A Nobel-díj A Nobel-díj logója

admin

Linus Pauling beszéde a stockholmi Nobel-banketten, 1954. december 10-én

Őfelségeim, királyi felségek, excellenciák, hölgyeim és uraim:

Nagy megtiszteltetés, hogy Nobel-díjjal tüntettek ki; nemcsak nagy megtiszteltetés, hanem nagy öröm is, és nemcsak a magam, hanem feleségem és gyermekeink nevében is köszönöm mindnyájuknak.

Azt tapasztaltam, hogy mindig nagy öröm Svédországba jönni. Otthon érzem magam Svédországban: bár a dél-kaliforniai zöld (vagy néha barna) dombok helyett hófödte táj vesz körül bennünket, mégis olyan erősen érzem a svéd emberekből áradó szimpátia, az otthonosság sugárzását, hogy szinte svédnek érzem magam.

Emlékszem az első szoros kapcsolatomra Svédországgal. Az 1923 és 1925 közötti időszakban jól megismerkedtem Dr. Albert Björkesonnal, aki fiatal fizikusként két évig kutatott a Kaliforniai Technológiai Intézet Norman Bridge Laboratóriumában. Együtt dolgoztam vele egy tudományos munkán, és rajta keresztül megismertem az Önök csodálatos országát.

Aztán 1947-ben feleségemmel abban a kiváltságban volt részünk, hogy ellátogathattunk ide, Stockholm gyönyörű városába, sőt részt vehettünk a Nemzetközi Cytológiai Kongresszusra rendezett banketten is, ebben a teremben. Tavaly, 1953-ban pedig boldogok voltunk, hogy ismét Svédországba jöhettünk – és abban az örömben és megtiszteltetésben volt részem, hogy a Hangversenyteremben beszélhettem egy olyan tudományos témáról, amely mélyen érdekel – a sztochasztikus módszerről (vagyis arról, hogyan lehet jó találgatásokat tenni – a szó a görög stocastikoV, alkalmas arra, hogy az igazságot sejtésből állapítsuk meg) és a fehérjék szerkezetéről. A korábbi látogatások óta a feleségemmel mindig is reméltük, hogy újra láthatjuk a Koncert Házat és ezt a gyönyörű városházát, a modern építészet legjobb példáját, és köszönjük, hogy ez alkalommal itt lehetünk.

Remélem, nem fogják azt gondolni, hogy kevésbé vagyok amerikai állampolgár, ha azt mondom, hogy mostantól kezdve tiszteletbeli svédnek tekintem magam.

Azt remélem, nem fogják azt gondolni, hogy kevésbé vagyok amerikai állampolgár, ha azt mondom, hogy mostantól kezdve tiszteletbeli svédnek tekintem magam.