A púpos bálna vándorlása

A púpos bálna éneke

Courtesy of Thomas L.Conlin.

Az akusztika a bálnakutatók egyik fő kutatási területe. A púpos bálnák éneke valószínűleg a legösszetettebb az állatvilágban. A kutatók tanulmányozzák éneküket, és ezt az információt a tengerkutatás és a technológia számos területén felhasználják.

A púposbálnák éneke, amely ismétlődő témákból áll, akár 30 percig is eltarthat, és egyes púposbálnák órákon át énekelnek egyhuzamban! Csak a hímek énekelnek, és ugyanabban a régióban az összes hím púposhátú ugyanazt a dalt énekli. Maga az ének idővel változik, így évről évre más és más. A dalok általában a szaporodási időszakban hangzanak el, ami arra utal, hogy a szaporodáshoz kapcsolódnak. A kutatók azonban még mindig azt kérdezik, hogy miért énekelnek a hím púposhátúak?

Bálna hallás
A púposhátúak az éneklés mellett jól is hallanak. Az óceánban (egy nagyon zajos helyen) élő tengeri emlősök számára a hang kivételesen fontos. A hallás minden cetfajnál jól fejlett érzékszerv, nagyrészt azért, mert a fejben lévő csontokon keresztül érzékenyen fogadják a vízből érkező rezgéseket. Nézze meg a bálna fejének méretét a teljes csontvázához képest. Észre fogja venni, hogy a fej a teljes testhossz egyharmadát teszi ki. A bálna füle egy apró nyílás, amely a víz alatt záródik. A középső és a belső fül csontozatát a szárazföldi (szárazföldi) emlősökéhez képest módosították, hogy a víz alatti halláshoz alkalmazkodjon.

Vizsgáljuk meg az éneket
A púpos bálnák nyögéseket, hörgéseket, fújásokat és sikolyokat adnak ki. Énekük minden egyes része hanghullámokból áll. E hanghullámok némelyike nagy frekvenciájú. Ha látnád ezeket a hangokat, úgy néznének ki, mint magas, hegyes hegyek. A bálnák alacsony frekvenciájú hanghullámokat is kibocsátanak. Ezek a hullámok olyanok, mint a dombok, amelyek szélesen szétszóródnak. Ezek a hanghullámok nagyon messzire képesek eljutni a vízben anélkül, hogy energiát veszítenének. A kutatók úgy vélik, hogy néhány ilyen alacsony frekvenciájú hang több mint 10 000 mérföldet is képes megtenni az óceán egyes szintjein!
A hangfrekvenciákat a Hertz nevű mértékegységekben mérik. A bálnák által használt frekvenciatartomány 30 Hertz (Hz) és körülbelül 8000 Hz (8 kHZ) között van. Az emberek a bálnák dalának csak egy részét hallják. A bálnák legalacsonyabb frekvenciáit nem vagyunk képesek meghallani. Az emberek körülbelül 100 Hz-től kezdődően hallják az alacsony frekvenciájú hangokat.

A bálnák éneke más állatokéhoz hasonló
Kutatók megfigyelték, hogy a bálnák éneke nagyon hasonlóan hangzik a patás állatok énekéhez, mint pl. Szarvasok (kürtölés), szarvasmarhák (muhogás), és nem csak futó hasonlóságot mutatnak néhány elefánthanggal. A púpos bálna hangok egyik vezető kutatója, Katy Payne az elefánthangokat is tanulmányozza, és hasonlóságokat talált a két faj között.

Hol keletkeznek a hangok?
Eredetileg úgy gondolták, hogy a cetféléknél a gégecső a hangképzés helye, de az élő, fonálozó delfineken végzett kísérletek kimutatták, hogy a gégecső nem mozog a hangadás során. Ehelyett az orrrendszerben vannak olyan struktúrák, köztük az orrdugó és a bonyolult orrzsákrendszer, amelyek a hangkeltéskor mozognak, bár a hangkeltés pontos helye még mindig vitatott. Erről a lenyűgöző témáról bővebben olvashat a Reynolds és Rommel által írt BIOLOGY OF MARINE MAMMALS című könyvben.

Kipróbáld magad, hogy meghallgatod

Kattints a dobozra a meghallgatáshoz
(Megjegyzés: A hangfájlok letöltésére várni kell)

Humpback
A dal

Humpback
Song B

Humpback
Song C

Try This!

  • Listen to the humpback songs. Can you tell which parts of the songs are the higher frequencies (short and high pitched) and which are the lower frequencies? How would you describe these songs in words? What do the songs remind you of? How are the three songs similar and how are they different?
  • A whale’s low frequency sounds can travel up to 10,000 miles. Take out your globe, and using the scale of miles on the key, explore how far this distance is. Imagine you are a whale; how far can you sing?
Arboretum, University of Wisconsin-MadisonJourney North

  • Pinterest
  • Twitter

© 1997 – 2019 Journey North. All rights reserved.