A kiegyensúlyozatlan bélbaktériumok nagy szerepet játszhatnak az egészségedben

A krónikus emésztési problémák, mint a puffadás, fájdalom, székrekedés vagy hasmenés sokféle dolgot jelezhetnek, de a probléma gyökerénél gyakran a bél diszbiózis áll. Ha szeretnél az emésztéssel kapcsolatos egészségügyi problémáid végére járni, olvass el mindent, amit tudnod kell a bélrendszer egészségének egyensúlyhiányáról, és arról, hogy miért olyan gyakori ez a probléma.

Mi a bélrendszeri diszbiózis?

“A bélrendszeredben több mint 100 trillió baktérium él – és ez rengeteg” – mondja Sarah Steinberg, MD, PhD, a New York-i Parsley Health orvosa. A bélben lévő baktériumok és egyéb mikrobák együttesen alkotják a bélmikrobiomot, és az elmúlt években sokat tanultunk arról, hogyan működik ez a mikrobiom, és hogyan befolyásolja egészségünk egyes aspektusait, beleértve nemcsak az emésztésünket, hanem az immunrendszerünket, a gyulladásos reakciót, sőt a mentális egészségünket is. “A mikrobiom-tudomány területe az elmúlt 10 évben valósággal berobbant” – magyarázza Dr. Steinberg.

A “diszbiózis” kifejezés a szervezeten belüli alkalmazkodási zavar vagy egyensúlyhiány leírására szolgál, és a “bél diszbiózis” akkor fordul elő, ha a bél mikroflóra számában és sokféleségében egyensúlyhiány áll fenn. Ez többféleképpen is hatással lehet az egészségünkre, sőt, ahogy egy 2018-as tanulmány szerzői írták: “Állati modelleken és embereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a bél mikrobiális közösségének tartós egyensúlyhiánya, az úgynevezett diszbiózis, összefügg a gyulladásos bélbetegségekkel (IBD), az irritábilis bél szindrómával (IBS), a cukorbetegséggel, az elhízással, a rákkal, a szív- és érrendszeri és központi idegrendszeri rendellenességekkel”.

Mint láthatjuk, a bélrendszer egészsége nagy szerepet játszik hosszú távú egészségünkben és a betegségek kivédésének képességében.

Mi okozza a bélrendszeri diszbiózist?

Mint Dr. Steinberg kifejti: “Úgy tűnik, minden nap új dolgokat tudunk meg azokról a tényezőkről, amelyek hozzájárulnak a bélbaktériumok egyensúlyának felborulásához”. Szerinte néhány fő tényező, amely az embereket a bélrendszeri diszbiózisra készteti, a következő:

Medicinák

Ezek közé tartoznak az antibiotikumok, a savcsökkentő gyógyszerek, a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, a szteroidok és a fogamzásgátló tabletták. Mindezek a gyógyszerek “diszkrét sérülést okoznak a bélflórában, ami diszbiózishoz vezethet” – magyarázza Dr. Steinberg. A Nature Communications című folyóiratban 2020-ban megjelent, több gyógyszerre kiterjedő metaanalízis megállapította, hogy 18 gyakran használt gyógyszercsoport nagymértékben befolyásolja a bélmikrobiom összetételét, a legnagyobb hatást a protonpumpa-gátlók (PPI), a hashajtók és az antibiotikumok gyakorolják. Minden gyógyszer kissé eltérő hatást fejt ki, olyan dolgokat okozva, mint bizonyos káros baktériumok populációjának növekedése és a zsírsavtermelés fokozódása. Az ilyen típusú változások többféle egészségi állapottal is összefüggésbe hozhatók.”

Étrend

Dr. Steinberg szerint “az amerikai étrend általában magasabb a rossz zsírok és alacsonyabb a zöldségek aránya, ami negatívan befolyásolhatja a bélflóránkat”. Hogy miért? Mert a zöldségek sok olyan nyersanyagot és rostot biztosítanak, amelyek lehetővé teszik a jó baktériumok szaporodását. A szokásos amerikai étrend sok szénhidrátot is tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy a rossz baktériumok túlszaporodjanak, és kiszorítsák a jókat. Ez sajnos azt eredményezheti, hogy még több cukrot kívánsz, ami arra késztet, hogy még több cukrot egyél, és esetleg még vércukorproblémát, például prediabéteszt vagy cukorbetegséget is kialakíthatsz.

Stressz

Ha szükséged lenne még egy okra, amiért a stressz a legmérgezőbb dolog az életedben, egyre többet tudunk meg arról, hogy a stressz negatívan hat a bélmikrobiomra. A Brain, Behavior, and Immunity című folyóiratban megjelent 2011-es tanulmány állat megállapította, hogy a szociális stresszorok kevésbé változatos baktériumközösségekhez vezettek a bélben és a potenciálisan káros baktériumok nagyobb számához. Egy 2018-as tanulmány szerzői azt is írták, hogy “egyre inkább elismerik, hogy a stressz modulálja a bélmikrobióta közösségének szerkezetét és aktivitását, és a diszbiózis egyik okozó tényezője lehet”.

A gyógyszerek használata, a több feldolgozott élelmiszert tartalmazó étrend és a stresszes életmód sajnos a legtöbb ember számára rendkívül gyakori, ami azt jelenti, hogy sokunknál nagyobb a kockázata annak, hogy a bélmikrobiom egyensúlya megbomlik, és ennek hatásaival kell szembenéznünk.

Bélrendszeri diszbiózis tünetei

Néhány jele annak, hogy az egészségtelen stresszszint, a gyógyszerek és a rossz étrend hatással van a bélmikrobiomra, egyértelmű, mások viszont nem annyira. “Az emberek többsége számára a diszbiózis tünetei nagyon nyilvánvalóak, és olyan dolgokat foglalnak magukban, mint a hasmenés, székrekedés, gázpuffadás, böfögés és hasi fájdalom” – mondja Dr. Steinberg. De nem ezek az egyetlen tünetek, amelyekre érdemes odafigyelni. Steinberg szerint a mikrobiom kiegyensúlyozatlansága olyan nehezebben behatárolható problémákban is szerepet játszhat, mint a cukor- és szénhidrátéhség. Vannak olyan diszbiózisban szenvedő emberek is, akiknél egyáltalán nem jelentkeznek emésztési tünetek. “Ehelyett a diszbiózis lehet az olyan problémák gyökere, mint a kiütések, a rosacea és a visszatérő csalánkiütés” – magyarázza.”

Ha nem kezelik, a diszbiózis mindenféle betegséghez hozzájárulhat, beleértve a szorongást és a depressziót, a lupuszt, az SM-et, a szivárgó bélrendszert és a cukorbetegséget – hogy csak néhányat említsünk. Tehát bár a diszbiózis miatt nem kell pánikba esni, mégis érdemes foglalkozni vele. “Ha kezeletlenül hagyjuk, számos különböző betegség kiváltó okává válhat” – mondja Dr. Steinberg. Sok ilyen betegség pedig gyógyszereket is igényel és stresszt okoz, ami tovább rontja a diszbiózist. “A kiegyensúlyozatlan bélflóra az azt kiváltó rizikófaktorokat szaporítja” – folytatja. Ezért fontos a bélrendszeri diszbiózis korai kezelése és a bélrendszer egészségének támogatása.

A bélrendszeri diszbiózis gyógyítása

A Psley Health holisztikus, személyre szabott szemléletet képvisel a diszbiózis kezelésében. Ez jellemzően azt jelenti, hogy a tünetek és az életmód alapján az adott betegre szabott kezelési tervet állítunk össze. Dr. Steinberg szerint azonban, amikor a diszbiózisról van szó, sok ilyen kezelési tervben a következő dolgok közösek:

A cukor és a szénhidrátok csökkentése

“Az egyik dolog, ami mindig is nagyon világos volt, hogy a glükózszállítás a diszbiózis hatalmas közvetítője” – mondja Dr. Steinberg. Más szóval, az elfogyasztott cukor mennyisége óriási negatív hatással van a bélflórára. A jó hír az, hogy a bélflóra egészségesebb egyensúlyba hozásával csökken a cukor utáni sóvárgásod, mert a bélrendszered elkezdi előnyben részesíteni az egészségesebb baktériumokat az egészségtelen, cukorevő baktériumokkal szemben.

A rostbevitel növelése

A rostok az egészséges bélrendszer kirakós játékának másik nagy darabja. A rost ugyanis a prebiotikumok forrása, ami lényegében olyan táplálék, amit az egészséges bélbaktériumok szívesen fogyasztanak. Dr. Steinberg szerint a rostfogyasztásnál a cél a változatosság. “Gyakran megrekedünk egy rutinban a tekintetben, hogy mit eszünk. Amikor a bélgyógyításhoz közelítünk, arra akarunk törekedni, hogy változatos ökoszisztémát hozzunk létre” – mondja. Azt ajánlja, hogy fogyasszunk változatos zöldségeket, amelyek mindenféle nyersanyagot biztosítanak. “Az inulinpor szintén egy nagyszerű prebiotikus kiegészítő, amelyet hozzáadhatunk a rutinunkhoz, hogy tápláljuk a jótékony bélbaktériumokat” – folytatja.

Komolyítsuk meg a stresszoldást

Ha meg akarjuk gyógyítani a bélrendszerben lévő diszbiózist, a stressz kordában tartása kritikus fontosságú. “Nagy híve vagyok a meditációnak, és több mint 25 éve jógázom” – mondja Dr. Steinberg. Ez azt jelenti, hogy bármilyen tudatossági gyakorlat megteszi a hatását. “Mindenkinek meg kell találnia a saját hozzáférési pontját” – folytatja. “Van, akit egy izzasztó jógaórával kell kifárasztani, mások szeretik az egyensúlygyakorlatokat”. A kulcs az, hogy kilépjünk a fejünkből a testünkbe. “Ezek a gyakorlatok az összes agyi aktivitást kivezetik a homloklebenyből (az agynak az a része, amely a döntéshozatalt, az ítélőképességet és a memóriát szabályozza) a kisagyba (az agynak az a része, amely az izommozgást szabályozza)” – mondja Dr. Steinberg.

Az alvásminőség javítása

Az alvás végül, de nem utolsósorban a bélrendszeri diszbiózis gyógyításának kulcsfontosságú része. Ez elsőre furcsának tűnhet. Mi köze az alvásnak a bélbaktériumokhoz? Nos, a kutatások azt mutatják, hogy az alvás és a bélbaktériumok valójában szorosan összefüggnek. Egy 2019-es tanulmány szerzői például arra a következtetésre jutottak, hogy a teljes mikrobiom diverzitás pozitívan korrelált a megnövekedett alváshatékonysággal és a teljes alvási idővel, és negatívan korrelált az alvás kezdete utáni ébredéssel. Ez azt jelenti, hogy a változatos mikrobiom több alvással, jobb alvással és kevesebb éjszakai felébredéssel járt együtt (hurrá!). Ahhoz, hogy gyógyszerek nélkül javítsuk az alvásunkat, Dr. Steinberg azt ajánlja, hogy reggel első dolgunk legyen a napfény és a friss levegő: “Nagyon hiszek abban, hogy a napfény visszaállítja a cirkadián ritmust” – mondja.

A nap végén az egészséges bélrendszer valóban a nagyszerű általános egészség titka. A jó hír az, hogy még ha jelenleg bélrendszeri diszbiózissal küzd is, néhány célzott életmódbeli változtatással helyreállíthatja a bélrendszerét – és a teste többi részét is.