A muszlim böjti szokások megértése

Augusztusi 2009-es szám

A muszlim böjti szokások megértése
Nour El-Zibdeh, RD
Today’s Dietitian
Vol. 11 No. 8 P. 56

A becslések szerint 6-7 millió muszlim él Amerikában, akiknek egyedi étkezési szokásait vallási törvények vezérlik és kulturális különbségek befolyásolják.1 Amikor azonban e gyakorlatok valódi lényegének megértéséről van szó, sok dietetikus a sötétben tapogatózik, ami akadályozza a lakosság e szegmensének elérését.

Nem egy konyha egyesíti a muszlim amerikaiakat. A muszlim közösség sokszínű; 36%-uk az Egyesült Államokban született, míg a többiek a világ 80 különböző országából származnak.2 Bár e közösség három fő etnikai csoportja a dél-ázsiaiak, az arabok és az afroamerikaiak, sokan kaukázusi, karibi és távol-ázsiai gyökerekkel rendelkeznek.

Iszlám étrendi irányelvek
Az iszlám törvények szerint minden élelmiszer halalnak, azaz megengedettnek minősül, kivéve a sertéshúst és annak melléktermékeit, a helytelenül levágott vagy a vágás előtt elhullott állatokat, az Allahon (Istenen) kívül bárki más nevében levágott állatokat, a húsevő állatokat, a ragadozó madarakat, a külső fül nélküli állatokat (egyes madarak és hüllők), a vért, az alkoholt és az ezek bármelyikével szennyezett ételeket. Minden tenger gyümölcsei halal.

A muszlimokat aggasztja, hogy mi van az ételükben, ami arra kényszeríti őket, hogy ügyesen olvassák az összetevőlistákat. A több forrásból származó élelmiszer-összetevők, például a zselatin, az emulgeálószerek és az enzimek miatt a muszlim fogyasztónak némi kutatást kell végeznie, hogy megbizonyosodjon arról, hogy törvényesek.

Sok muszlim úgy dönt, hogy csak halal tanúsítvánnyal rendelkező termékeket fogyaszt, amelyek etnikai boltokban, egyes etnikai és franchise éttermekben, valamint alkalmanként a muszlimok által sűrűn lakott városrészekben található hagyományos élelmiszerüzletekben kaphatók. Az Amerikai Iszlám Élelmiszer- és Táplálkozási Tanács (Islamic Food and Nutrition Council of America) biztosít ilyen minősítést.

A Koránban, az iszlám szent könyvében említett élelmiszerek nagy spirituális értékkel bírnak, és számos étkezési szokás Mohamed próféta gyakorlatából származik. Az olajbogyó, a méz, a joghurt, a datolya, a füge, a szőlő, a gránátalma és a hüvelyesek a lista élén állnak. Ezek nem csak vallási szempontból vonzóak a muszlimok számára, de tápértékük is pluszt jelent.

Böjtölés a ramadánban
Ramadán a kilencedik hónap neve az iszlám naptári évben, amely a holdcikluson alapul, és 12, egyenként 29 vagy 30 napos hónapból áll. Mivel az iszlám év nagyjából 10 nappal rövidebb, mint a gregorián év, a ramadán évente eltolódik. Idén augusztus 21-én van a ramadán első napja.

A böjt a muszlimok számára azt jelenti, hogy hajnaltól napnyugtáig tartózkodnak minden ételtől és italtól, beleértve a rágógumit és a vizet, valamint a gyógyszerektől és a dohányzástól. A nap két fő étkezése a suhur (közvetlenül hajnal előtt) és az iftar (közvetlenül napnyugta után). Ezek az étkezések a muszlimok által naponta végzett öt fő ima közül kettőhöz is kapcsolódnak. A muszlimok éjszaka más ételeket vagy harapnivalókat is fogyaszthatnak. Az éhség és a szomjúság mellett a ramadán lelki békét ad a muszlimoknak; a ramadán alatt az istentiszteleti cselekmények nagyon felerősödnek.

Az amerikai muszlim közösség nagyfokú sokszínűségét tekintve lehetetlen leírni a tipikus suhur vagy iftar étkezéseket. A szuhur lehet vacsora, vagy iftar, maradék, tipikus reggeli ételek, vagy etnikai ételek. Az iftar alkalmával gyakoriak a társas összejövetelek, sokszor svédasztalos formában, és gyakran a hagyományos ételek kerülnek előtérbe. Néhány datolya és egy csésze víz általában a böjt megtörésének első ételei, míg a sült sütemények, saláták, diófélék, hüvelyesek és kenyerek gyakoriak. A hagyományos desszertek gyakran elkerülhetetlenek, különösen azok, amelyeket csak a ramadán idején készítenek. Az italok közül általában a vizet választják, de gyümölcslevet és tejet is fogyasztanak. Az üdítőitalokat és a koffeintartalmú italokat kisebb mértékben fogyasztják.
Noha a böjt mögött bizonyára nem a fogyás a hajtóerő, nem ritka, hogy egyesek kihasználják, hogy leadjanak néhány kilót. Ugyanakkor sok muszlim nem tapasztal változást a testsúlyában, míg mások hízhatnak. A túl sok sült étel és desszert, a büfé jellegű iftar partikon való túlevés és a csökkent fizikai aktivitás okolható a súlygyarapodásért. Sok muszlim törekszik a tápanyagdús ételek fogyasztására a táplálkozás optimalizálása érdekében, és a böjtöt a méregtelenítés és a bélpihenés módjának tekinti.

Böjt és orvosi kérdések
A böjt nem jelent egészségügyi kockázatot az egészséges egyének számára. Sőt, Sarah Amer, MS, RD, CDN szerint: “A szervezet hihetetlen alkalmazkodóképességgel rendelkezik”. Elárulja, hogy neki csak néhány nap böjtölés kell ahhoz, hogy visszatérjen a megszokott aktivitási szintjére.

A böjt alól kivételt képez az utazás, a menstruáció, a betegség, az idősebb kor, a terhesség és a szoptatás. Sok egészségügyi problémákkal küzdő muszlim azonban ragaszkodik a böjtöléshez, hogy kielégítse lelki szükségleteit, és az egészségügyi szakembereknek együtt kell működniük pácienseikkel, hogy közös nevezőre jussanak. A szakembereknek szorosan figyelemmel kell kísérniük azokat az egyéneket, akik úgy döntenek, hogy kitartanak a böjt mellett.

A fő krónikus betegségek közül a cukorbetegség, a szívbetegség, a magas vérnyomás, a vesebetegség és a gyomorfekély.3-5 A gondozási terveknek egyénre szabottnak kell lenniük, mivel sok, ilyen betegségben szenvedő beteg káros események nélkül böjtölhet. A gyógyszerek betartása problémát jelenthet, különösen a napi adagokat szedők esetében. A cukorbetegek esetében figyelembe kell venni a gyógyszer- és inzulinadagolás beállításának megvalósíthatóságát, a klinikai stabilitást, a hypoglykaemia és a diabéteszes ketoacidózis előzményeit, valamint az egyéb társbetegségek jelenlétét.

ippek a dietetikusnak
A ramadán hónap alatti böjtölés a vallás egyik pillére és nagyra értékelt istentiszteleti cselekedet. Sandy Burnett, egy 37 éves muszlim, úgy írja le a ramadánt, mint egy olyan időszakot, amikor “minden évben várjuk az ünneplést … hogy egy kicsit lelassuljunk és az életünkben rejlő összes áldásra koncentráljunk … hogy visszalépjünk a világ anyagiasságától.”

Hogy a dietetikusok bizalmi hidat építsenek muszlim betegeikkel, tiszteletben kell tartaniuk a böjti gyakorlatot és annak spiritualitását. A dietetikusok a hónap életmódjához igazíthatják a táplálkozási gondozást. Az alábbiakban olyan stratégiákat mutatunk be, amelyekkel támogathatják böjtölő pácienseiket:

– Segítsen olyan suhur és iftar étkezések összeállításában, amelyek elősegítik a nagyobb telítettséget.

– Beszélgessenek az adagszabályozásról és az önkorlátozásról a társasági eseményeken.

– Hangsúlyozzák a megfelelő folyadékbevitelt és a nátrium korlátozását.

– Emelje ki a tápanyagban gazdag ételeket.

– Segítsen a betegeknek a testsúlyuk kezelésében.

– Térjen ki a székrekedéssel kapcsolatos problémákra és adjon tippeket a rostbevitel növelésére.

– Javasoljon alternatív főzési módszereket egyes hagyományos ételek zsír- és cukortartalmának csökkentésére.

– Találjon ki lehetőségeket a fizikai aktivitás beépítésére.

– Kezelje az egészségügyi állapotokat egyéni alapon.

– Mérje fel az ásványi anyagok/vitaminok vagy egyéb kiegészítők szükségességét.

Sok muszlim egyetért abban, hogy a böjt inkább mentális, mint fizikai jellegű. Suehyb Alkhatib, egy washingtoni muszlim amerikai úgy véli, hogy ez egy “lecke az önuralomra és a fegyelemre”. A dietetikusoknak lehetőségük van arra, hogy ezt az erőt felhasználva visszaadják pácienseiknek az orvosi táplálkozási terápiák betartására vagy az életmódváltásra való képességükbe vetett bizalmát.

A hatékony kommunikáció kulcsfontosságú a muszlim betegekkel való munka során, mint bármely más beteggel. Mivel az amerikai muszlim közösség sokszínű, a feltételezések akadályozhatják a kapcsolatot, miközben az egyénre szabott kezelések a legjobb eredményeket hozzák. Kérdezze meg pácienseit, hogy milyenek az étkezési szokásaik a ramadán alatt, mivel örömmel vennék a lehetőséget a beszélgetésre és a megosztásra.

– Nour El-Zibdeh, RD, klinikai dietetikus az Inova Fair Oaks Kórházban, Fairfaxban, Va. Emellett táplálkozási tanácsadó és szabadúszó író.

Néhány gyakori etnikai étel a ramadán alatt

Dél-ázsiai
– Chaat: sült ujjételek, édes vagy sós (snack vagy előétel)
– Falooda: tejből, rózsaszirupból, vermicelliből és tápióka magokból készült ital
– Haleem: búzából, húsból, lencséből és fűszerekből készült pörkölt
– Idli: fekete lencséből és rizsből készült sós mini sütemények (reggeli vagy uzsonna)
– Lassi: Joghurtból, sóból, borsból és fűszerekből készült habos ital; gyümölcsökkel is ízesíthető
– Pakora: csicseriborsólisztből készült tésztába mártott és megsütött zöldség vagy csirke (snack vagy előétel)
– Papad: vékony, ropogós ostya (snack, előétel vagy étkezés kísérője)
– Paratha: lapos kenyérszerű leveles tészta, néha zöldségekkel töltve
– Roti: hagyományos, búzalisztből készült lapos kenyérszerű tortilla
– Samosa: Fűszeres zöldséggel vagy hússal töltött sült tészta (snack vagy előétel)

arab
– Burek: sajttal, zöldséggel vagy hússal töltött sült leveles tészta (snack vagy előétel)
– Katayef: palacsintaszerű sütemények, sajtokkal vagy dióval töltve, sütve vagy sütve, majd szirupba mártva
– Khoshaf: aszalt gyümölcsökből és diófélékből álló saláta
– Kibbeh: darált hússal töltött és sült bulgur tészta (snack vagy előétel)
– Kunafeh: sajtrétegből készült desszert, tetején vermicelli-szerű tésztával, sütve és sziruppal meglocsolva
– Muhalabyeh: rizspuding
– Qamaruddeen: sárgabaracklé
– Sambusek: Hússal, sajttal vagy zöldséggel töltött tojástekercs-szerű tészta (snack vagy előétel)
– Tabouleh: petrezselyemből, bulgurból, paradicsomból, olívaolajból és egyéb fűszerekből készült saláta
– Zalabia: cukorszirupba mártott vagy őrölt cukorral meghintett sült tészta

1. Bagby I, Perl PM, Froehle BT. A mecset Amerikában – Egy nemzeti portré: A Report from the Mosque Study Project. Washington, D.C.: Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa; 2001.

2. Pew Research Center. Muszlim amerikaiak: Középosztálybeli és többnyire mainstream. May 22, 2007. Elérhető a következő címen: http://pewresearch.org/pubs/483/muslim-americans

3. Benaji B, Mounib N, Roky R, et al. Diabetes and Ramadan: Az irodalom áttekintése. Diabetes Res Clin Pract. 2006;73(2):117-125.

4. Perk G, Ghanem J, Aamar S, Ben-Ishay D, Bursztyn M. A ramadáni böjt hatása az ambuláns vérnyomásra kezelt hipertóniásoknál. J Hum Hypertens. 2001;15(10):723-725.

5. Bener A, Derbala MF, Al-Kaabi S, et al. A peptikus fekélybetegség gyakorisága a Ramadán alatt és után egy egyesült arab emírségekbeli kórházban. East Mediterr Health J. 2006;12(1-2):105-111.