunikálja, hogy a gyerekeknek miért kellene őszintének lenniük” – mondja Talwar. “Ha egy gyerek labdázik a házban, és összetöri a vázát, de igazat mond, amikor megkérdezik, el kell ismerni, hogy tiszta vizet öntött a pohárba. Lehet, hogy még mindig lesznek következményei a vétkének, de a gyermek megtanulja, hogy az őszinteséget értékelik.”

Ezek az eredmények megerősítik a szülői magatartás progresszívebb megközelítését, és azt jelzik, hogy jobb, ha az igazmondást pozitív megerősítéssel magyarázzuk el a gyermekeknek, mint a kemény következményekkel való fenyegetéssel. “Globálisan általában negatív viselkedésként gondolunk a hazugságra” – mondja Talwar. “Néha azonban nem ismerjük fel a pozitív viselkedést – az őszinteséget. Ha egy gyermek bevallja a vétkét, el kell ismernünk, hogy őszinte volt.”

Lapozzon tovább: A szülőknek meg kellene próbálniuk jelen lenni a tökéletesség helyett

Lépjen kapcsolatba velünk a [email protected] címen.