A mintavételi torzítás típusai

A mintavételi torzítás hatalmas kihívás, amely megváltoztathatja a vizsgálat eredményeit és befolyásolhatja bármely vizsgálati folyamat érvényességét. Ez akkor fordul elő, ha egy szisztematikus vizsgálat elvégzése során a szükséges adatminták nem tisztességesen vagy kiegyensúlyozottan kerülnek bemutatásra.

A mintavételi torzítás megértése minden kutató számára fontos, mivel segítene elkerülni ezt a gyakori buktatót. Ebben a cikkben a mintavételi torzítás különböző típusait tárgyaljuk, elmagyarázzuk, hogyan kerülheti el őket, és megmutatjuk, hogyan gyűjthet elfogulatlan felmérési mintákat a Formplus segítségével.

Mi a mintavételi torzítás?

A mintavételi torzítás akkor fordul elő, amikor egy szisztematikus vizsgálatban az adatminta nem reprezentálja pontosan azt, ami a kutatási környezetben megszerezhető. Ha úgy gyűjtünk adatokat, hogy a tervezett populáció egyes tagjainak kisebb vagy nagyobb a mintavételi valószínűsége, mint másoknak, az eredmény a mintavételi torzítás.

A mintavételi torzítás gyakori buktató, mert sokszor akaratlanul, azaz a kutató tudta nélkül történik. A kutatási terv és a kutatási módszertan sokszor a mintavételi torzítással befolyásolhatja az adatgyűjtési folyamatot, és megváltoztathatja a kutatási eredményeket.

• Self-Selection

Mint ahogy a neve is sugallja, az önszelekciós torzítás akkor következik be, amikor bizonyos jellemzőkkel rendelkező egyének választják ki magukat a kutatási mintába. Ha önszelekció történik, az abnormális vagy nem kívánatos körülményeket hoz a mintába, ami befolyásolhatja az egész folyamat érvényességét.

Néha a vizsgálat jellege miatt bizonyos jellemzőkkel vagy tapasztalatokkal rendelkező egyének szívesebben vesznek részt benne, és ez szintén önszelekciót eredményez. Az önszelekciós torzítás gyakori a szociológiában, a kriminológiában, a pszichológiában, a közgazdaságtanban és más, hasonló területekre vonatkozó tanulmányokban.

Egy termékértékelő felmérés elvégzésekor például azok az egyének, akiknek pozitív tapasztalataik vannak a termékkel kapcsolatban, önszelektálhatják magukat a vizsgálati mintába. Ez torzítja az adatokat, és megakadályozza a fogyasztói és ügyféltapasztalatok valós bemutatását.

• Az alulfedettség

Az alulfedettség a mintavételi torzítás egy gyakori típusa, és akkor fordul elő, ha a populáció egyes változói rosszul vagy egyáltalán nem képviseltetik magukat a vizsgálati mintában. Az alulfedettség egyik gyakori oka a kényelmi mintavételezés; vagyis amikor csak könnyen hozzáférhető forrásokból gyűjtünk adatmintákat.

Hogy a legjobb eredményeket kapja a tanulmányából, a kutatási populációból származó adatminták tisztességes bemutatására van szükség. Ez azt jelenti, hogy hajlandónak kell lennie arra, hogy extra mérföldet tegyen meg, és megszerezze az érvényes kutatási eredményekhez szükséges adatokat.

Ha csak a könnyen fellelhető adatmintákra hagyatkozik, nagy az esélye annak, hogy kihagy néhány fontos információt, amelyek jelentősen megváltoztathatják az eredményeit. Az 1936-os Literary Digest Poll talán a leghíresebb példa az alulfedettségre.

• Non-response Bias

A non-response az, amikor a vizsgált populáció egy része nem tud részt venni a vizsgálatban olyan tényező miatt, amely miatt nagyban különbözik a populáció többi részétől. Ezt részvételi torzításnak is nevezhetjük.

A nemválaszolási torzításnak különböző okai vannak egy szisztematikus vizsgálatban. Például, ha a kutatásának rossz felmérési kérdései vannak, vagy ha a felmérés rosszul van felépítve, az a vizsgált populáció bizonyos része(i) számára hatalmas visszaesést jelenthet.

Az is előfordulhat, hogy ha érzékeny információkat kér a felmérésében, akkor a válaszmegtagadás torzításának magas eseteit regisztrálhatja. Sok felmérésben résztvevő nem biztos, hogy szívesen adja meg az általa személyesnek tartott információkat, például a családi életre, szexuális preferenciákra vagy pénzügyekre vonatkozó információkat.

Egy baletttechnikákról szóló felmérés például olyan egyének válaszmegtagadását fogja rögzíteni, akik nem ismerik vagy nem érdeklődnek a balett vagy akár a tánc iránt. A nem-válaszolási mintavételi torzítás elkerülése érdekében gondoskodjon arról, hogy felmérése jól megtervezett legyen, a megfelelő kérdéseket tartalmazza, és a megfelelő célközönséget célozza meg.

• Túlélési torzítás

A túlélési torzítás vagy túlélő torzítás akkor fordul elő, amikor figyelmen kívül hagyja azokat a kutatási változókat, amelyek nem jutottak túl egy természetes vagy természetellenes szelekciós folyamaton, miközben figyelmet fordít azokra a változókra, amelyek igen. Ezt gyakran olyan logikai hibának tekintik, amely a láthatóság hiánya miatt figyelmen kívül hagyja a vizsgálati populáció bizonyos tagjait.

Egy adott iparágban az üzleti teljesítményről szóló tanulmány készítésekor például figyelmen kívül hagyhatja a már nem létező, kudarcot vallott szervezeteket. Ha ezt teszi, az eredményei nagyon pozitív kilátásokkal rendelkezhetnek, ami nem a valós képét adja annak, hogy mi érhető el az iparágban.

Sok tanulmány hajlamos figyelmen kívül hagyni az elfelejtett kudarcokról szóló történeteket a kutatási kontextusban. Érdekes módon a túlélési torzítás túlmutat a kutatásokon és tanulmányokon. Ahogy az emberek a mindennapi életben kapcsolatba kerülnek egymással, hajlamosak vagyunk a túlélőkre összpontosítani, figyelmen kívül hagyni a kudarcokat, és azt feltételezzük, hogy a sikereink elmondják a teljes történetet.

• Egészséges felhasználó

Ez a fajta mintavételi torzítás gyakori az orvostudományban és az epidemiológiai tanulmányokban. Az egészséges felhasználók mintavételi torzítása egyszerűen azt jelenti, hogy az orvosi kutatásokra és klinikai vizsgálatokra önként jelentkezők típusa gyakran messze elmarad attól, amit az általános népességben el lehet érni.

Ezek a személyek sokszor egészségesebbek és aktívabbak, mint a vizsgálati populáció többi tagja. Az eredmény az, hogy végül olyan embereket tanulmányozunk, akik elég egészségesek ahhoz, hogy részt vegyenek egy tevékenységben, nem pedig olyanokat, akik részt vennének az adott tevékenységben, ha elég egészségesek lennének.

Amikor az egészséges felhasználók elfogultsága megtörténik, az adott tanulmány vagy kutatás eredményei nem alkalmazhatók a népesség többi részére. Az egészséges felhasználó hatás leküzdésének egyik módja az, hogy a kutatási populáció különböző egyedeit ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

• Előszűrési vagy hirdetési torzítás

Előszűrési vagy hirdetési torzítás akkor fordul elő, amikor a vizsgálatban alkalmazott kiválasztási eljárás olyan mintát eredményez, amely a populációt rosszul reprezentálja. Előfordul, hogy a vizsgálatban alkalmazott kiválasztási kritériumok elriasztanak bizonyos csoportokat a kutatásban való részvételtől.

Míg jó okai lehetnek annak, hogy egy vizsgálatban a résztvevők előszűrését választja, ez nagymértékben torzíthatja a vizsgálati folyamatot és végső soron; az Ön eredményeit. Ennek oka, hogy végül olyan résztvevőket választhat ki, akik hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek befolyásolják az eredményeket.

Mintázási torzítás a kutatásban

A kutatásban egy mintavételi módszer akkor torzított, ha bizonyos kutatási eredményeket előnyben részesít másokkal szemben. Ahogy korábban említettük, a mintavételi torzítás a kutatásban nagyrészt nem szándékos, és még véletlenszerű mintavétel esetén is előfordulhat. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet elkerülni.

A kutatásban a mintavételi torzítás csökkentése érdekében korlátozni kell az ítélőképességet, és igyekezzen minél inkább elkerülni a kényelmi mintavételt. Emellett határozza meg a kutatási változókat, és a lehető legpontosabban határozza meg a célközönséget.

Példa a mintavételi torzításra a kutatásban

Egy szervezet egy adott régióban a választói apátiáról való tájékozódás érdekében úgy dönt, hogy kutatást végez annak kiderítésére, miért nem szavaznak az emberek. A szükséges adatok összegyűjtéséhez a kutató úgy dönt, hogy felmérést végez a régió egyik legdrágább bevásárlóközpontjában.

Ez a mintavételi módszer már kizárja a régióban élő, szavazásra jogosult emberek különböző csoportjait. Például kizárja azokat az embereket, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy a bevásárlóközpontban vásároljanak, valamint azokat, akik a felmérés időpontjában nem is tartózkodnak a bevásárlóközpontban.

A kényelmi mintavételből származó adatok, mint itt is láthatjuk, pontatlanul reprezentálják a nagyobb népesség gondolatait és tapasztalatait a választói apátiával kapcsolatban. Ennélfogva az ebből a kutatásból származó eredmények nagymértékben hibásak lesznek, és nem nevezhetők érvényesnek.

Mintázási torzítás a pszichológiában

A pszichológiai kutatásokat és klinikai vizsgálatokat a mintavételi torzítás különböző típusai befolyásolhatják; különösen az egészségügyi felhasználó torzítása és az önkiválasztási torzítás. Amikor ez megtörténik, a folyamat belső érvényessége durván sérül, és többszörös hibát eredményezhet.

A mintavételi torzítás csökkentése érdekében a pszichológiában dolgozzon azon, hogy jól diverzifikált kutatási populációból gyűjtsön adatokat. Létrehozhat egy mintavételi keretet; azaz egy listát azokról az egyénekről, akiktől a kutatási adatokat gyűjtik, majd a mintavételi keretet a lehető legjobban illesztheti a célpopulációhoz.

Példa a mintavételi torzításra a pszichológiában

Tekintsünk egy olyan vizsgálatra, amelynek célja egy adott csoportba tartozó egyének mentális egészségének megértése. A szükséges adatok összegyűjtéséhez a kutató arra kéri az egyéneket, hogy önként jelentkezzenek a vizsgálatba.

Ez a művelet egészséghasználói torzításhoz vezethet, amennyiben az önként jelentkező személyek jó vagy kiváló mentális egészséggel rendelkező egyének. Ennélfogva a kutatás eredménye nem biztos, hogy pontosan tükrözi a közösségben elérhető eredményeket.

Mintavételi torzítás a felmérésekben

A felmérés tervezése éppúgy okozhat mintavételi torzítást, mint a felmérésben felsorolt kérdések típusa. Néha a felmérését úgy alakíthatja ki, hogy az előnyben részesítheti vagy hátrányosan befolyásolhatja az adatok gyűjtését az emberek bizonyos csoportjaitól vagy bizonyos körülmények között élő egyénektől.

Egy olyan alapvető dolog, mint a felmérésében használt nyelvezet típusa, automatikusan kizárhat nagyszámú embert a kutatási populációból. Ha például azt szeretné, hogy az írástudatlan vagy félig írástudatlan személyek is kitöltsék a felmérését, akkor azt könnyen érthetővé kell tennie.

Példa a mintavételi torzításra a felmérésekben

A mintavételi torzítás különböző módon kúszik be a felmérésekbe. Például egy felmérés, amely a kemény drogok tinédzserek és fiatal felnőttek körében történő használatát hivatott mérni, torzított lesz, ha kizárja a szegény vagy iskolázatlan tinédzsereket és fiatal felnőtteket.

Hogyan kerüljük el a mintavételi torzítást

A mintavételi torzítás elkerülésének első trükkje a vizsgálatban az, hogy szándékosan járjunk el az egész folyamat során – a kutatási módszerek kiválasztásától a célközönség meghatározásáig és minden, ami a kettő között van. A mintavételi torzítás sokszor akkor csúszik be, amikor nem figyelsz eléggé, vagy amikor a kutatásod legapróbb részleteit is figyelmen kívül hagyod.

Itt van még néhány dolog, amit megtehet:

• Kerülje el a kényelmi mintavételt

Készen álljon arra, hogy munkát fektessen a tanulmányába, és megfelelően szerezze be az adatokat. Elkerülheti a kényelmi mintavételt, ha világosan feltérképezi a vizsgálati populáció különböző csoportjait, és biztosítja, hogy minden csoportból elegendő adatot gyűjtsön.

• Nem válaszolók nyomon követése

Az, hogy kiderítse, miért nem válaszoltak az emberek a felmérésére vagy a kérdőívére, betekintést nyújthat abba, hogy mit csinálhat rosszul. Rossz kérdéseket tett fel? Rossz információt kért? Vagy rossz célközönséget célzott meg?

• Tegye felmérését egyszerűvé és hozzáférhetővé

Gondoskodjon arról, hogy felmérése könnyen érthető, tömör és lényegre törő legyen. A túl sok kérdést tartalmazó, összetett felmérések elriaszthatják a válaszadókat, és a felmérés magas lemorzsolódási arányához vezethetnek.

• Meghatározza egyértelműen a célközönséget

Meghatározza a célcsoportot és a mintavételi keretet. A mintavételi keretet a lehető legjobban illessze a célsokasághoz, hogy csökkentse a mintavételi torzítás kockázatát.

• Túlmintavételezés

Ez egy olyan módszer, amelyet az alulfedettségi mintavételi torzítás korrigálására használnak. Itt szándékosan több adatot gyűjtene olyan csoportoktól, amelyek rosszul reprezentáltak a kutatási populációban.

Az összes adat összegyűjtése után a túlmintázott csoportok válaszait a vizsgálati populáció eredeti arányához súlyozzuk, hogy megszüntessük a mintavételi torzítás minden formáját.

Hogyan gyűjtsön elfogulatlan mintát a felmérésekben

A Formplusszal gyönyörű és hatékony felméréseket készíthet elfogulatlan adatminták gyűjtéséhez. A Formplus számos olyan funkcióval és mezőválaszolási lehetőséggel rendelkezik, amelyek segítenek Önnek abban, hogy elfogulatlan adatmintákat gyűjtsön és dolgozzon fel a vizsgált populációból. Készítse el Formplus felmérését ezekben az egyszerű lépésekben:

1. Lépjen be a Formplus-fiókjába. Lépjen be a műszerfalra, és kattintson az “új űrlap létrehozása” gombra.

• Húzza be az űrlapjába a kívánt mezőket az építőben rendelkezésre álló mezőopciók közül. Hozzáadhat értékelési mezőket, adatidő-mezőket vagy akár fájlfeltöltési mezőket is, ha fájlokat szeretne közvetlenül az Ön által preferált felhő tárhelyre fogadni.
• Kattintson az egyes mezők melletti kis ceruzaszerű ikonra a mezőszerkesztési lehetőségek lapjának eléréséhez. Ez az űrlapkészítő jobb sarkában fog felbukkanni.

• Töltse ki a felmérési kérdést és az esetleges opciókat. Az űrlapmezőt itt kötelezővé is teheti. Miután ezt megtette, mentse el a módosításokat.
• A következő lépésben mentse el az űrlapot, hogy hozzáférjen az űrlapkészítő testreszabási részéhez. Itt módosíthatja az űrlap megjelenését, hozzáadhatja a szervezet logóját a felméréshez, megváltoztathatja az űrlap elrendezését, vagy új betűtípust választhat a felméréshez.

• Másolja ki az űrlap linkjét, és ossza meg a válaszadókkal. Többféle űrlapmegosztási lehetőségünk bármelyikét használhatja a felmérés adminisztrálásához, hogy elfogulatlan válaszokat gyűjtsön.

A mintavételi torzítás veszélyezteti a kutatás külső érvényességét, mivel az Ön megállapításait az emberek szélesebb csoportjára általánosítja; aminek nem szabadna így lennie. Ez meghiúsítja az Ön szisztematikus vizsgálatának célját, mert megállapításai pontatlanul fogják bemutatni azt, ami a kutatási kontextusban megszerezhető.

Ez az oka annak, hogy el kell kerülnie a mintavételi torzítást, vagy annak előfordulását a lehető legkevesebbre kell korlátoznia. Ebben a cikkben különböző módszereket mutatunk be annak biztosítására, hogy a mintavételi torzítás ne tegye tönkre a felmérését. A Formplus segítségével készíthet felméréseket az elfogulatlan mintavételhez.