A peremvidéken:

Kisvállalkozóként dönthet úgy, hogy a szokásos béren felül béren kívüli juttatásokat is biztosít dolgozóinak. A béren kívüli juttatások a szolgáltatások teljesítéséért cserébe adott kompenzáció egy formája, amelyet teljes és részmunkaidős alkalmazottak, független vállalkozók és partnerek számára lehet nyújtani.

Néhányan azt feltételezik, hogy ezeket a juttatásokat adómentesen adják és kapják, de ez nem mindig van így. Általában a béren kívüli juttatások a munkavállaló számára adókötelesek, és a forrásadó és a munkaadót terheli, de vannak kivételek. Az adózáskor érkező meglepetések elkerülése érdekében fontos megérteni, hogy mely béren kívüli juttatások adókötelesek, és melyek nem adókötelesek.

Az adóköteles béren kívüli juttatások

Az adóköteles béren kívüli juttatások a bruttó jövedelem részét képezik, és a szövetségi forrásadó, a társadalombiztosítási és a Medicare-adó hatálya alá tartoznak. Az adóköteles béren kívüli juttatások közé tartoznak például a következők:

• Bónuszok
• A munkáltató által biztosított gépjármű személyes használatának értéke
• 50 000 $-t meghaladó összegű csoportos életbiztosítás
• Urakozási költségek
• Az üzleti használat során szerzett gyakori repülési mérföldek, készpénzre váltva
• A munkavállalóknak a tényleges költségeket meghaladóan költözésre kifizetett összegek

A munkáltatók és a munkavállalók kötelesek az adóköteles béren kívüli juttatások valós piaci értékét érvényesíteni. A valós piaci értéket úgy határozzák meg, mint azt az összeget, amelyet valaki fizetne, ha az adott terméket vagy szolgáltatást saját maga szerezné be (azaz mennyibe kerülne a munkavállalónak, ha a juttatást a munkakörnyezeten kívüli harmadik féltől vásárolná vagy lízingelné). Ez eltérhet attól az összegtől, amelyet a munkáltató fizetett a juttatásért, mivel a vállalatok vállalati kedvezményeket kaphatnak.

Az adóköteles béren kívüli juttatásokat általában forrásadóztatás alá vonják, amikor rendelkezésre bocsátják őket. A munkáltatók választhatnak, hogy az adóköteles béren kívüli juttatásokat egy bérfizetési időszakban, negyedévente, félévente vagy évente kifizetettként kezelik – de minden juttatást legkésőbb az adott naptári év december 31-ig kifizetettként kell kezelni.

A munkáltató által a munkavállalónak kifizetett adóköteles béren kívüli juttatásokat a W-2 nyomtatványon kell jelenteni (a független vállalkozóknak nyújtott adóköteles béren kívüli juttatásokat a 1099-Misc nyomtatványon, a partnereknek kifizetett adóköteles béren kívüli juttatásokat pedig a 1065-ös nyomtatványon kell jelenteni). A munkavállalóknak az összes adóköteles béren kívüli juttatás valós piaci értékét az éves személyi jövedelemadó-bevallásukban kell érvényesíteniük.

Nem adóköteles béren kívüli juttatások

Egyes béren kívüli juttatások nem tartoznak a szövetségi jövedelemadó-visszatartás hatálya alá, és nem számítanak bele a bruttó jövedelembe. Ezek a juttatások általában nem tartoznak társadalombiztosítási, Medicare- vagy FUTA-adó hatálya alá, és a W-2 nyomtatványon sem jelentik őket. Az összes nem adóköteles béren kívüli juttatás teljes listája megtalálható az IRS weboldalán, de néhány példa a következő:

• Employee discounts
• Employee stock options
• Group-term life insurance up to $50,000
• Health flexible spending accounts
• Retirement planning services
• Job-related tuition assistance reimbursements

This article is a just a cursory overview of fringe benefits. Employers should consult the IRS’ Fringe Benefit Guide for an in-depth guide to federal tax laws related to fringe benefits, or seek legal, accounting or other professional advice to ensure you are properly withholding and reporting applicable fringe benefits.