A keresleti görbe és működése
A keresleti görbe annak vizuális ábrázolása, hogy egy áruból vagy szolgáltatásból hány egységet vásárolnak meg minden lehetséges ár mellett. A mennyiség és az ár közötti kapcsolatot ábrázolja, amelyet a keresleti táblázatban számoltak ki, amely egy olyan táblázat, amely pontosan megmutatja, hogy egy áru vagy szolgáltatás hány egységét fogják megvásárolni különböző árakon.
Amint az ábrán látható, az ár a függőleges (y) tengelyen, a mennyiség pedig a vízszintes (x) tengelyen helyezkedik el. Ez a diagram az ár és a mennyiség közötti hagyományos kapcsolatot ábrázolja. Minél alacsonyabb az ár, annál nagyobb a keresett mennyiség. Ahogy az ár csökken p0-ról p1-re, úgy nő a mennyiség q0-ról q1-re.
A kereslet törvénye
Ez az összefüggés a kereslet törvényét követi, amely szerint a keresett mennyiség az ár emelkedésével csökken, ha minden más dolog egyenlő. A mennyiség és az ár közötti kapcsolat addig követi a keresleti görbét, amíg a kereslet négy meghatározó tényezője nem változik. Ezek a meghatározó tényezők a következők:
- A kapcsolódó áruk vagy szolgáltatások ára
- A vevő jövedelme
- A vevő ízlése vagy preferenciái
- A vevő várakozása (különösen a jövőbeli árakkal kapcsolatban)
Ha e négy meghatározó tényező bármelyike megváltozik, a teljes keresleti görbe eltolódik, mert új keresleti görbét kell készíteni, amely az ár és a mennyiség közötti megváltozott kapcsolatot mutatja.
A keresleti görbéket arra is használják, hogy megmutassák a mennyiség és az ár közötti kapcsolatot az aggregált keresletben, amely a társadalom teljes keresletét jelenti. Ugyanazok a keresletet meghatározó tényezők, plusz a piacon lévő potenciális vevők száma.
A keresleti görbék 2 típusa
A fenti példa általános áttekintést nyújt az ár és a kereslet közötti kapcsolatról. A való világban azonban a különböző áruk eltérő kapcsolatot mutatnak az ár és a kereslet szintje között. Ez a kereslet rugalmasságának különböző fokozatait eredményezi.
Rugalmas kereslet
Elasztikus kereslet esetén az árcsökkenés a vásárolt mennyiségek jelentős növekedését okozza (és fordítva). Mint egy rugalmas gumiszalag, a keresett mennyiség nagyot mozdul az árak kis változására.
Egy példa erre a darált marhahús; ha az árak csak 25%-kal csökkennek, lehet, hogy háromszor annyit veszünk belőle, mint általában, mert tudjuk, hogy előbb-utóbb felhasználjuk, és a felesleget betehetjük a fagyasztóba. Ha a kereslet tökéletesen rugalmas, a görbe majdnem úgy néz ki, mint egy vízszintes, lapos vonal.
Rugalmatlan kereslet
A rugalmatlan kereslet esetén az árcsökkenés nem növeli a vásárolt mennyiséget. Erre példa a banán. Bármilyen olcsóak is, csak annyit lehet belőlük enni, amennyit meg lehet enni, mielőtt megromlanának. Akkor sem veszel három fürtöt, ha az ár 25%-kal csökken. Ha a kereslet tökéletesen rugalmatlan, akkor a görbe majdnem úgy néz ki, mint egy függőleges egyenes.
Az ok, amiért jobban reagálsz a darált marhahús leárazására, mint a banánéra, az minden egyes további egység határhaszna. A marginális hasznosság minden egyes további egység hasznosságára (hasznosságára) utal, minél messzebbre megyünk az árrésen. Mivel a darált marhahúst le tudja fagyasztani, a harmadik csomag ugyanolyan jó Önnek, mint az első. A darált marhahús marginális hasznossága magas. A banán a fagyasztóban elveszíti állagát, ezért határhaszna alacsony.
A görbe eltolódása
Ha az áron kívül a kereslet bármely más meghatározó tényezője változik, a keresleti görbe eltolódik. Ha a kereslet nő, a teljes görbe jobbra tolódik. Ez azt jelenti, hogy minden áron nagyobb mennyiséget fognak keresni. Ha a teljes görbe balra tolódik, az azt jelenti, hogy a teljes kereslet minden árszinten csökkent. Ha például most vesztette el az állását, lehet, hogy nem veszi meg azt a harmadik csomag darált marhahúst, még akkor sem, ha akciós. Lehet, hogy csak egy csomagot vesz meg, és örül, hogy 25%-kal olcsóbb.
Összesített vagy piaci keresleti görbe
A piaci keresleti görbe a teljes piac által egy áru vagy szolgáltatás kategória iránt keresett mennyiséget írja le, mint például a benzin ára. Amikor az olaj ára emelkedik, minden benzinkútnak emelnie kell az árát, hogy fedezze a költségeit. A benzin árának 70%-át az olajárak teszik ki; még ha az ár 50%-kal csökken is, az autósok általában nem raktároznak fel extra benzint. Ezért van az, hogy amikor az ár gallononként 0,50-1 dollárral az egekbe szökik, az emberek felháborodnak. Nem tudják csökkenteni a munkába, iskolába vagy élelmiszerboltba járást, és kénytelenek többet fizetni a benzinért. Ez egy rugalmatlan aggregált keresleti görbe.
A magas benzinárak csökkentik az emberek rendelkezésre álló jövedelmét a benzinen kívül más dolgokra is, és ez azt jelenti, hogy a keresleti görbe ezekre a más dolgokra csökken. Ezt hívják keresleti eltolódásnak, és ebben az esetben az egyéb javak teljes keresleti görbéje balra tolódik. Mivel a vásárlóknak kevesebb jövedelmük van, ezért akkor is kisebb mennyiséget fognak vásárolni egy termékből, ha annak ára nem emelkedik.