A krónikus obstruktív tüdőbetegség súlyosságának osztályozása a krónikus obstruktív tüdőbetegségre vonatkozó új, 2011. évi globális kezdeményezés iránymutatásai szerint: COPD Assessment Test Versus Modified Medical Research Council Scale | Archivos de Bronconeumología

Bevezetés

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a 40 és 69 év közötti spanyol felnőtt lakosság 9,1%-át érinti, és világszerte a nem fertőző betegségek okozta halálozás egyik vezető oka.1,2 A COPD kezelésére vonatkozó iránymutatások szerint a diagnózisnak tartalmaznia kell a spirometriát. Ez a vizsgálat a betegség súlyosságát a FEV1-nek az előre jelzett értékhez viszonyított százalékos aránya (FEV1%) alapján osztályozza, és a kezelési stratégiát ennek megfelelően határozzák meg.3,4 Ez az eljárás azonban viszonylag rosszul korrelál a betegek halálozásával és tüneteivel.5 A többdimenziós értékelés, amely nemcsak a tüdőfunkciót, hanem a tünetek számszerűsítését (pl. nehézlégzési skálák), a beteg táplálkozási állapotát és terhelhetőségét is magában foglalja, mint például a BODE-index,6 hozzájárult a betegség megítélésének megváltozásához.7

A krónikus obstruktív tüdőbetegségre vonatkozó globális kezdeményezés (GOLD 2011) felülvizsgálata azt javasolja, hogy a betegeket a betegség súlyossága szerint rétegezzék, beépítve a módosított Medical Research Council (mMRC) skálával meghatározott tüneteket vagy a COPD értékelő teszt (CAT) segítségével meghatározott egészségi állapotot, valamint a beteg kórtörténetében előforduló exacerbációkat és a bronchodilatáció utáni (pb) FEV1%-ot.8 A betegeket kockázat szerint osztályozzák: alacsony kockázat (pbFEV1%≥50% vagy 1

%kevesebb tünet (CAT10 vagy mMRC 0-1) vagy több tünet (CAT≥10 vagy mMRC≥2). Így négy kategóriát határoztak meg: A (alacsony kockázat, kevesebb tünet), B (alacsony kockázat, több tünet), C (magas kockázat, kevesebb tünet), D (magas kockázat, több tünet). A javasolt terápiás megközelítés minden csoportra más és más8 (1. ábra).

GOLD 2011 kategóriák és gyógyszeres kezelés (első ajánlás) az egyes kategóriákhoz.
1. ábra.

GOLD 2011 kategóriák és gyógyszeres kezelés (első ajánlás) az egyes kategóriákhoz.

(0.19MB).

A vizsgálat célja az volt, hogy egy megfigyeléses vizsgálati kohorszból (BODE Center, Zaragoza, Spanyolország) meghatározzuk, hogy a tüneti skála (mMRC) vagy az életminőséget mérő kérdőív (CAT) választása okoz-e különbségeket a különböző súlyossági kategóriákba való besorolásban és a megfelelő terápiás következményekben.

Betegek és módszerekTanulmány felépítése

A BODE projekt egy multicentrikus megfigyeléses vizsgálat a COPD természetes lefolyásának értékelésére. A betegeket kezdetben 1996 és 2000 között választották ki, és évente követték őket. A protokollt és a főbb egészségügyi eredményeket már korábban leírták.6 A COPD diagnózisát a GOLD-kritériumok8 szerint állították fel: pbFEV1%/FVC%20 pack-years. Központunkban 2010 januárja és 2012 szeptembere között 283 új beteget vizsgáltak, és ezt az utóbbi vizsgálati csoportot használtuk fel az elemzéshez.

Eljárások

A BODE-kohorszban végzett standardizált mérések a demográfiai adatokat, a klinikai adatokat, valamint az egészségi állapotra és az életminőségre vonatkozó kérdőíveket, köztük a CAT és az mMRC kérdőíveket foglalták magukban. Mindkét felmérést ugyanazon a napon és ugyanaz a kérdezőbiztos végezte el minden egyes beteg esetében.

A CAT kérdőív a COPD-s betegek életminőségének értékelésére szolgáló, saját maga által kiadott eszköz. A kérdőív 8 tételből áll, és 0-40 közötti pontszámot ad; a magasabb pontszám rosszabb egészségi állapotot jelez.9 Az mMRC dyspnoe-skála egy olyan eszköz, amely a dyspnoe súlyosságát állapítja meg különböző fizikai feladatokhoz viszonyítva. A skála 5 tételből áll, és 0 (nincs nehézlégzés vagy csak megerőltető megerőltetés esetén) és 4 (nyugalmi nehézlégzés) közötti skálán pontozható.10

A szpirometriát 200μg szalbutamol belégzése előtt és 20-30 perccel után végeztük egy standardizált eljárás szerint.11 Minden beteg 6 perces gyaloglópróbát végzett.

A betegek GOLD 2011 kategóriákba való besorolását egymástól függetlenül állapították meg, az mMRC-skála (nehézlégzés) és a CAT-skála (életminőség) segítségével. A rétegzési szabályok szerint először az A vagy C csoportba kell besorolni a beteget, ha az mMRC 0-1 vagy a CAT-pontszám 1. ábra). Ezután a beteg kockázatát a két eljárás egyikével kell megállapítani. Az egyik eljárással a pbFEV1%≥50%-os betegeket az A vagy B kategóriába sorolják (alacsony kockázat), a pbFEV18 A súlyos exacerbációt akkor definiálták súlyosnak, ha a beteget a sürgősségi osztályon látták vagy kórházba vették fel. A korábbi exacerbációkra vonatkozó adatokat a betegeknek kiadott kérdőívekből és az Aragóniai Egészségügyi Szolgálat intranetes rendszerének adatbázisaiból nyertük. A kockázat megállapításához a pbFEV1%-kal mért légáramlás-korlátozottság és az exacerbációs előzmények közötti magasabb indexet választották.

Statisztikai elemzés

A sorozatba bevont betegek jellemzőiről leíró elemzést végeztünk. A demográfiai és klinikai változókra, a légzésfunkciós vizsgálatokra és a stressztesztekre vonatkozó adatokat elemezték. A betegcsoportot négy kategóriába sorolták a GOLD 2011 kritériumai szerint (A, B, C és D), a CTA-kérdőív, illetve alternatívaként az mMRC-skála segítségével. A két módszer ugyanazon betegcsoportra történő alkalmazásával kapott eredmények közötti egyezés mértékét a súlyozott kappa (κ) index kiszámításával határoztuk meg (az ordinális kvalitatív diagnosztikai tesztek közötti egyetértés vagy egyezés). A Spearman-féle korrelációt (nem parametrikus becslő rho ) az ordinális kvalitatív skálán rögzített két értékelési módszer közötti konzisztencia értékelésére számították ki. Az ANOVA-tesztet használtuk a klinikai és funkcionális változók átlagainak összehasonlítására a négy GOLD 2011 kategóriában, aszerint, hogy az egyik vagy a másik értékelési módszert használták-e a betegek osztályozására. Az elemzéseket az SPSS 19.0® szoftver segítségével végeztük.

Eredmények

A vizsgálatba bevont 283 beteg közül 260 (92%) férfi és 23 (8%) nő volt. Az átlagéletkor 71±12 év volt. A főbb demográfiai, klinikai és funkcionális változókat az 1. táblázat mutatja. A 2. táblázat ezeket a változókat nemek szerint csoportosítva mutatja be, a különböző elemzett paraméterek közötti szignifikáns különbségek értékelésével. Ezen a viziten 70 (24,7%) beteg volt még aktív dohányos. Az átlagos pbFEV1% 62,4±19,9% volt. A 2. ábra a betegek CAT- és mMRC-értékek szerinti megoszlását mutatja; a korrelációt a ρ=0,613,

1. táblázat.

Demográfiai, klinikai és funkcionális változók (átlag ± standard eltérés).

Total 283 patients
Sex 260 (92%) males; 23 (8%) females
Age 71±12 years
BMI 28.5±4.8
Active smoker 70 patients (24.7%)
PYI 61.8±36.77
Comorbidities HT: 152 patients (53.7%); dyslipidemia: 106 (37.5%); diabetes: 53 (18.7%); cardiovascular episodes: 124 (43.8%); no comorbidity: 48 (17%)
pbFEV1% 62.4%±20.3
PBD(+) 33 patients (11.6%)
Baseline SatO2 93.9%±6.3
Walking test 389.2m±96.2
Spirometry results
FVC 2.8l±0.8
FVC% 76.8%±19.8
FEV1 1.6l±0.6
FEV1% 57.5%±19.9
FEV1/FVC 0.54±0.12
FEV1/FVC% 0.74±0.17
pbFVC 3.07l±0.86
pbFVC% 82.8%±19.25
pbFEV1 1.7l±0.7
pbFEV1% 62.4%±20.3
pbFEV1/FVC 0.55±0.13
pbFEV1/FVC % 0.75±17.8

FEV1%: forced expiratory volume in one second, percentage of predicted value; FVC: forced vital capacity; HT: hypertension; BMI: body mass index; PYI: pack-year index; pb: post-bronchodilator; PBD(+): positive bronchodilator test; SatO2: oxygen saturation.

Table 2.

Demographic, Clinical and Functional Variables by Sex (Mean±Standard Deviation).

Males Females P
n 260 (92%) 23 (8%)
Age 71.3 years±7.5 64.5 years±8.6 NS (P=.3)
BMI 28.6±4.7 27.3±7.1 P
Active smoker 60 (23.1%) 10 (43.5%) P
PYI 62.6±33.5 53.3±21 P
pbFEV1% 62.9%±20.1 57.5%±21.8 NS (P
PBD(+) 29 (11.1%) 4 (17.4%) NS (P=.36)
Baseline SatO2 93.3%±6.5 93.4%±2.7 NS (P
Walking test 390.1m±95.1 380.3m±111 NS (P

FEV1%: forced expiratory volume in one second, percentage of predicted value; BMI: body mass index; PYI: pack-year index; NS: not significant; pb: post-bronchodilator; PBD(+): positive bronchodilator test; SatO2: oxygen saturation.

Distribution of mMRC vs CAT. Spearman correlation index: ρ=0.613; P.01.
Fig. 2.

Distribution of mMRC vs CAT. Spearman correlation index: ρ=0.613; P

(0.07MB).

When the CAT questionnaire was used for classifying patients according to the GOLD 2011 criteria, the percentage distribution of patients to the groups was the following: category A, 34.3%; category B, 19.4%; category C, 19.8%, and category D, 26.5%. When the mMRC was applied, the result was: category A, 36.4%; category B, 17.3%; category C, 18.0%, and category D, 28.3% (Table 3 and Fig. 3).

Table 3.

Cohort GOLD 2011 Classification With CAT and mMRC (Fig. 3).

GOLD CAT GOLD mMRC
A B C D Total
A 81 16 0 0 97 (35%)
B 22 33 0 0 55 (19%)
C 0 0 34 22 56 (20%)
D 0 0 17 58 75 (26%)
Total 103 (36%) 49 (17%) 51 (18%) 80 (29%) 283 (100%)

Explanatory note: Az mMRC skála alkalmazásakor 103 beteg került A kategóriába; közülük a CAT kérdőív alkalmazásakor 22 beteg került B kategóriába. Hasonlóképpen, amikor a CAT-ot alkalmazták, 97 beteget A kategóriába soroltak, de közülük 16-ot az mMRC segítségével B kategóriába soroltak. Az mMRC segítségével 49 beteget B kategóriába soroltak, de közülük 16-ot a CAT segítségével A kategóriába soroltak; a CAT segítségével 55 beteget B kategóriába soroltak, de közülük 22-t az mMRC segítségével A kategóriába soroltak. Ugyanez a helyzet állt elő a C és D kategóriák esetében is, attól függően, hogy az egyik vagy a másik kérdőívet alkalmazták. Az AB és a CD között nem volt migráció, mivel ez a kockázati kritériumoktól függ (AB: alacsony kockázat; CD: magas kockázat), amint az az 1. ábrán látható.

Schematic of migration between GOLD categories depending on results of the application of CAT or mMRC (see distribution of data and explanatory note in Table 3).
Fig. 3.

Schematic of migration between GOLD categories depending on results of the application of CAT or mMRC (see distribution of data and explanatory note in Table 3).

(0.16MB).

When the results from the application of both evaluation methods were examined, it was found that in category A, the classification of 81 patients coincided (83.5% of those classified using CAT and 78.6% of those classified with mMRC). In category B, the classification of 33 patients coincided (60% of those classified with CAT and 67.34% of those classified with mMRC). A C kategóriában 34 beteg besorolása egyezett (a CAT segítségével besoroltak 60,7%-a és az mMRC-vel besoroltak 66,7%-a). A D kategóriában 58 beteg besorolása egyezett (a CAT segítségével besoroltak 77,3%-a és az mMRC-vel besoroltak 72,5%-a) (3. táblázat és 3. ábra).

A κ együttható a betegek két módszerrel történő besorolására 0,63 volt, ami mérsékelt mértékű egyezést jelez. A számított κ-index 0,44 volt az A és B kategóriába sorolt 152 beteg esetében (közepesen gyenge mértékű egyezés). A C és D kategóriába sorolt 131 beteg esetében az index 0,38 volt, ami még rosszabb (gyenge) egyezést jelez. Ez azt jelenti, hogy az alacsony kockázatú kategóriák (A és B) esetében a kapott egyezés 75%-os volt, míg a magas kockázatú kategóriák (C és D) esetében az egyezés 70%-os volt.

The clinical and functional characteristics of the patients in each of the GOLD 2011 categories, depending on the method applied (CAT or mMRC), are shown in Table 4. There were no differences in the categories for age and body mass index (BMI) between patients classified by mMRC or CTA. Only the pack-year index (PYI) was significantly different between category D and the other categories, regardless of whether the classification was made by mMRC or CAT (PP

PP=.003).

Table 4.

Main Clinical and Functional Characteristics of Patients Assigned to GOLD 2011 Categories, as Classified Using mMRC or CAT.

mMRC A B C D CAT A B C D
Age 70.3 70.5 69.1 72.3 Age 71.3 68.8 70.1 71.8
BMI 28.6 29.1 28.1 28.2 BMI 28.5 29.3 28.1 28.2
PYI 58.4 62.3 55.7 69.7a PYI 58.35 61.96 55.40 70.86a
pb FEV1% 75.3 69.1 56.3 44.5 pb FEV1% 73.4 73.1 54.6 45.2
Walking test 414 364b 417 344c Walking test 400 396 400 354d

Values expressed as means for each category.

a

P

b

P

c

P

d

P=.003 vs category C.

Discussion

The recent revision of the GOLD 2011 guidelines proposes that when classifying COPD patients, the medical community should take into consideration not only functional deterioration, but also symptoms and risk of exacerbations.8 A funkcionális romlás mértékének megállapítására a jelenleg használt súlyossági fokozatok fenntartását javasolták, azaz az enyhe (pbFEV1%>80%), közepesen súlyos (pbFEV1%≥80% és 1

%≥30% és 1% 30%) fokozatokat. A súlyosbodás kockázatát az értékelést megelőző egy évben előfordult súlyosbodások alapján határozzák meg (10 és nagy hatású CAT≥10 esetén). Eredményeink arra utalnak, hogy az egyik vagy másik értékelési módszer alkalmazása megváltoztatja a betegek jelentős részének a COPD egyik vagy másik súlyossági kategóriájába való besorolását az új GOLD-irányelvek szerint. Így ezek az értékelési módszerek nem tekinthetők egyenértékűnek, mivel az egyik vagy másik módszer alkalmazásától függően eltérő kezelési stratégiák javasoltak az egyes betegek számára.

A CAT-kérdőív a betegségnek a beteg egészségére gyakorolt hatását tükrözi. Ez egy speciális COPD-re vonatkozó életminőségi kérdőív5,9,12,13 , amely nemcsak a nehézlégzést, hanem más légzőszervi tüneteket is értékel, mint például a köhögés vagy a köpet jelenlétét és intenzitását; összesen 8 tételből áll, beleértve a terhelhetőséget, az alvást és a mindennapi élet tevékenységeit, és 0 és 40 közötti pontszámot eredményez. A CAT egyszerű kérdőív, és hasznos lehet a szokásos klinikai gyakorlatban. Érvényesnek bizonyult a betegek súlyosságának megkülönböztetésére.9,12,14,15 Ugyanakkor nem diagnosztikai eszköz; célja, hogy kiegészítse a tüdőfunkciós mérésekből nyert információkat, és nagyon keveset tudunk a lehetséges prognosztikai szerepéről.14 Ez a kérdőív különösen érzékeny az egészségi állapot exacerbációkat követő változásaira16 és a légzésrehabilitáció hatására.17 Egy nemrégiben készült áttekintés megerősítette a CAT (más specifikus kérdőívek mellett) mint a COPD-ben az életminőség mérésére szolgáló eszköz érvényességét, különösen más általános eszközökkel összehasonlítva. Sajnos ez a felülvizsgálat nem elemezte az mMRC szerepének érvényességét.5 Az mMRC egy olyan dyspnoe-skála, amely könnyebben használható, különösen az alapellátásban,18 és beépíthető a COPD értékelésére szolgáló többdimenziós eszközökbe, mint például a BODE6 és az ADO (életkor, dyspnoe, obstrukció).19 Emellett a dyspnoe jobban korrelál a COPD-s betegek életminőségével, mint az objektív funkcionális paraméterek.10,15 A dyspnoe klinikai meghatározása feltárja a beteg funkcionális kapacitását, és a kezelés hatékonyságának mérésére szolgál,20 miközben szorosan korrelál a COPD-s betegek 5 éves túlélésével.21 A légzésrehabilitáció kimenetelét illetően is nagyobb előrejelző képességet mutatott, függetlenül az obstrukció mértékétől.6,18,21

Az A és B, valamint a C és D csoportba tartozó betegek között nem volt szignifikáns különbség az életkor, a BMI és a FEV1 tekintetében, függetlenül attól, hogy mMRC vagy CAT szerint osztályozták őket. A B vs. A és a D vs. C csoportba tartozó betegek fizikai terhelhetősége azonban alacsonyabb, ha a CAT helyett mMRC-vel kategorizálták őket. Ez arra utal, hogy a COPD-s betegek mindennapi életét befolyásoló változóként a nehézlégzés sokkal fontosabb, mint az életminőség.

A kohorszunkban szereplő COPD-s betegek demográfiai, klinikai és funkcionális jellemzői hasonlóak a szakirodalomban megjelent más tanulmányokéhoz, és a betegek megoszlása a különböző kategóriák között is hasonló.22 Sorozatunkban a CAT vagy az mMRC alkalmazása között kapott korreláció mérsékelt volt (ρ=0,613), és hasonló egy másik keresztmetszeti kohorszvizsgálat eredményeihez.13 Eredményeink szerint a CAT vagy az mMRC alkalmazása a betegek új GOLD 2011 kategóriákba történő besorolásához a betegek alacsony (A és B) és magas kockázatú (C és D) kategóriákba történő átsorolását jelentené. A konkordanciaindex számítása a CAT vagy az mMRC alkalmazásától függően közepesen gyenge az A-B kategóriák esetében (κ=0,44), és még gyengébb a C-D kategóriák esetében (κ=0,38). Relatív értelemben ez az A és B kategóriában 75%-os, a C és D kategóriában pedig 70%-os egyezést jelent. A két értékelési módszer alkalmazása tehát nem egyenértékű, és a betegek több mint 25%-át átminősítik az egyik vagy a másik módszer alkalmazása után. Ez az eredmény jelentősen befolyásolja az átminősített betegek kezelési stratégiáit. A legnagyobb különbségek a kezelésben az A (a javasolt első vonalbeli gyógyszeres kezelés a rövid hatású hörgőtágítókon alapul) és a B (a javasolt első vonalbeli gyógyszeres kezelés a hosszú hatású hörgőtágítókon és a tüdőrehabilitáción alapul) kategóriák között tapasztalhatók. A C és D kategóriák között kisebb különbségek voltak, amelyek csak az alternatív gyógyszeres kezelési lehetőségeket érintették, míg a nem gyógyszeres kezelésre vonatkozó ajánlások azonosak.8

Egy nemrégiben készült tanulmány, amely szintén összehasonlította a két értékelési módszer alkalmazásának eredményét, hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy az új GOLD 2011-es osztályozás némi kiigazításra szorulhat. Ezek a szerzők új határértéket javasolnak az mMRC-skála alkalmazásához (kevés tünet=0; több tünet≥1).23 Két további, szintén friss tanulmány, amelyeket Dél-Koreában és az Egyesült Államokban végeztek, Spanyolországtól nagyon eltérő földrajzi és szociokulturális környezetben, a miénkkel azonos eredményeket kaptak, és hasonló következtetéseket vontak le. Az egyik tanulmány 257 dél-koreai beteget elemzett egyetlen központban, és a miénkkel megegyező eredményeket kapott.24 A másik tanulmány egy multicentrikus vizsgálat volt, amely 4484 észak-amerikai COPD-s beteget vizsgált, a COPDGene tanulmány részeként. Ők az mMRC vagy az SGRQ kérdőív (mint a CAT helyettesítője) alkalmazásának eredményeit elemezték, és hasonlóan arra a következtetésre jutottak, hogy a tünetek mérésére szolgáló egyik vagy másik eszköz kiválasztása befolyásolja a kategóriák hozzárendelését.25

A legutóbbi, 2013-as GOLD revízióban a COPD-s betegek értékelése a Klinikai COPD Kérdőív (Clinical COPD Questionnaire, CCQ) felvételével bővült.26 A revízió kezdeti, Módszertan és az új ajánlások összefoglalása című fejezetében, majd a továbbiakban a Tünetértékelés című részben világossá válik, hogy ez egy önkitöltős kérdőív, amelyet kifejezetten a COPD-s betegek klinikai monitorozásának mérésére terveztek. A felülvizsgálat hangsúlyozza, hogy az adatok alátámasztják e rövid és könnyen beadható kérdőív érvényességét, megbízhatóságát és érzékenységét. Pontosítja, hogy a jelenlegi ismeretek alapján a CCQ=0-1 határérték tekinthető a betegek A és C csoportba történő besorolásához, és a CCQ>1 eredmény használható a betegek B vagy D csoportba történő besorolásához. A szerzők azonban kijelentik, hogy további vizsgálatokra van szükség a CCQ diszkriminatív képességének és gyakorlati jelentőségének validálásához az exacerbációk kimutatásában a mindennapi ellátásban. Ezt követően pedig a COPD kombinált értékeléséről szóló fejezetben fenntartják ugyanazt a kombinált értékelésre vonatkozó javaslatot, amelyet a GOLD 2011-es iránymutatásban is előterjesztettek, és amely a COPD érintettségi fokának tüneti értékelésére csak a CAT vagy az mMRC alapján készült, a CCQ kifejezett említése nélkül26

A bemutatott tanulmánynak vannak bizonyos korlátai: a minta mérete viszonylag kicsi, bár a COPD mérőeszközökkel foglalkozó tanulmányok többsége hasonló vagy kisebb számú beteggel készült.5,24 Továbbá, mivel nem keresztmetszeti vizsgálatról van szó, az eredmények prognosztikai értékét nem rögzítették. A különböző kategóriák között nem állapítottak meg összefüggést a társbetegségekkel sem. A betegek által bemutatott társbetegségek jelentős hatással lehetnek a betegség prognózisára, és a GOLD-irányelvek bármely jövőbeli felülvizsgálata során a COPD kombinált értékelésénél is figyelembe kell venni őket.27

Következtetések

A COPD-s betegek kategóriákba sorolása a GOLD 2011-es felülvizsgálata által javasolt kombinált értékelés szerint a betegek tüneti értékelése során alkalmazott értékelési módszer (CAT vagy mMRC) szerint változik. A különböző kategóriákba sorolt betegek több mint 25%-át átminősítik, ha az egyik vagy a másik módszert alkalmazzák, ami különbségeket jelent az ajánlott kezelési stratégiában. Longitudinális vizsgálatokra van szükség annak értékelésére, hogy melyik értékelési módszer sorolja be legjobban a betegeket, figyelmet fordítva ezen eszközök prognosztikai képességére.

Érdekütközés

A szerzők kijelentik, hogy e kézirat elkészítése során nem áll fenn összeférhetetlenségük.