A PTSD-s veterán megértése

Az aktív szolgálatból való kilépés és a civil életbe való visszailleszkedés során a katonák gyakran egyedi kihívásokkal szembesülnek.

Amint azt a U.S. Veterans Magazine szerint ezek közé a kihívások közé tartozik

  • a családon belüli szerepük helyreállításának módjainak felfedezése,
  • a civil munkahely keresése és megszerzése (néha életükben először, például amikor a középiskola elvégzése után bevonulnak),
  • és alkalmazkodni egy olyan élethez, amelyben saját döntéseket kell hozniuk, szemben azzal, hogy megmondják nekik, mit, hogyan és mikor tegyenek.

Mindenesetre néha a katonák a mentális jólétükkel kapcsolatos kihívásokkal is hazatérnek annak következtében, amit az aktív szolgálat alatt tapasztaltak. Az egyik leggyakoribb mentális kihívás pedig a poszttraumás stressz zavar (közismert nevén PTSD).

PTSD és a katonaság

A National Institute of Mental Health (NIMH) elmagyarázza, hogy a PTSD “olyan zavar, amely egyes embereknél alakul ki, akik sokkoló, ijesztő vagy veszélyes eseményt éltek át”. Kifejezetten a katonák esetében az ilyen típusú események jellemzően háborús időkben fordulnak elő, amikor a katonák nemcsak saját, hanem bajtársaik halálával is szembesülnek.

Tény, hogy a PTSD gyakoribb a katonák körében, mint az általános lakosság körében. Az Egyesült Államok Veteránügyi Minisztériuma szerint a lakosság körülbelül 7-8 százaléka tapasztal PTSD-t élete során valamikor. Ez az arány azonban sokkal magasabb a katonai veteránok esetében, és a pontos arány nagyban függ attól, hogy melyik konfliktust élték át.

Az Iraqi Freedom és Enduring Freedom hadműveletekben szolgálók esetében például valahol 11 és 20 százalék között van a PTSD kialakulásának esélye. Ugyanakkor becslések szerint a vietnami háború veteránjainak körülbelül 30 százalékánál alakult ki vagy fog kialakulni ez a bizonyos mentális egészségi állapot. Milyen tehát a PTSD-vel élő veteránok élete?

Élet a PTSD-vel

A NIMH szerint a PTSD-ben szenvedő egyéneknek gyakran vannak visszaemlékezéseik a traumatikus eseményre, rossz álmaik és egyéb ijesztő gondolataik. Elkerülő tünetek is kialakulhatnak náluk, amelyek során szándékosan távol tartják magukat mindentől, ami az élményre emlékezteti őket. Ez azt jelentheti, hogy elkerülnek bizonyos helyeket és tárgyakat, amelyek az átéltekre emlékeztetik őket.

A PTSD-vel gyakran együtt jár az is, amit a NIMH arousal és reaktivitási tüneteknek nevez. Ezek közé tartozik, hogy könnyen megijednek, feszültnek érzik magukat, és dühkitöréseket mutatnak. Az alvászavarok szintén gyakoriak a PTSD esetében. A National Sleep Foundation szerint ez általában annak köszönhető, hogy az egyén úgy érzi, hogy ébernek kell lennie, ami az éjszakai és az azt követő sötétséggel néha együtt járó szorongásnak, vagy a rémálmoknak köszönhető, amelyeket az illető igyekszik elkerülni.

A PTSD-ben szenvedő veteránok kognitív és hangulati változásokat is észlelhetnek. Előfordulhat például, hogy nehezen emlékeznek az egész traumatikus eseményre, vagy bűntudatot éreznek az abban játszott szerepükkel kapcsolatban. Néha negatív érzéseik vannak önmagukkal vagy a világgal szemben, vagy elveszítik érdeklődésüket olyan tevékenységek iránt, amelyeket korábban élveztek.

Ezek mind a PTSD védjegyei, és az ilyen típusú reakciók mindegyikének valamilyen szinten jelen kell lennie ahhoz, hogy a szakember felállítsa a diagnózist. De miért alakul ki egyes katonáknál PTSD, míg másoknál nem, még akkor is, ha pontosan ugyanazt az eseményt élték át?

PTSD kockázati tényezők

Ezzel a témával kapcsolatban számos tanulmány készült. Egy, a PLOS One-ban közzétett metaanalízis arról számol be, hogy 32 különböző kutatás (21 retrospektív tanulmány, 4 prospektív tanulmány és 7 keresztmetszeti tanulmány) áttekintése után számos olyan tényező van, amely erős előrejelző tényezőként tűnik ki arra nézve, hogy a harcban részt vevő katonáknál kialakul-e PTSD vagy sem.

Ezek közé tartozik:

  • Káros életeseményeknek való korábbi kitettség: Ha a katonasághoz való csatlakozást megelőzően zavaró élettapasztalatoknak (például szexuális visszaélésnek vagy bántalmazásnak) voltak kitéve, az növelheti a PTSD kialakulásának kockázatát, részben azért, mert az esemény negatív hatása más pszichológiai problémákat okoz.
  • Sérülés vagy halál szemtanúja volt: Ha egy katona szemtanúja volt egy sérülésnek vagy halálnak, vagy aktív szolgálat alatt elsütötte a fegyverét, nagyobb a kockázata a PTSD kialakulásának, mint egy olyan katona esetében, aki nem tapasztalta ezeket a körülményeket.
  • Változatos katonai jellemzők: A katonai rang és foglalkozás, a szolgálati ág, a bevetések hossza és száma mind hozzájárulnak a PTSD kockázatához, mivel mindegyik tényező meghatározza, hogy a katona milyen valószínűséggel vesz részt aktív harcban.
  • A bevetési stresszorok: A túlzott hőmérsékletnek való kitettség, a magánélet hiánya az egységben és a családért való aggódás mind növelheti a veteránok PTSD kockázatát.
  • Nem: A női veteránoknál gyakrabban alakul ki PTSD, mint férfi társaiknál, valószínűleg a depresszióra való fogékonysággal, a katonai egységen belüli kisebb kohézió megtapasztalásával és a fenyegetésekre való érzékenységgel kapcsolatos okok miatt.
  • Rasszus: A kisebbségekről megállapították, hogy fogékonyabbak a PTSD-re, mint a nem kisebbségi katonai személyzet. Nem világos azonban, hogy ez azért van-e, mert ebben a demográfiai csoportban több a többi kockázati tényező, vagy azért, mert olyan katonai szerepkörbe vannak beosztva, ahol gyakrabban látnak harcot.
  • Az iskolázottsági szint: Minél alacsonyabb egy katona iskolázottsági szintje, annál nagyobb a PTSD kockázata, esetleg azért, mert nem tanult hatékony megküzdési készségeket vagy korlátozottan fér hozzá hasznos erőforrásokhoz.

PTSD és a bevetés utáni kockázatok

APLOS One kutatása azt is megállapította, hogy a PTSD kockázata a hazatérés után növekedhet, és gyakran a bevetés utáni különböző tényezőkön alapul.

Az egyik tényező a társadalmi támogatás, és tanulmányuk megállapította, hogy “a traumának való kitettség utáni pozitív felépülési környezet védőfaktorként szolgálhat” a PTSD-vel szemben. Más szóval, minél inkább ott van a katona családja és barátai, akik támogatást nyújtanak a szolgálat befejezése után, annál kevésbé valószínű, hogy PTSD alakul ki. Ez azért van így, mert ez a szintű támogatás biztosítja a katona számára azt az önállóságot és önbizalmat, amely szükséges ahhoz, hogy kivédje ezt az állapotot.”

A szolgálati idő utáni munkahelyi státusz szintén potenciális kockázati tényező. Konkrétan, ha a veterán hazatérve munkanélkülivé válik, és így nem tudja anyagilag ellátni a családi egységet, ez PTSD-t idézhet elő.

Az ilyen típusú helyzetek jóval a harc befejezése után is előfordulhatnak, de pszichésen még mindig hatással lehetnek a katonára, így a PTSD a hazatérés után is veszélyt jelenthet. Mindezek ismeretében hogyan lehet a legjobban segíteni egy PTSD-s veteránnak?

A PTSD-s veteránok segítése

Az első lépés az, hogy tájékozódjunk arról, hogyan reagál jellemzően egy PTSD-s személy. A National Center for PTSD szerint egy ilyen mentális betegségben szenvedő személy dühösnek, feszültnek vagy aggódónak tűnhet. Emellett zsibbadtnak, távolságtartónak vagy távolságtartónak is tűnhet.

A PTSD-ben szenvedő veteránok könnyen ingerlékenyek, idegesek vagy idegesek is lehetnek, ugyanakkor igényesebbek vagy védelmezőbbek. Az intimitási problémák sem ritkák a PTSD esetén.

Az ilyen reakciók mindegyike hatással lehet a családtagokra és a barátokra, akik megbántva, levertnek, dühösnek vagy szomorúnak érezhetik magukat, különösen, ha nem ismerik fel ezeket a mintákat a PTSD-re adott normális reakcióknak. A pozitív reakciók kialakításához tehát először is meg kell értenie ezeket a reakciókat annyira, hogy tudja, ezek az állapot kezelésének normális módja.

A második lépés az, hogy a veterán megkapja a szükséges külső segítséget. Ez magában foglalhat tanácsadás típusú terápiás foglalkozásokat (akár egyéni, akár csoportos, akár mindkettő), vagy akár családterápiát, hogy minden érintett együtt dolgozhassa fel a PTSD-t. Ebben az esetben segít, ha olyan szakembert találunk, aki a betegségre specializálódott.

Ha lehetséges, kérjen ajánlásokat a helyi katonai veteránoktól. Alternatívaként végezhet internetes keresést is. A Psychology Today például gyors keresést kínál a földrajzi elhelyezkedés alapján. Csak adja meg a várost vagy az irányítószámot, és az összes helyi terapeutát megkapja, akiknek ez a szakterülete. Ez az oldal még más szükséges információkat is megad, amelyek segítenek abban, hogy megalapozottabb döntést hozzon arról, hogy alkalmazza-e őket, mint például:

  • egy rövid életrajz, valamint képesítések és megbízólevelek
  • különlegességek, lefedett területek, és a kezelési megközelítések
  • az ülésenkénti költségek és az elfogadott biztosítási konstrukciók
  • elérhetőségek egy bemutatkozó találkozó összehozásához

VA-specifikus szolgáltatások

A PTSD Nemzeti Központja a Veteránok és családok számára is kínál útmutatót a VA mentális egészségügyi szolgáltatásaihoz, amely megosztja a Veteránügyi Minisztérium (VA) által elérhető kezelések típusait, és azt, hogy mi történik, ha segítséget kér.

Kifejezetten a PTSD esetében például vannak különböző gyógyszerek, amelyek néha segíthetnek a depresszió, a szorongás, a hangulatzavarok és a PTSD-vel kapcsolatos alvászavarok kezelésében. Vannak továbbá különböző beszélgetőterápiák és bentlakásos ellátás is, ha hosszú távú, intenzív kezelésre van szükség.

Az ilyen típusú szolgáltatásokra való jogosultság számos tényezőn alapul, de általában az aktív katonai szolgálat teljesítése az Egyesült Államok valamelyik katonai ágában, a tiszteletbeli leszerelés, vagy a Nemzeti Gárda tagja vagy tartalékos, aki harci övezetben szolgált. Ha megállapítják, hogy Ön jogosult, akkor valószínűleg beutalják egy helyi VA létesítménybe, ahol megkezdődhet a kezelés.

Majdnem 2000 létesítmény létezik, és az online keresőt használhatja, ha meg szeretné találni az Önhöz legközelebbi létesítményt. Egyszerűen adja meg a tartózkodási helyét (akár a teljes címét vagy az irányítószámot), azt, hogy milyen típusú létesítményt keres, és hogy milyen közel van a létesítmény (kereshet egy bizonyos mérföldes körzet alapján, vagy kérheti az Önhöz legközelebbi 5, 10 vagy 25 központot). A találatok megadják a létesítmény nevét, címét és telefonszámát, valamint azt, hogy hány mérföldre van az Ön lakhelyétől.

A Vet Center Program az egyik lehetőség, amely minden olyan aktív vagy veterán katonai tag számára elérhető, aki harci övezetben vagy ellenséges területen szolgált, katonai szexuális traumát élt át, vagy sürgős orvosi ellátást vagy temetkezési szolgáltatást nyújtott. Az ezekben a létesítményekben kínált szolgáltatások közé tartozik a tanácsadás, a felvilágosítás és oktatás, a kábítószerrel való visszaélés felmérése és átirányítása, a foglalkoztatás felmérése és átirányítása, a VBA-ellátások magyarázata, valamint egyéb problémák, például traumás agysérülés (TBI) és depresszió szűrése és átirányítása.

Mennél többet tudunk és értjük a PTSD-t, annál könnyebb belátni, hogy ez az állapot milyen hatással lehet a katonai veteránra egyénileg és a családi egység egészére. A kezelési lehetőségekről való tájékozódás is segít, és olyan eszközökkel látja el Önt, amelyekkel segíthet magának vagy szerettének legyőzni ezt az olykor legyengítő állapotot.