A melanoma bőrrák tesztjei

A legtöbb melanomára az orvos a személynél jelentkező jelek vagy tünetek miatt hívja fel a figyelmet.

Ha a bőrén olyan rendellenes területet talál, amely rákos lehet, orvosa megvizsgálja, és teszteket végezhet, hogy kiderítse, melanomáról, más típusú bőrrákról vagy más bőrbetegségről van-e szó. Ha melanómát találnak, további vizsgálatokat végezhetnek, hogy kiderítsék, nem terjedt-e át a test más területeire.

Kórelőzmény és fizikális vizsgálat

Az orvos általában először a tünetekről kérdezi, például arról, hogy mikor jelent meg először a jel a bőrön, változott-e a mérete vagy a megjelenése, és hogy fájdalmas volt-e, viszketett-e vagy vérzett. Megkérdezhetik Önt a melanoma bőrrák lehetséges kockázati tényezőiről is, például arról, hogy korábban napozott-e vagy leégett-e, illetve hogy volt-e Önnél vagy családjában valakinél melanoma vagy más bőrrák.

A fizikális vizsgálat során orvosa megállapítja a kérdéses terület(ek) méretét, alakját, színét és textúráját, valamint azt, hogy vérzik-e, szivárog-e vagy kéregszerű-e a seb. Testének többi részét is ellenőrizheti anyajegyek és egyéb olyan foltok szempontjából, amelyek bőrrákkal (vagy egyéb bőrbetegségekkel) hozhatók összefüggésbe.

Az orvos a nyak, a hónalj vagy az ágyék területén, a rendellenes terület közelében a bőr alatt található nyirokcsomókat (az immunsejtek apró, babszemnyi méretű gyüjteményei) is megtapinthatja. Amikor a melanoma terjed, gyakran először a közeli nyirokcsomókra megy át, így azok nagyobbak lesznek.

Ha háziorvosa látja Önt, és felmerül a melanoma gyanúja, beutalhatják bőrgyógyászhoz, azaz bőrbetegségekre szakosodott orvoshoz, aki közelebbről is megvizsgálja a területet.

A szokásos fizikális vizsgálat mellett sok bőrgyógyász a dermatoszkópia (más néven dermatoszkópia, epilumineszcens mikroszkópia , vagy felületi mikroszkópia) nevű technikát alkalmazza a bőrön lévő foltok tisztább megtekintésére. Az orvos dermatoszkópot használ, amely egy speciális nagyító lencse és fényforrás, amelyet a bőr közelében tart. Néha vékony alkohol- vagy olajréteget használnak ezzel az eszközzel. Az orvos digitális fényképet is készíthet a foltról.

Bőrbiopszia

Ha az orvos úgy gondolja, hogy egy folt melanoma lehet, a gyanús területet eltávolítják, és elküldik egy laboratóriumba, ahol mikroszkóp alatt megvizsgálják. Ezt nevezik bőrbiopsziának.

A bőrbiopszia többféleképpen is elvégezhető. Az orvos az érintett terület mérete, az Ön testén való elhelyezkedése és egyéb tényezők alapján választja ki az egyiket. Bármelyik biopszia valószínűleg legalább egy kis heget hagy maga után. A különböző módszerek különböző típusú hegeket eredményezhetnek, ezért a biopszia előtt kérdezze meg orvosát a hegképződésről. Bármilyen típusú biopsziát is végeznek, a gyanús területből a lehető legtöbbet kell eltávolítani, hogy pontos diagnózist lehessen felállítani.

A bőrbiopsziát helyi érzéstelenítéssel (érzéstelenítő gyógyszer) végzik, amelyet egy nagyon kis tűvel fecskendeznek a területre. A gyógyszer beadásakor valószínűleg egy kis szúrást és egy kis csípést fog érezni, de a biopszia során nem szabad fájdalmat éreznie.

Borotvált (érintőleges) biopszia

A biopszia ezen típusánál az orvos egy kis sebészeti pengével leborotválja a bőr felső rétegeit. A vérzést a biopszia helyén kenőccsel, vérzéscsillapító vegyszerrel vagy a seb kiégetésére szolgáló kis elektromos árammal állítja el.

A borotválásos biopszia számos bőrbetegség diagnosztizálására és anyajegyek mintavételére alkalmas, amikor a melanoma kockázata nagyon alacsony. Ezt a fajta biopsziát általában nem alkalmazzák, ha erősen gyanús a melanoma, kivéve, ha a biopsziás penge elég mélyre hatol ahhoz, hogy a gyanús terület alá kerüljön. Ellenkező esetben, ha melanomáról van szó, a biopsziás minta nem biztos, hogy elég vastag ahhoz, hogy meg lehessen mérni, milyen mélyen hatolt be a rák a bőrbe.

Punch-biopszia

A punch-biopszia esetében az orvos egy apró, kerek sütivájóhoz hasonló eszközt használ, hogy mélyebb bőrmintát vegyen. Az orvos addig forgatja a lyukasztó biopsziás eszközt a bőrön, amíg az át nem vágja a bőr minden rétegét. A mintát eltávolítja, és a biopszia helyének széleit gyakran összevarrja.

Kimetszéses és metszéses biopszia

A bőr mélyebb rétegeibe esetleg benőtt daganat vizsgálatához az orvos kimetszéses (vagy ritkábban metszéses) biopsziát alkalmazhat.

• A kimetszéses biopszia során a teljes daganatot (és a körülötte lévő normál bőr egy kis részét) eltávolítja. Ez általában az előnyben részesített biopsziás módszer a melanóma gyanúja esetén, ha ez elvégezhető, bár ez nem mindig lehetséges.
• A metszéses biopszia a daganatnak csak egy részét távolítja el.

Az ilyen típusú biopsziáknál sebészkéssel vágják át a bőr teljes vastagságát. A vizsgálathoz eltávolítanak egy éket vagy bőrdarabot, és a vágás széleit általában összevarrják.

“Optikai” biopszia

A biopszia egyes újabb típusai, például a reflexiós konfokális mikroszkópia (RCM), bőrminták eltávolítása nélkül is elvégezhetők. További információért lásd: Mi újdonság a melanoma bőrrák kutatásában?

Az esetleg már elterjedt melanoma biopsziája

A bőrön kívül más területek biopsziájára is szükség lehet bizonyos esetekben. Ha például a bőrön már diagnosztizáltak melanomát, a közeli nyirokcsomókból biopsziát lehet venni, hogy kiderüljön, a rák átterjedt-e rájuk.

Ritkán biopsziára lehet szükség, hogy kiderüljön, milyen típusú rákja van valakinek. Egyes melanomák például olyan gyorsan terjedhetnek, hogy elérik a nyirokcsomókat, a tüdőt, az agyat vagy más területeket, miközben az eredeti bőrmelanoma még nagyon kicsi. Néha ezeket a daganatokat képalkotó vizsgálatokkal (például CT-vizsgálatokkal) vagy más vizsgálatokkal még azelőtt felfedezik, hogy a bőrön lévő melanómát felfedeznék. Más esetekben jóval azután találják meg őket, hogy a bőr melanomát eltávolították, így nem egyértelmű, hogy ugyanarról a rákról van-e szó.

Más esetekben a melanómát valahol a testben találják meg anélkül, hogy a bőrön valaha is találtak volna foltot. Ennek oka lehet, hogy egyes bőrelváltozások maguktól (kezelés nélkül) elmúlnak, miután egyes sejtjeik a test más részeire is átterjedtek. A melanoma belső szervekben is kiindulhat, de ez nagyon ritka, és ha a melanoma széles körben elterjedt a testben, előfordulhat, hogy nem lehet pontosan megállapítani, honnan indult.

Ha a melanoma más szervekre is átterjedt, néha összetéveszthető az adott szervben kiinduló daganattal. Például a tüdőre átterjedt melanoma összetéveszthető egy elsődleges tüdőrákkal (a tüdőben kezdődő rák).

A biopsziából vett mintákon speciális laboratóriumi vizsgálatokat lehet végezni, amelyekből megállapítható, hogy melanomáról vagy másfajta rákról van-e szó. Ez azért fontos, mert a különböző ráktípusokat másképp kezelik.

A test belsejében lévő gyanús területek biopsziája gyakran több munkát igényel, mint a bőrből történő mintavétel.

Fine needle aspiration (FNA) biopsy

A FNA biopsziát nem alkalmazzák gyanús anyajegyeknél. De alkalmazható például egy melanoma közelében lévő nagy nyirokcsomók biopsziájára, hogy kiderüljön, a melanoma átterjedt-e rájuk.

Egy ilyen típusú biopsziánál az orvos egy vékony, üreges tűvel ellátott fecskendővel nagyon kis darabokat vesz ki a nyirokcsomóból vagy a daganatból. A tű kisebb, mint a vérvizsgálathoz használt tű. Előbb néha helyi érzéstelenítőt használnak a terület elzsibbasztására. Ez a vizsgálat ritkán okoz nagy kellemetlenséget, és nem hagy heget.

Ha a nyirokcsomó közvetlenül a bőr alatt van, az orvos gyakran elég jól érzi azt ahhoz, hogy a tűt belevezesse. Ha a gyanús nyirokcsomó mélyebben van a testben, vagy ha a daganat egy szervben, például a tüdőben vagy a májban található, gyakran képalkotó vizsgálatot, például ultrahangot vagy CT-vizsgálatot használnak, hogy segítsenek a tűt a helyére irányítani.

A FNA biopszia nem olyan invazív, mint egyes más típusú biopsziák, de nem mindig gyűjtenek elegendő mintát ahhoz, hogy megállapítsák, hogy a gyanús terület melanoma. Ezekben az esetekben invazívabb típusú biopsziára lehet szükség.

Műtéti (kimetszéses) nyirokcsomó-biopszia

Ezzel az eljárással egy megnagyobbodott nyirokcsomót lehet eltávolítani a bőrön egy kis bemetszésen (vágáson) keresztül. Általában helyi érzéstelenítést (érzéstelenítő gyógyszert) használnak, ha a nyirokcsomó közvetlenül a bőr alatt van, de előfordulhat, hogy a személyt nyugtatózni kell, vagy akár el is kell altatni (általános érzéstelenítéssel), ha a nyirokcsomó mélyebben van a testben.

Ezt a fajta biopsziát gyakran akkor végzik, ha egy nyirokcsomó mérete arra utal, hogy a melanoma oda terjedt, de a csomó FNA biopsziája nem történt meg, vagy nem találtak melanomasejteket.

Őrszem nyirokcsomó biopszia

Ha a melanómát diagnosztizálták, és van valamilyen aggasztó jellemzője (például legalább egy bizonyos vastagság), gyakran végeznek őrszem nyirokcsomó biopsziát (SLNB) annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e a közeli nyirokcsomókra, ami viszont befolyásolhatja a kezelési lehetőségeket. Ezzel a vizsgálattal meg lehet találni azokat a nyirokcsomókat, amelyek valószínűleg az első hely, ahová a melanoma eljutna, ha már elterjedt. Ezeket a nyirokcsomókat őrszemcsomóknak nevezik (úgymond őrszemként állnak, vagy figyelnek a daganat felett).

Az őrszemcsomó (vagy -csomók) megtalálásához az orvos kis mennyiségű radioaktív anyagot fecskendez a melanoma területére. Miután időt ad az anyagnak, hogy eljusson a daganathoz közeli nyirokcsomó-területekre, egy speciális kamerával megnézik, hogy az anyag összegyűlik-e egy vagy több őrszem-nyirokcsomóban. Miután a radioaktív területet megjelölték, a beteget műtétre viszik, és kék festéket fecskendeznek ugyanoda, ahová a radioaktív anyagot befecskendezték. Ezután egy kis bemetszést ejtenek a megjelölt területen, majd ellenőrzik a nyirokcsomókat, hogy megállapítsák, melyik(ek) lett(ek) radioaktív(ak) és váltak kékre. Ezeket az őrszemcsomókat eltávolítják, és mikroszkóp alatt megvizsgálják.

Ha az őrszemcsomókban nincsenek melanomasejtek, nincs szükség további nyirokcsomóműtétre, mert nagyon valószínűtlen, hogy a melanoma ezen a ponton túlterjedt volna. Ha az őrszemcsomóban melanomasejteket találnak, akkor általában az ezen a területen található többi nyirokcsomót is eltávolítják és megvizsgálják. Ezt nyirokcsomó-disszekciónak nevezik (lásd a Melanoma bőrrák műtétje).

Ha a melanoma közelében lévő nyirokcsomó rendellenesen nagy, valószínűleg nincs szükség őrszemcsomó-biopsziára. A megnagyobbodott csomót egyszerűen biopsziát vesznek belőle.

A biopsziából vett minták laboratóriumi vizsgálata

A biopsziából vett mintákat laboratóriumba küldik, ahol egy patológusnak nevezett orvos mikroszkóp alatt megvizsgálja őket melanomasejtek után kutatva. Gyakran a bőrmintákat bőrpathológushoz küldik, egy olyan orvoshoz, akinek speciális képzettsége van a bőrminták vizsgálatára.

Ha az orvos nem tudja biztosan megállapítani, hogy a mintában melanomasejtek vannak-e, pusztán a minta megtekintése alapján, speciális laboratóriumi vizsgálatokat végeznek a sejteken, hogy megpróbálják megerősíteni a diagnózist. Ezek közé tartozhatnak a következők:

• Immunohisztokémia (IHC)
• Fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH)
• Comparative genomic hybridization (CGH)
• Genexpressziós profilalkotás (GEP)

Ha a mintákban melanomát találnak, a patológus megvizsgál bizonyos fontos jellemzőket, például a daganat vastagságát és a mitotikus arányt (az aktívan osztódó sejtek aránya). Ezek a jellemzők segítenek meghatározni a melanoma stádiumát (lásd Melanoma bőrrák stádiumai), ami viszont befolyásolhatja a kezelési lehetőségeket és a prognózist (kilátásokat).

Génváltozások vizsgálata

Néhány melanomás ember esetében a biopsziás mintákat megvizsgálhatják, hogy a sejtekben vannak-e mutációk (változások) bizonyos génekben, például a BRAF génben. A melanomák körülbelül felében van BRAF-mutáció. Az előrehaladott melanomák kezelésére használt egyes gyógyszerek valószínűleg csak akkor hatnak, ha a sejtekben BRAF-mutáció van (lásd: Célzott terápia a melanoma bőrrák kezelésére), ezért ez a vizsgálat fontos a kezelési lehetőségek meghatározásában. Más gének, például a C-KIT változásainak vizsgálata is elvégezhető.

A DecisionDx-Melanoma néven ismert újabb laboratóriumi vizsgálat a melanomasejtek bizonyos génexpressziós mintáit vizsgálja, hogy segítsen megmutatni, hogy a korai stádiumban lévő melanomák valószínűleg terjednek-e. Ez segíthet a kezelési lehetőségek meghatározásában. További információért lásd: Mi újság a melanoma bőrrák kutatásában?

Képalkotó vizsgálatok

A képalkotó vizsgálatok röntgensugarakkal, mágneses mezőkkel vagy radioaktív anyagokkal készítenek képet a test belsejéről. Ezeket elsősorban a melanoma nyirokcsomókra vagy más szervekre való esetleges átterjedésének keresésére használják. Ezekre a vizsgálatokra a legtöbb, nagyon korai stádiumban lévő melanomában szenvedő embernél nincs szükség, mivel a melanoma nagy valószínűséggel nem terjedt el.

A képalkotó vizsgálatokat annak megállapítására is el lehet végezni, hogy mennyire jól működik a kezelés, vagy a kezelés után a rák visszatérésének (kiújulásának) lehetséges jelei után lehet kutatni.

Mellkasröntgen

Ezt a vizsgálatot elvégezhetik annak megállapítására, hogy a melanoma átterjedt-e a tüdőre, bár ehelyett gyakran mellkas CT-vizsgálatot (lásd alább) végeznek.

Ultrahangvizsgálat

Az ultrahangvizsgálat hanghullámok segítségével képet készít a test belsejéről egy számítógép képernyőjén. Ezt a vizsgálatot a daganat közelében lévő nyirokcsomók megnézésére lehet használni, különösen akkor, ha a fizikális vizsgálat alapján nem egyértelmű, hogy megnagyobbodtak-e. Az ultrahangvizsgálat általában viszonylag gyorsan és egyszerűen elvégezhető, és nem teszi ki Önt sugárzásnak.

Ultrahanggal irányított tűbiopszia: Az ultrahang arra is használható, hogy segítsen a biopsziás tűt a gyanús nyirokcsomóba vezetni.

Komputertomográfia (CT) vizsgálat

A CT-vizsgálat röntgensugarak segítségével részletes, keresztmetszeti képeket készít az Ön testéről. A hagyományos röntgennel ellentétben a CT-vizsgálat a lágyszövetek (például a belső szervek) részleteit is képes megmutatni. Ez a vizsgálat megmutathatja, hogy megnagyobbodtak-e a nyirokcsomók, vagy hogy az olyan szervekben, mint a tüdő vagy a máj, gyanús foltok vannak-e, amelyek a melanoma terjedésétől származhatnak.

CT-vezetett tűbiopszia: A CT-vizsgálat arra is használható, hogy segítsen a biopsziás tűt a testen belüli gyanús területre vezetni.

Mágneses rezonancia-vizsgálat (MRI)

Az MRI-vizsgálat röntgensugarak helyett rádióhullámokat és erős mágneseket használ, hogy részletes képeket készítsen a test egyes részeiről. Az MRI-vizsgálatok nagyon hasznosak lehetnek az agy és a gerincvelő vizsgálatában.

Pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálat

A PET-vizsgálat segíthet kimutatni, hogy a rák átterjedt-e a nyirokcsomókra vagy a test más részeire. Leghasznosabb a melanoma előrehaladottabb stádiumában szenvedőknél.

Ezért a vizsgálatért egy enyhén radioaktív cukorformát fecskendeznek be Önnek, amely főként a rákos sejtekben gyűlik össze. Ezután egy speciális kamerával képet készítenek a testben lévő radioaktív területekről.

PET/CT-vizsgálat: Sok központ rendelkezik olyan speciális gépekkel, amelyek egyszerre végeznek PET- és CT-vizsgálatot (PET/CT-vizsgálat). Ez lehetővé teszi, hogy az orvos összehasonlítsa a PET-vizsgálaton a magasabb radioaktivitású területeket a CT-vizsgálaton az adott terület részletesebb megjelenésével.

Vérvizsgálatok

A vérvizsgálatokat nem használják a melanoma diagnosztizálására, de néhány vizsgálatot elvégezhetnek a kezelés előtt vagy alatt, különösen az előrehaladottabb melanomák esetében.

Az orvosok a kezelés előtt gyakran vizsgálják a vérben a laktát-dehidrogenáz (LDH) nevű anyag szintjét. Ha a melanoma a test távoli részeire is átterjedt, a magas LDH-szint annak a jele, hogy a rák nehezebben kezelhető. Ez befolyásolhatja a rák stádiumát (lásd: A melanoma bőrrák stádiumai).

Az előrehaladott melanomában szenvedő személynél egyéb vérsejtszám- és vérkémiai vizsgálatokat is végezhetnek, hogy lássák, mennyire jól működik a csontvelő (ahol új vérsejtek képződnek), a máj és a vese a kezelés előtt és alatt.