A képernyő elől elsétálni nem működik – Kiberbántalmazási statisztikák 2020

Statisztikák a gyerekek internethasználatáról

Az amerikai tizenévesek 95%-a internetezik.

(Cyberbullying Research Center)

A kiberbántalmazással kapcsolatos statisztikák szinte teljes online interaktivitást mutatnak a fiatalok, különösen a tinédzserek körében. Majdnem mindegyikük – 95%-uk – már online van, és többségük napi szinten használja az internetet az iskolában, videojátékok, közösségi média és videostreaming céljából.

A mindig kapcsolatban lévő generáció kiszolgáltatottabb az áldozattá válásnak és a zaklatásnak, mint szüleik valaha is voltak. A kibertérben több lehetőség van valakit zaklatni, és az internet anonimitása miatt könnyebben megúszható a zaklatás.

A tizenévesek 45%-a állítja, hogy állandóan online van.

(Pew Research Center)

Az egyik legnyilvánvalóbb internetes tény, hogy az okostelefonok lehetővé tették, hogy éjjel-nappal online maradjunk, még akkor is, ha nem vagyunk a számítógép vagy a laptop közelében. Ez masszívan megnövelte azt az időt, amit az emberek, különösen a tizenévesek az interneten töltenek. 2014-ben a tizenévesek 24%-a számolt be arról, hogy folyamatosan online van. 2018-ra ez a szám keményen 45%-ra nőtt.

Ez a tinisztatisztikai tanulmány azt is feltárja, hogy a tinédzser lányok nagyobb valószínűséggel szinte állandó felhasználók, mint a tinédzser fiúk (50% a 39%-hoz képest).

A tiniknek csak 25%-a tölt személyes időt a barátaival a középiskolán kívül.

(Pew Research Center)

Az internet megváltoztatja a gyerekek viselkedését szerte az USA-ban, a tinik több időt töltenek online, mint baráti társaságban. A Pew friss felmérésére válaszoló tizenéveseknek mindössze egynegyede mondta azt, hogy minden nap offline időt tölt a barátaival. Ez jól mutatja, hogy mennyire fontos az online világ, és hogy a közösségi médiában történő zaklatás mennyire káros lehet a fiatalok számára.

A tizenévesek 15%-a szextingel.

(JAMA Pediatrics)

A szexting, vagyis a szexuális üzenetek és explicit képek cseréje egyre népszerűbb, mivel a fiatalabb generációk egyre több időt töltenek az okostelefonjaikon. A tizenévesek közötti szextingre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a 18 év alatti serdülők 15%-a küld szexteket, és 27%-uk kapja azokat. A meztelen fotók és explicit üzenetek megosztásának ez a trendje a cyberbullying statisztikáit is fellendíti, és várhatóan még több online zaklatáshoz fog vezetni, mivel egyre elterjedtebbé válik.

A 15-17 éves lányok 35%-a állítja, hogy kapott már nem kívánt explicit képeket.

(Pew Research Center)

Az amerikai serdülőkori cyberbullying esetekre vonatkozó adatokból kiderül, hogy a fiatal lányok nagyobb valószínűséggel kapnak nem kívánt explicit képeket, mint a fiúk. Az összes megkérdezett tizenéves válaszadó közül a lányok 29%-a, a fiúk 20%-a mondta, hogy ilyen típusú üzenetek célpontja volt. A kutatásból az is kiderül, hogy a számok a tinilányok életkorának növekedésével emelkednek: a 15-17 éves korosztályban a lányok 35%-a kapott nem kívánt, explicit képeket, míg a fiúk 20%-a ugyanebben a korosztályban.

A tizenévesek 88%-a szerint túl sok személyes információt oszt meg az interneten.

(Pew Research Center)

A közösségi média miatt a fiatalok túlnyomó többsége túl sok személyes információt és életet oszt meg az interneten. Ez még több problémát okoz, hiszen a 2015-ös zaklatási statisztikák azt mutatják, hogy a tizenévesek 42%-a mondta azt, hogy valaki más is posztolt róluk információkat a közösségi médiában, így még inkább kitéve mindennapi életük részleteit másoknak. Körülbelül ötödük mondta, hogy rosszabbul érzi magát a saját életével kapcsolatban, miután látta, mit posztolnak a barátai a profiljukon.

USA kiberbántalmazási statisztikák

Az amerikai tinédzserek több mint 59%-a tapasztalt már online zaklatást vagy zaklatást.

(Pew Research Center)

A 2018-as adatok szerint az USA-ban a tinédzserek többsége a hatféle zaklatás közül legalább eggyel szembesül. A leggyakoribb zaklatás, amit az interneten tapasztaltak, a névmásolás volt: a tizenévesek 42%-a mondta, hogy kapott már sértő neveket.

A tizenévesek 32%-a mondta, hogy valaki hamis pletykákat terjesztett róluk az interneten, 25%-uk pedig azt, hogy nem kívánt explicit képeket kapott. Az ötödik leggyakoribb zaklatási típus, amelyet a 2018-as cyberbullying-statisztikában megjelöltek, az volt, hogy folyamatosan a hollétükről és arról kérdezgették őket, hogy mit csinálnak vagy kivel, a tinik 21%-a mondta ezt. A megkérdezett tizenévesek 16%-a pedig azt mondta, hogy fizikai fenyegetést kapott az interneten.

Az amerikai internetezők 38%-a naponta találkozott trollkodással a közösségi médiában.

(Statista)

A közösségi média platformok továbbra is a trollok elsődleges célpontjai. Az amerikai felnőttek 55%-a állítja ugyanis, hogy hetente legalább néhányszor megfigyeli a trollkodást ezeken az oldalakon. A trollkodás elterjedtsége a közösségi médiában olyan magas, hogy a megkérdezettek mindössze 9%-a mondta azt, hogy soha nem volt ott tanúja trollkodásnak. Összehasonlításképpen a közösségi média tényei azt mutatják, hogy a trollkodás második leggyakoribb helyszíne a videostreaming platformok, például a YouTube – a felhasználók 39%-a állítja, hogy hetente legalább néhányszor lát ott trollkommentárokat.

A tizenévesek 90%-a az Egyesült Államokban úgy véli, hogy az online zaklatás probléma.

(Pew Research Center)

A tizenévesek online zaklatásával kapcsolatos kutatás szerint a fiatalok pozitívan vélekednek arról, ahogyan a szülők kezelik a cyber-bullyingot. A tizenévesek mintegy 63%-a szerint az online zaklatás komoly probléma. A tizenévesek csalódottak a választott tisztségviselőkkel és más hatóságokkal szemben. Csak 20% szerint ezek a tisztviselők jó vagy kiváló munkát végeznek az internet rendfenntartásában.

A felmérés zaklatással kapcsolatos statisztikái szerint a közösségi médiaoldalak a második legrosszabbak a listán: a tizenévesek 66%-a szerint ezek a platformok rossz vagy csak közepes munkát végeznek a zaklatás kezelésében. A beskatulyázók és a tanárok 64%-kal és 58%-kal követik őket. Végül a fiatalok nagyrészt negatívan ítélték meg, hogy a bűnüldöző szervek hogyan kezelik a kérdést, 55%-uk szerint a tisztviselők rosszul kezelik az online zaklatást.”

Az amerikai középiskolások 6%-a vallotta be, hogy az elmúlt 30 napban zaklatott valakit online.

(Cyberbullying Research Center)

A 2018-as zaklatási statisztikák pozitív tendenciát mutatnak az amerikai középiskolások körében az elmúlt évtizedben, mivel jelentős csökkenést regisztráltak a cyberbullying terén. Míg például korábban a középiskolások 16%-a vallotta be, hogy életében zaklatott másokat a kibertérben, addig a legfrissebb tanulmány szerint ez a szám 11,5%-ra csökkent. Mégis, mivel 6%-uk megerősítette, hogy az elmúlt hónapban online zaklatott másokat, a probléma továbbra is valós.

A serdülők 19%-a vett részt online agresszióban az elmúlt évben.

(International Perspectives on Cyberbullying)

A 10-17 éves korosztályba tartozó serdülők körében végzett felmérésből származó zaklatási statisztikák szerint az elmúlt évben körülbelül ötödük vett részt valamilyen módon internetes zaklatásban. Körülbelül 12% mondta, hogy ő volt az online agresszió elkövetője, míg körülbelül 4% mondta, hogy ő volt az internetes zaklatás célpontja. Végül a válaszadók 3%-a mondta azt, hogy egyszerre volt áldozat és elkövető.

A tizenévesek 80%-a állítja, hogy mások azért zaklatnak az interneten, mert azt gondolják, hogy ez “vicces”.

(National Crime Prevention Council)

Az egyik legaggasztóbb tény az internetes zaklatásról, ami azzal a felfogással kapcsolatos, hogy az online zaklatás nem több, mint egy vicc. Ez az elképzelés olyannyira elterjedt, hogy ötből négy tinédzser úgy véli, hogy a kiberbántalmazók azért teszik, amit tesznek, mert az vicces. Úgy tűnik, a megkérdezett tizenévesek nincsenek tisztában azzal, hogy ez a viselkedés milyen negatív hatással lehet az áldozatokra. Sok tizenéves úgy véli, hogy mások azért vesznek részt a cyberbullyingban, mert azt hiszik, hogy mindenki más is ezt teszi, vagy mert a barátaik bátorítják őket a részvételre.”

A leendő cyberbullying áldozatául esett fiatalok 15%-a az USA-ban azt mondja, hogy titokban tartaná a problémát.

(ReportLinker)

A 2017-es cyberbullying statisztikák azt mutatják, hogy míg a válaszadók 75%-a azt mondta, hogy tudná, hogyan kell reagálni és megvédeni magát, a fiatalok mintegy 15%-a titokban tartaná, ha cyberbullying áldozatává válna. A válaszadók azt is jelezték, hogy nagyobb valószínűséggel mondanák el a barátaiknak (27%) és a szüleiknek (38%), mint hogy egy tanárnak vagy a rendőrségnek szólnának a problémáról. Arra a kérdésre, hogy mit tennének, ha internetes zaklatás áldozatává válnának, 72% válaszolta, hogy beszélne a szüleivel.

A serdülőkorú áldozatok mindössze 4,6%-a éli át egyedül a számítógépes zaklatást, és a legtöbbjüket legalább egy másik módon is zaklatják.

(Journal of Adolescent Health)

A 2014-es cyberbullying statisztikák azt mutatják, hogy a serdülőkorú cyberbullying áldozatainak több mint felét 30 napon belül mind a négy módon – online, kapcsolati, fizikai és szóbeli – zaklatták. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezett fiatalok mintegy 50,3%-a vált internetes, kapcsolati, fizikai és verbális zaklatás áldozatává. Azok, akiket csak kibernetikusan zaklattak, mindössze 4,6%-ot tettek ki.

A közép- és középiskolás amerikai lányok több mint 21%-a számolt be arról, hogy 2016-ban online vagy sms-ben zaklatták őket.

(US Department of Education)

A 2017-es zaklatási statisztikák szerint a 12-18 éves lányok online zaklatása 2014-2015-ben elérte a 16%-ot. A közép- és középiskolás lányok sokkal több internetes zaklatást tapasztalnak, mint az azonos korú fiúk, a fiúk kevesebb mint 7%-a számolt be zaklatásról.

Az amerikai LMBTQ diákok több mint 85%-a tapasztal szóbeli zaklatást az iskolában.

(Gay, Lesbian, and Straight Education Network)

A 2016-os internetes zaklatási statisztikák azt mutatják, milyen nehéz dolguk van az LMBTQ diákoknak az iskolában: nagy többségük legalább valamilyen szóbeli zaklatást tapasztal. A felmérés szerint a válaszadók 66%-a szembesült LMBTQ-vonatkozású diszkriminációval az iskolában, ami miatt közel egyharmaduk legalább egy napot kihagyott az iskolából az elmúlt hónapban. Az LMBTQ diákok arról számoltak be, hogy olyannyira nem érezték magukat biztonságban és kényelmetlenül, hogy 39%-uk elkerült a mosdókba, 38%-uk pedig távol maradt az öltözőktől.

Az LMBTQ diákok 56%-a számolt be arról, hogy homofób megjegyzéseket hallott az iskolai személyzet részéről.

(National Crime Prevention Council)

Egy másik fontos probléma: A középiskolai személyzet tagjai gyakran nem avatkoznak be, ha homofób megjegyzéseket hallanak. Az LMBTQ diákokat érő zaklatási statisztikák arra is rámutatnak, hogy a legtöbben homofób megjegyzéseket hallanak a személyzet tagjaitól, 64% pedig azt állítja, hogy hallott negatív megjegyzéseket a személyzet részéről a nemi kifejezéssel kapcsolatban.

A leggyakoribb típusú cyberbullying üzenet, amelyet egy serdülő áldozatnak küldenek, a randipartnerekről szól.

(Journal of Adolescent Health)

A cyberbullying az interneten általában olyan üzenet formájában történik, amelynek célja a címzett megsértése, fenyegetése vagy zaklatása volt. Az Egyesült Államokban élő tizenévesek körében a cyberbullying áldozatainak legnagyobb része, 36,1%-a azt mondta, hogy ezek a nem kívánt zaklató üzenetek a randipartnerükkel kapcsolatosak. Ugyanezek a statisztikák a cyberbullyingról azt mondják, hogy a barátokkal (31%) és a szexuális viselkedéssel (31%) kapcsolatos üzenetek is gyakoriak voltak. A negyedik és ötödik helyen a testsúlyra (26,4%) és a fizikai megjelenésre (21,9%) vonatkozó üzenetek állnak.

Az Instagram az a közösségi médiaplatform, ahol a legmagasabb a cyberbullying aránya.

(Ditch the Label)

A 2017-es cyberbullying statisztikák szerint az Instagram vezeti az online platformokat a zaklatás terén: a fiatalok 78%-a használja, és 42%-uk tapasztalt ott cyberbullyingot. A második helyen a Facebook áll, a fiatalok 60%-a használja a platformot, és 38%-uk tapasztal online zaklatást. A harmadik helyen a Snapchat áll, a fiatalok 76%-a használja, és 31%-uk tapasztal zaklatást. Az összehasonlítás kedvéért: A YouTube 92%-os használati aránnyal és 10%-os közösségi zaklatási aránnyal rendelkezik.

A tizenévesek 71%-a szerint a zaklatás megelőzésének legjobb módszere, ha blokkol valakit.

(National Crime Prevention Council)

A zaklatással kapcsolatos statisztikák, mint ez is, azt mutatják, hogy a zaklató kapcsolatfelvételének blokkolása még mindig a leghatékonyabb módja a további zaklatás megelőzésének. A tizenévesek által említett további módszerek közé tartozik az is, hogy egyszerűen nem hajlandóak továbbítani a kiberbántalmazó üzeneteket (62%), valamint a barátok felszólítása, hogy hagyják abba a kiberbántalmazást (56%). Egy másik érdekes kiberbántalmazás elleni statisztika ugyanebből a felmérésből: A tizenévesek 56%-a szerint az online csoportoknak és az internetszolgáltatóknak moderátorokkal kellene rendelkezniük, akik képesek lennének blokkolni a zaklatók üzeneteit.

A kiberbullying áldozatául esett diákok 64%-a mondta, hogy ez befolyásolta a tanulási képességét és a biztonságérzetét az iskolában.

(Cyberbullying Research Center)

A legtöbb diákra egyértelműen negatív hatással van a kiberbullying és a zaklatás: közel kétharmaduk szerint az ilyen viselkedés áldozatává válás miatt a jegyei is romolhatnak. A 2016-os internetes zaklatási statisztikák azt mutatják, hogy az online zaklatók célpontjává válás sokkal nehezebbé teszi a diákok számára, hogy továbbra is biztonságban érezzék magukat az iskolában, mivel az áldozatok többsége személyesen ismeri a zaklatókat, és az órán is szembe kell nézniük az elkövetőkkel.

A szülők mintegy 60%-a aggódik amiatt, hogy a gyerekét online zaklatják.

(Pew Research Center)

Az internetes zaklatásról szóló cikkek azt dokumentálják, hogy a szülők tisztában vannak az online zaklatással és aggódnak, hogy a tiniket zaklatják. Tízből nagyjából hat szülő mondja, hogy fél attól, hogy gyermekeik internetes zaklatás áldozatai lesznek, míg 57%-uk attól tart, hogy tizenévesük explicit képeket kaphat. Ennek ellenére a szülők 90%-a úgy véli, hogy megfelelő tanácsokat tud adni gyermekének a helyes online döntések meghozatalához, 45%-uk pedig nagyon bízik abban, hogy képes lesz erre.

A kiberbántalmazással kapcsolatos statisztikák azt is mutatják, hogy a szülők aggodalmai nemenként, fajonként és etnikumonként eltérőek. A fehér válaszadók nagyobb valószínűséggel mondják, hogy aggódnak az internetes zaklatás miatt, a spanyolajkú szülők pedig jobban tartanak attól, hogy gyermekük explicit fotókat cserél. A tizenéves lányok szülei minden faj és etnikum esetében jobban aggódnak, mint a tizenéves fiúk szülei (64% az 54%-hoz képest az online zaklatás tekintetében, és 64% az 51%-hoz képest az explicit képek cseréjének kérdésében).

Louisianában a 9-12. osztályos tanulók 21,2%-a vált internetes zaklatás áldozatává – ez a legmagasabb arány az Egyesült Államokban.

(Statista)

A középiskolások körében végzett országos felmérés szerint az online zaklatás átlagos aránya az USA-ban 14,9%. Louisiana vezeti a nem túl hízelgő internetes zaklatási tények és statisztikák listáját, amelyet Idaho (20,3%), Alaszka (19,8%) és Arkansas (19,7%) követ.

A zaklatás áldozatainak mintegy 25%-a számolt be valamilyen internetes zaklatásról.

(US Bureau of Justice Statistics)

Az Igazságügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1000 18 éves vagy idősebb személyből 14 volt áldozat az elmúlt évben, és az áldozatok 46%-a tapasztalt hetente legalább egy nem kívánt kapcsolatot. Ugyanennyien féltek attól, hogy nem tudják, mi következik, és nagy többségük ismerte a zaklatót. A cyberbullyinggal kapcsolatos tények azt mutatják, hogy a zaklatás gyakran áttevődik a digitális területre: az áldozatok negyede számolt be valamilyen formában cyberstalkingról, leginkább e-mailben (83%) és azonnali üzenetküldéssel (35%).

A játékosok sokkal nagyobb valószínűséggel válnak a cyberbullying áldozatává és elkövetőjévé is.

(Cyberbullying Research Center)

A Cyberbullying Research Center statisztikái összefüggést mutatnak a többjátékos akciójátékok bizonyos típusai és a zaklató viselkedés között. A rendkívül feszült csapatjátékokban való játék sok “flamingeléshez” és verbális bántalmazáshoz vezet, és a számok korrelálnak a napi játékkal töltött órák számával.

A magukat játékosként azonosító diákok részéről a zaklatás nagyobb valószínűséggel történik az iskolában. 2018-as kiberbántalmazási statisztikák szerint a játékosok 21%-a és a nem játékosok 11%-a zaklatott másokat az elmúlt 30 napban. A játékosok sokkal nagyobb valószínűséggel válnak zaklatás áldozatává, mint a nem játékosok, mind az iskolában (40,7%, szemben a 27,2%-kal), mind online (25,9%, szemben a 15,7%-kal).

Globális cyberbullying statisztikák

A világon az emberek több mint 75%-a ismeri a cyberbullyingot.

(Statista)

A cyberbullyinggal kapcsolatos globális tudatosság növekszik, de még mindig rengeteg olyan felnőtt van világszerte, aki még csak nem is hallott róla. A statisztikák élén Svédország és Olaszország áll, mindkettő magas, 91%-os cyberbullying-tudatossággal, őket követi Chile 89%-kal és Dél-Afrika 88%-kal. Az Egyesült Államokban magas, 85%-os a tudatossági szint, de a cyberbullyinggal kapcsolatos statisztikák azt mutatják, hogy ez a szám csak lassan emelkedik. Mégis, a számok sokkal jobbak, mint a lista végén álló országok esetében, mint például Szaúd-Arábia, amely 37%-os tudatossággal az utolsó helyen áll, és Franciaország mindössze 50%-kal.

A szülők mintegy 65%-a világszerte tisztában van azzal, hogy a közösségi médiát a gyermekek internetes zaklatásának platformjaként használják.

(Statista)

A közösségi média zaklatási statisztikáiról szóló globális jelentésből kiderül, hogy a szülők kétharmada világszerte tisztában van azzal, hogy ezeket az online platformokat zaklatásra használják. A mobiltelefon volt a következő leggyakrabban említett válasz 45%-kal, a harmadik helyen pedig az online üzenetküldő platformok állnak 38%-kal. Az online csevegőszobák és az e-mail zárta az első öt internetes platformot, 34% és 19% említette őket.

Az ázsiai szülők 46%-a rendszeresen beszél gyermekeivel az internetes zaklatásról és viselkedésről.

(Telenor)

Az internetes zaklatásról szóló 2017-es ázsiai statisztikák azt mutatják, hogy a szülők a régióban sokkal tudatosabban és aktívabban beszélnek gyermekeikkel az online viselkedésről és biztonságról. A megkérdezettek csaknem fele mondta, hogy állandóan beszélget a gyerekeivel ezekről a témákról, míg 39% azt mondta, hogy néha beszélgetnek róluk. A megkérdezett ázsiai szülőknek mindössze 12%-a mondta azt, hogy soha nem beszélt gyermekeivel ezekről a témákról.

A 19-25 év közötti női áldozatok több mint 21%-a számolt be a cyberbullying miatti kifejezett érzelmi zavarokról.

(Heliyon)

Egy 2016-os, fiatal nőkre vonatkozó tanulmány cyberbullying statisztikái szerint a többség, vagyis a válaszadók 56,8%-a tapasztalta már a cyber zaklatás valamilyen formáját. Körülbelül 21%-uk élt át kifejezett érzelmi zavarokat, míg 31%-uk dühöt érzett. Az áldozatok mintegy 20,8%-a azt mondta, hogy tehetetlennek érezte magát, míg 20,5%-uk a szomorúság érzéséről számolt be.”

A gyerekek több mint fele megfigyeli a cyberbullyingot az interneten, 95%-uk mégis figyelmen kívül hagyja ezt a viselkedést.

(Yellowbrick)

A zaklatással kapcsolatos statisztikák és tények azt mutatják, hogy bár a gyerekek 55%-a tanúja a cyberbullying valamilyen formájának az interneten, szinte mindegyikük úgy dönt, hogy figyelmen kívül hagyja azt, és kevesebb mint fele szól a szüleinek. Ugyanez a tanulmány azt mutatja, hogy a lányok nagyobb valószínűséggel vesznek részt ilyen típusú zaklatásban vagy tapasztalják meg azt, és hogy a zaklatók mindössze 1%-a nem volt maga is zaklatás áldozata, mielőtt ilyen magatartást tanúsított volna.

Statisztikák a cyberbullying negatív hatásairól

Az online zaklatott gyerekek kilencszer nagyobb valószínűséggel válnak személyazonossági csalás áldozatává.

(Javelin Strategy & Research)

A kiberbullyingról szóló 2017-es statisztikák, mint ez is, arról árulkodnak, hogy több mint egymillió gyermek válik személyazonossági csalás áldozatává, a legtöbb esetben a közösségi média fiókok feltörésével kapcsolatban. A zaklatók például “frapingolást” alkalmaznak, azaz bejelentkeznek az áldozat Facebook-fiókjába, hogy megszemélyesítést hajtsanak végre. A kutatók felfedezték, hogy a gyermekek személyazonosságával kapcsolatos csalás költségei 2017-ben 2,6 milliárd dollárt tettek ki, ami csak a szülőknek 540 millió dollárjába került.

A zaklatás áldozatainak 37%-ánál szociális szorongás alakul ki.

(Ditch the Label)

A kiberbullying hatásairól szóló statisztikák szerint a szociális szorongás az egyik legkárosabb probléma, amely a zaklatás áldozatává válásból adódik. A zaklatásnak az áldozat önbecsülésére gyakorolt negatív hatása gyakran depresszióba és a társas helyzetektől való félelembe torkollik, ami tovább súlyosbítja a problémát. Azáltal, hogy félnek megszólalni vagy megnyílni, hogy új emberekkel és barátokkal találkozzanak, a fiatalok több mint egyharmada nehezen vagy bénítóan képtelen kapcsolatot teremteni másokkal társas helyzetben.

Az internetes zaklatás 8,7%-kal növeli az öngyilkossági kísérleteket.

(Journal of Health Economics)

Az internetes zaklatás öngyilkossági statisztikái 2017-ből azt mutatják, hogy az internetes zaklatás hatása 14,5%-kal növeli az öngyilkossági gondolatokat az áldozatok körében. Az öngyilkossági kísérletek 8,7%-kal nőnek. Ugyanez a jelentés mutatja, hogy milyen jelentősek lehetnek a kis változások: Az online zaklatás 1%-os csökkenése 100 000 lakosra vetítve 11-gyel csökkentheti az öngyilkossági halálesetek számát.

A 15-19 éves tizenévesek körében az öngyilkossági arány 2000 és 2017 között 47%-kal nőtt.

(Public Broadcasting Service)

A fiatal felnőttek öngyilkossági aránya közel 20 éve a legmagasabb szinten van. A középiskolásokat különösen súlyosan érinti a növekvő járvány. Az öngyilkossági statisztikák szerint a 15-19 éves korosztályban 100 000 tizenévesre 11,8 haláleset jutott, ami a 2000-es 8 haláleset/100 000-hez képest emelkedett.

A 15-29 évesek körében az öngyilkosság a második leggyakoribb halálozási ok.

(Egészségügyi Világszervezet)

Míg a felnőtteknél az öngyilkosság a tizedik helyen áll a leggyakoribb halálozási okok listáján, a fiatalabbaknál a számok az egekbe szöktek, ami sürgős aggodalmat kelt az online zaklatás és az öngyilkosság közötti lehetséges kapcsolat miatt. A WHO 2016-os tanulmánya szerint az öngyilkosság nem csak a második leggyakoribb halálozási ok a 15-29 évesek körében, de az egyik kritikusabb statisztika szerint az összes haláleset 8%-át teszi ki ebben a korcsoportban.

Gyakran feltett kérdések

Mi a cyberbullying?

A definíció szerint a cyberbully olyan személy, aki a technológiát használja egy másik személy zaklatására, fenyegetésére, zaklatására vagy zavarba hozására. Mivel a cyberbullying legelterjedtebb médiuma az internet, a másik gyakori kifejezés erre az “online zaklatás” lett. Az emberek sokféle módon támadnak meg másokat, de a zaklatási tények azt mutatják, hogy a legtöbbször a közösségi médiaplatformokon történik fenyegetések, agresszív üzenetek és bántó megjegyzések révén.

A cyberbullying hatásai hihetetlenül károsak lehetnek, és a viselkedés valószínűleg folytatódik, mert az interneten nehéz lehet nyomon követni a névtelen zaklatókat. A cyberbullyingra vonatkozó statisztikákból kiderül, hogy a zaklatás áldozatai gyakran maguk is zaklatókká válnak, frusztrációjukat másokon vezetik le, és a zaklatás és a düh ördögi körét hozzák létre.

Milyen törvények vannak a cyberbullyingról?

Noha a cyberbullyingra vonatkozóan nincsenek szövetségi törvények, 48 állam felismerte, hogy az annyira veszélyezteti a serdülők jólétét, hogy kifejezetten felvették a zaklatási törvényeik közé. Ezek közül 44 állam büntetőjogi szankciókat is tartalmaz a cyberbullyingra vonatkozó törvényeiben.

A cyberbullying bizonyos esetekben átfedésben lehet a diszkriminatív zaklatással. Ez azt jelenti, hogy az esetre szövetségi törvényt lehet alkalmazni, ami sokkal súlyosabbá teszi a kiberbántalmazás vádját. Az iskolákat országszerte kötelezik ezek a törvények arra, hogy foglalkozzanak a diákok súlyos, átható vagy tartós magatartásával, amely ellenséges környezetet teremt. A kiberbántalmazás egyik legfontosabb ténye, hogy a diák faji, bőrszínén, nemzeti származásán, nemén, fogyatékosságán vagy vallásán alapuló zaklatás szintén lehetővé teszi a szövetségi törvények alkalmazását.

Hogyan segíthetek megelőzni a kiberbántalmazást?

A szülők és a gyerekek sokféleképpen együttműködhetnek a kiberbántalmazás megelőzése érdekében. Kezdetnek a szülőknek mindent meg kell tenniük, hogy elmagyarázzák, hogyan működik a technológia, és mik a kockázatok. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy az általuk megosztott információk tartósan online maradnak. Ezért rendkívül óvatosnak kell lenniük azzal kapcsolatban, hogy kivel osztják meg privát adataikat, fotóikat és videóikat.

A kiberbullyinggal kapcsolatos tények és statisztikák azt mutatják, hogy a gyerekeknek meg kell tanítani, hogy az internet szinte bármelyik platformján a felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy az ugyanazon a platformon lévő bármely más személytől származó üzeneteket jelentsék, blokkolják vagy töröljék. Az adatvédelmi beállításokkal, az adathalászattal és más technológiai részletekkel kapcsolatos magyarázatok sokat segíthetnek a cyberbullying megelőzésében. Mivel a zaklatás gyakran tizenévesek és diákok csoportjain belül történik, rendkívül fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek a felelősségükkel, és képessé tegyük őket arra, hogy tartózkodjanak az iskolai zaklatástól, és fellépjenek a zaklatókkal szemben.

Honnan tudhatom, hogy a gyermekemet kiberbántalmazzák?

A gyerekek sok esetben úgy döntenek, hogy nem beszélnek a szüleiknek a kiberbántalmazásról, de vannak bizonyos jelek és változások az érzelmi állapotukban és viselkedésükben, amelyekre érdemes figyelni. Ha gyermeke elkezd visszahúzódni a barátaitól az iskolában, és nyugtalanul megy az órákra, vagy ha hirtelen változásokat észlel az érzelmi állapotában, akkor valószínűleg itt az ideje, hogy feltegyünk neki néhány kérdést arról, hogy mi zavarja.

A legfrissebb cyberbullying és zaklatási statisztikák szerint a gyermeke számítógépen vagy okostelefonon való viselkedése problémára utalhat, különösen, ha azt tapasztalja, hogy hirtelen nem használja ezeket az eszközöket, miközben korábban szívesen használta. Ha gyermeke ideges vagy ideges lesz, amikor azonnali üzenetet vagy sms-t kap, vagy megszállottan ellenőrzi a közösségi alkalmazásokat, lehet, hogy mások rosszat mondanak róla az interneten. További főbb jelek: romló jegyek, váratlan fogyás vagy hízás, depresszió, düh, csökkent önbecsülés és alvási nehézségek.

Mit tegyek, ha gyermekem cyberbullying áldozata?

Ha megállapította, hogy gyermeke valóban egy cyberbully célpontja, fontos, hogy támogatást mutasson, komolyan vegye a problémát, és tegyen lépéseket annak kezelésére. Kezdetnek a cyberbullying esettanulmányok azt javasolják, hogy nyíltan beszéljen arról, hogy mi történik, hogyan kezdődött, és tudja-e a gyermeke, hogy kik a zaklatók.

A következő lépés az, hogy feljegyezze, mi történik, hogy legyen bizonyítéka a zaklatásról, amikor a zaklató viselkedését jelenti a közösségi médiaplatformnak vagy az iskolának. A dokumentáció hasznos, ha a probléma eléggé súlyossá válik ahhoz, hogy a rendőrség bevonását indokolja.

Ha gyermekét mélyen érinti a cyberbullying, érdemes megfontolni a terapeutákhoz való időpont-egyeztetést is, akik szakértelmükkel segíthetnek neki feldolgozni a hatásokat. A cyberbullying-statisztikák azt mutatják, hogy az egészséges barátságok megerősítésén való munka hihetetlenül fontos abban, hogy segítsen csökkenteni az elszigeteltség érzését, amely gyakran károsítja az ilyen viselkedés célpontjait.