A szociális fejlődés elmélete (Lev Vygotsky)

Áttekintés

Vygotsky elméleti keretének fő témája, hogy a társas interakció alapvető szerepet játszik a megismerés fejlődésében. Vygotsky (1978) azt állítja, hogy: “Az ember nem képes a fejlődésre: “A gyermek kulturális fejlődésében minden funkció kétszer jelenik meg: először társadalmi szinten, majd később egyéni szinten; először az emberek között (interpszichológiai), majd a gyermeken belül (intrapszichológiai). Ez egyaránt vonatkozik az akaratlagos figyelemre, a logikai emlékezetre és a fogalmak kialakulására. Minden magasabb rendű funkció az egyének közötti tényleges kapcsolatokból ered”. (57. o.).

Vygotsky elméletének másik aspektusa az az elképzelés, hogy a kognitív fejlődés lehetősége a “proximális fejlődés zónájától” (ZPD) függ: a fejlődésnek az a szintje, amelyet a gyermekek akkor érnek el, amikor szociális viselkedésben vesznek részt. A ZPD teljes fejlődése a teljes társadalmi interakciótól függ. A felnőttek irányításával vagy a társakkal való együttműködéssel fejleszthető képességek köre meghaladja azt, amit egyedül el lehet érni.”

Vygotsky elmélete kísérlet volt arra, hogy a tudatosságot a szocializáció végtermékeként magyarázza. Például a nyelvtanulás során a társainkkal vagy a felnőttekkel való első megnyilatkozásaink a kommunikáció célját szolgálják, de amint elsajátítjuk őket, internalizálódnak, és lehetővé teszik a “belső beszédet”.

Vygotsky elmélete kiegészíti Bandura szociális tanulással kapcsolatos munkásságát, és a szituált tanulás elméletének is kulcsfontosságú eleme. Mivel Vygotsky a kognitív fejlődésre összpontosított, érdekes összehasonlítani nézeteit egy konstruktivista (Bruner) és egy genetikus episztemológus (Piaget) nézeteivel.

Alkalmazás

Ez a kognitív fejlődés általános elmélete. A legtöbb eredeti munka a gyermekek nyelvtanulásával összefüggésben született (Vygotsky, 1962), bár a keretrendszer későbbi alkalmazásai szélesebb körűek voltak (lásd Wertsch, 1985).

Példa

Vygotsky (1978, 56. o.) az ujjal mutogatás példáját hozza fel. Kezdetben ez a viselkedés értelmetlen fogó mozdulatnak indul; ahogy azonban az emberek reagálnak a gesztusra, az olyan mozdulattá válik, amelynek jelentése van. Különösen a mutató gesztus képviseli az egyének közötti interperszonális kapcsolatot.

Elvek

1. A kognitív fejlődés minden életkorban egy bizonyos tartományra korlátozódik.
3. A teljes kognitív fejlődéshez társas interakcióra van szükség.

• Vygotsky, L.S. (1962). Gondolkodás és nyelv. Cambridge, MA: MIT Press.
• Vygotsky, L.S. (1978). Az elme a társadalomban. Cambridge, MA: Harvard University Press.
• Wertsch, J.V. (1985). Kultúra, kommunikáció és megismerés: Vygotskian Perspectives. Cambridge University Press.

Related Websites

For more about Vygotsky and his work, see:

• http://www.marxists.org/archive/vygotsky
• http://mathforum.org/mathed/vygotshtml
• A comparison of Vygotsky and Piaget can be found at http://www.simplypsychology.org/vygotsky.html