A szem szaruhártyája

A szaruhártya lehetővé teszi a fény bejutását a szembe a látás érdekében. Íme az alapvető tudnivalók a szemnek erről a fontos részéről.

Szaruhártya meghatározása

A szaruhártya a szem világos elülső felülete. Közvetlenül az írisz és a pupilla előtt helyezkedik el, és lehetővé teszi a fény bejutását a szembe.

A szem előlapjáról nézve a szaruhártya kissé szélesebbnek tűnik, mint amilyen magas. Ez azért van így, mert a sclera (a szem “fehérje”) kissé átfedi az elülső szaruhártya felső és alsó részét.

A szaruhártya vízszintes átmérője elölről nézve általában körülbelül 12 milliméter (mm), függőleges átmérője pedig 11 mm. Ha azonban hátulról nézzük, a szaruhártya kör alakúnak tűnik, egységes átmérője körülbelül 11,7 mm. Ezzel a szaruhártya körülbelül kétharmad akkora, mint egy tízcentes.

Az átlagos szaruhártya középső vastagsága körülbelül 550 mikron, azaz valamivel több mint fél milliméter.

A szaruhártya öt rétegből áll. Ezek a rétegek elölről hátrafelé haladva a következők:

1. A szaruhártya hámja. A szaruhártya e külső rétege öt-hét sejt vastagságú, és körülbelül 50 mikrométeres – így a teljes szaruhártya vastagságának valamivel kevesebb, mint 10 százalékát teszi ki. A szem felszínének könnyrétegében folyamatosan termelődnek és válnak le a hámsejtek. A teljes szaruhártya hámjának forgalmi ideje körülbelül egy hét.

2. Bowman-réteg.

   Ez egy nagyon vékony (8-14 mikron) és sűrű rostos kötőszöveti réteg, amely átmenetet képez a szaruhártya hámja és az alatta lévő sztróma között.

3. A szaruhártya sztróma. A szaruhártya e középső rétege körülbelül 500 mikron vastag, ami a teljes szaruhártya vastagságának körülbelül 90 százaléka. Kollagénfibrilláknak nevezett kötőszöveti szálakból áll. Ezek a fibrillák egységes méretűek, és a szaruhártya felszínével párhuzamosan 200-300 lapos kötegben, úgynevezett lamellákban helyezkednek el, amelyek az egész szaruhártyán végighúzódnak. E lamellák szabályos elrendezése és egyenletes távolsága teszi lehetővé, hogy a szaruhártya tökéletesen tiszta legyen.

4. Descemet-hártya. Ez a nagyon vékony réteg választja el a strómát a szaruhártya alatti endotélrétegtől. A Descemet-membrán (ejtsd: “DESS-eh-mays”) az élet során fokozatosan megvastagszik – gyermekeknél körülbelül 5 mikron, idősebb felnőtteknél pedig 15 mikron vastagságú.

5. A szaruhártya endotéliuma. Ez a szaruhártya legbelső rétege. Az endothelium hátsó része a tiszta vizes nedvben fürdik, amely kitölti a szaruhártya, az írisz és a pupilla közötti teret. A szaruhártya endotheliuma csak egyetlen sejtréteg vastagságú, és körülbelül 5 mikrométeres. Az endothelsejtek többsége hatszögletű (hatoldalú), de néhánynak öt vagy hét oldala is lehet. E sejtek szabályos elrendeződését néha endotélmozaiknak nevezik.

A szaruhártya működése

Mint már említettük, a tiszta szaruhártya lehetővé teszi a fény bejutását a szembe a látás érdekében. De van egy másik nagyon fontos funkciója is – a szaruhártya biztosítja a szem fókuszáló erejének körülbelül 65-75 százalékát.

A szem fókuszáló erejének fennmaradó részét a közvetlenül a pupilla mögött elhelyezkedő kristályos lencse biztosítja.

A legtöbb fénytörési hiba – rövidlátás, távollátás és asztigmatizmus – a szaruhártya nem optimális görbületének vagy szimmetriájának köszönhető. A presbyopia viszont a kristályos szemlencse öregedési elváltozásának köszönhető.

Amellett, hogy lehetővé teszi a fény bejutását a szembe és biztosítja a szem fókuszáló erejének nagy részét, a szaruhártya egyes részei speciális funkciókkal rendelkeznek:

A szaruhártya hámja. A szaruhártya hámja optimális felületet biztosít a könnyfilm számára, amely szétterül a szem felszínén, hogy nedvesen és egészségesen tartsa azt, és megőrizze a tiszta, stabil látást.

Bowman-réteg. A Bowman-réteg sűrűsége segít megakadályozni, hogy a szaruhártya karcolások behatoljanak a szaruhártya strómába. A külső hámrétegre korlátozódó szaruhártya-sérülések általában hegesedés nélkül gyógyulnak; a Bowman-rétegen és a szaruhártya strómán áthatoló karcolások azonban általában maradandó hegeket hagynak, amelyek befolyásolhatják a látást.

Szaruhártya-endothel. Az endothelt alkotó egyetlen sejtréteg tartja fenn a szaruhártya folyadéktartalmát. A szaruhártya endotheliumának károsodása duzzanatot (ödémát) okozhat, amely hatással lehet a látásra és a szaruhártya egészségére.

Szaruhártya problémák

A szaruhártyát számos állapot érintheti. A leggyakoribb szaruhártya-problémák közé tartoznak:

Arcus senilis. Ahogy az emberek idősödnek, gyakran fehér gyűrű alakul ki a szaruhártya perifériáján. Ezt nevezik arcus senilisnek (más néven cornea arcus), és ez a leggyakoribb öregedési elváltozás a szaruhártyán. Az arcus senilis-t jellemzően egy tiszta szaruhártya-terület választja el a limbustól. A fehér gyűrű – amely koleszterinből és rokon vegyületekből áll – lehet alig észrevehető vagy nagyon feltűnő.

Idősebbeknél a cornea arcus általában nincs összefüggésben a vér koleszterinszintjével; ha azonban 40 év alatti személynél jelentkezik, vérvizsgálatot kell végezni a hiperlipidémia (a vérben lévő zsírok vagy lipidek kórosan magas koncentrációja) ellenőrzésére.

Cornea kopás. A megkarcolt szaruhártya nagyon fájdalmas lehet, és szemfertőzéshez vezethet.

Pterygium. A pterygium egy rostos kinövés, amely a sclerán kezdődik, de belenőhet a szaruhártya perifériájába, és irritációt, látászavarokat és a szem elülső részének eltorzulását okozhatja.

Szemszárazság. Bár a szemszárazság oka általában a könnymirigyben és a szemhéjban kezdődik, a szaruhártya hámjának károsodásához vezethet, ami szempanaszokat és látászavarokat okoz.

Korneafekély. A szaruhártya-fekély a szaruhártya súlyos, tályogszerű fertőzése, amely jelentős fájdalomhoz, hegesedéshez és látásvesztéshez vezethet.

Korneadisztrófia. A dystrophia egy szövet gyengülése vagy degenerációja. A leggyakoribb szaruhártya-disztrófia – az úgynevezett Fuch-disztrófia – a szaruhártya endotheliumát érinti, és szaruhártya-duzzanatot, ködös látást, fényérzékenységet és egyéb problémákat okoz.

Acanthamoeba keratitis. Ez egy nagyon súlyos és fájdalmas szaruhártya-fertőzés, amely jelentős fájdalmat és látásvesztést okozhat.

Gombás keratitisz. Ez egy másik veszélyes szaruhártya-fertőzés, amely (az Acanthamoeba keratitishez hasonlóan) általában gyakrabban érinti a kontaktlencsét viselőket, mint a szemüvegeseket.

Keratoconus. Ez a szaruhártya elvékonyodása és deformációja, amely olyan látásproblémákat okoz, amelyek nem korrigálhatók hagyományos szemüveggel vagy kontaktlencsével. Bizonyos esetekben a keratoconus okozta látásproblémák szklerális kontaktlencsékkel vagy hibrid kontaktlencsékkel korrigálhatók. Súlyos esetekben azonban szaruhártya-átültetésre lehet szükség.

Korneális ektázia. Ez a szaruhártya elvékonyodása és deformációja, amely hasonlít a keratoconushoz, de a LASIK vagy más szaruhártya-refraktív műtétek ritka szövődményeként jelentkezik.

Page updated March 2021