A szorongásoldó gyógyszerek demenciát okoznak?

Margaret Dayhoff-Brannigan, PhD, Kousha Mohseni, MS, Michela Leboffe Tabaku, Nemzeti Egészségügyi Kutatási Központ

A demencia egy olyan kifejezés, amelyet az agyi betegségek széles körének leírására használnak, amelyek hosszú távú problémákat okoznak a memóriában, valamint a gondolkodás és a tiszta észjárás képességében. Az Alzheimer-kór a demencia egyik leggyakoribb formája, és általában 65 év feletti embereknél diagnosztizálják. Bár a memóriavesztést és a zavartságot az orvosok, a betegek és a családtagok gyakran nevezik Alzheimer-kórnak, a diagnózist csak a beteg halála utáni boncolással lehet megerősíteni. A legtöbbször, amikor az orvos azt mondja, hogy a betegnek Alzheimer-kórja van, valójában arra gondol, hogy a betegnek olyan demenciája van, amelyet Alzheimer-kór okozhat.

A demenciának van néhány olyan típusa, amely gyógyítható, mivel ezeket olyan specifikus betegségek okozzák, mint a pajzsmirigy alulműködés vagy a Lyme-kór. A demencia többi formájára, köztük az Alzheimer-kórra nincs gyógymód. Léteznek gyógyszerek a demencia és az Alzheimer-kór progressziójának lassítására, de ezek hatékonysága nagyon korlátozott.

Az Alzheimer-kór/demencia jelei

A korai Alzheimer-kór és a demencia számos gyakori jele hasonló. E tünetek közül sok lehet tipikusan az életkorral összefüggő változás is. Például az, hogy nehezen találunk meg valamit, például egy receptet, tipikus életkorral kapcsolatos változás lehet, azonban a recept követésének nehézsége a demencia tünete lehet. Még drámaibb, ha elfelejtjük, hová tettük a kocsikulcsot, az az öregedés jele lehet, míg ha elfelejtjük, mire való a kulcs, az a demencia jele. Ha Ön vagy valamelyik szerette az alábbi tünetek közül egyet vagy többet tapasztal, érdemes beszélni róla orvosával.

1. Memóriazavar, amely megzavarja a mindennapi életet
2. Kihívások a tervezésben vagy a problémamegoldásban
3. Nehézségek a megszokott otthoni feladatok elvégzésében, a munkahelyen vagy a szabadidőben
4. Az idővel vagy a hellyel kapcsolatos zavarodottság
6. Nehézségek a vizuális képek és a térbeli összefüggések megértésében
7. Újabb problémák a szavakkal, a beszéddel vagy az írással
8. A dolgok eltévesztése és a lépések visszakövetésének képességének elvesztése
9. csökkenő vagy gyenge ítélőképesség
10. A munkától vagy társadalmi tevékenységektől való visszahúzódás
12. A hangulat és a személyiség megváltozása

A demencia vagy az Alzheimer-kór megelőzésének vagy késleltetésének módjai

Az Alzheimer-kór vagy más típusú demencia kialakulásának esélyét növeli a családban előforduló Alzheimer-kór vagy más típusú demencia, de vannak olyan stratégiák, amelyek segítenek megelőzni ezeket a betegségeket. A testmozgás és az egészséges életmód hatékony módja lehet az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak kockázatának csökkentésére. Ezek közé tartozik:

2. a rendszeres testmozgás
3. az egészséges táplálkozás
4. az egészséges testsúly fenntartása
5. a dohányzás mellőzése és az alkoholfogyasztás mérséklése (napi egy italra)
6. a szellemi stimuláció és az aktív társadalmi élet fenntartása
8. a stressz kezelése és minőségi alvás

A mozgás bizonyítottan a legnagyobb hatással van a memória és a gondolkodási képességek megőrzésére. Kimutatták, hogy a testmozgás védelmet nyújt az agy zsugorodásával szemben még azoknál is, akiknek a családjában már előfordult Alzheimer-kór. Egy bizonyos gén (az APOE-e4 gén) mutációja, amely a lakosság 30%-ánál megtalálható, 10-szer valószínűbbé teheti az Alzheimer-kór kialakulását. A hetente legalább háromszor végzett élénk séta, kocogás, úszás vagy kerékpározás a génmutációval rendelkező és a génmutációval nem rendelkező embereknél egyaránt csökkenti az agy zsugorodásának valószínűségét. Bár a legjobb testmozgás mennyisége vagy típusa nem ismert, általánosságban elmondható, hogy a fizikailag egészséges testmozgás szellemileg is egészséges lesz ,

A peszticideknek és más, az idegrendszerre ható toxinoknak, például a DEET-nek és a szerves foszfátoknak való hosszú távú kitettség növelheti az Alzheimer-kór és a demencia más típusainak kockázatát. A gyakori expozíciók közé tartoznak a molyirtók (és más “rovarirtók”), a lakásban használt rovarriasztók (például a RAID), a gyepen vagy a farmokon (Round Up és DTT) és a testen (OFF és más rovarriasztók).

A lehetséges okok

Az Alzheimer-kór kialakulásának okairól számos elmélet létezik, de egyik sem bizonyított. A vezető elmélet szerint a betegséget az agyban felhalmozódó fehérjék, az úgynevezett “plakkok” okozzák. A plakkok egyik típusát alakzavaros fehérjék okozzák, amelyek a kor előrehaladtával felhalmozódnak. Ha ezek a fehérjék normális alakúak, akkor fontosak az egészséges agy fejlődéséhez és fenntartásához. Az Alzheimer-kóros betegek boncolása során gyakran találnak ilyen plakkokat. Az egyik elmélet szerint a plakkok az agysejtek gyengülését és elhalását okozzák, ami az agy zsugorodását okozhatja.

Az Alzheimer-kór és a demencia más típusainak teljes megértéséhez további kutatásokra van szükség. Ha korán kialakul, ami ritkán fordul elő, akkor valószínűleg a gének befolyásolják. A betegség tüneteinek megjelenése sok évbe telhet, és ha a tünetek már megjelentek, még sok évbe telhet, amíg a tünetek nyilvánvalóan súlyosbodnak.

Tanulmány a demencia és a szorongásoldó gyógyszerek közötti kapcsolatról

A tekintélyes British Medical Journal online kiadásában megjelent cikk összefüggést talált a demencia és a szorongásoldó gyógyszerek, például a Valium, a Xanax és más benzodiazepinek (gyakran “benzóként” emlegetik őket) használata között. A kutatók csaknem 9000 idősebb felnőttet vizsgáltak 6 éven keresztül, miután a gyógyszereket álmatlanság vagy szorongás miatt alkalmazták. A vizsgálatukban részt vevő személyeknél 51%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, ha valaha is szedtek benzodiazepineket, és minél tovább szedték a gyógyszereket, annál nagyobb volt a valószínűsége a demencia kialakulásának. A szorongás és az alvászavarok azonban a demencia korai tünetei lehetnek, nem pedig a demencia okozta. Ez a tanulmány nem vizsgálta, hogy a gyógyszerek használata a demencia kialakulása előtt vagy után következett-e be. Mivel a demencia kialakulásához általában évek kellenek, és ez a tanulmány csak 6 évig követte a betegeket, nagyon valószínű, hogy sok betegnél már a benzodiazepinek szedése előtt kialakult a betegség. A vizsgálatból hiányoztak az Alzheimer-kór egyéb kockázati tényezőire vonatkozó információk is, mint például a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

Egy tanulmány több mint 70 000 finn, nem intézményesített nőt és férfit hasonlított össze 2005-2010 között, akiknél klinikailag demenciát diagnosztizáltak, egy még nagyobb számú olyan férfival és nővel, akiknek demográfiai jellemzői megfeleltek, de nem volt demenciájuk. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a benzodiazepineket és más rokon gyógyszereket szedő személyeknél mérsékelten megnövekedett a demencia kialakulásának kockázata. Nem volt különbség a demencia kialakulásában annak függvényében, hogy milyen benzókat szedtek. A benzókat szedők közül azonban sokan szedtek antidepresszánsokat vagy antipszichotikus gyógyszereket is, így a szerzők szerint ezek az egyéb gyógyszerek is hozzájárulhattak a demenciához. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az embereknek kerülniük kell a benzók szedését, különösen az idősebbeknek.

A benzodiazepinek szedésével kapcsolatban számos okból óvatosnak kell lenni, különösen akkor, ha más kezelések is rendelkezésre állnak. Az FDA például 2020 szeptemberében bejelentette, hogy frissíti a benzodiazepinekre vonatkozó fekete dobozos figyelmeztetést, hogy az tartalmazza a fizikai függőség, az elvonási reakciók, a visszaélés, a visszaélés és a függőség kockázataira vonatkozó információkat. Ez kiegészíti a korábbi fekete dobozos figyelmeztetést, amely a benzodiazepinek és az ópiátok egyidejű szedésének kockázatairól szól, ami akár halálos kimenetelű is lehet. További kutatásokra van azonban szükség, mielőtt arra a következtetésre jutnánk, hogy a benzodiazepinek demenciát okoznak.

A peszticidek használatáról és az Alzheimer-kórról további információk itt találhatók.

Az említett jelekről és tünetekről további információk itt találhatók.

Minden cikket Dr. Diana Zuckerman és más vezető munkatársak véleményeznek és hagynak jóvá.

1. Smith, J. C., Nielson, K. A., Woodard, J. L., et al. (2014). A fizikai aktivitás csökkenti a hippokampusz atrófiáját az Alzheimer-kór genetikai kockázatának kitett időseknél. Front Aging Neurosci 6, 61.
2. http://www.helpguide.org/articles/alzheimers-dementia/alzheimers-and-dementia-prevention.htm
3. Zaganas, I., Kapetanaki, S., Mastorodemos, V., et al. (2013). A növényvédőszer-expozíció és a demencia kapcsolata: milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre? Toxicology 307, 3-11.
5. Billioti de Gage, S., Moride, Y., Ducruet, T., et al. (2014). Benzodiazepinhasználat és az Alzheimer-kór kockázata: eset-kontroll vizsgálat. BMJ 349, g5205.
6. Tapiainen, V., Taipale, H., Tanskanen, A., et al. (2018). A benzodiazepinekkel és rokon gyógyszerekkel összefüggő Alzheimer-kór kockázata: egy beágyazott eset-kontroll vizsgálat. Acta Psychiatrica Scandinavia 138: 91-100 doi: 10.1111/acps.12909
7. U.S. Food & Drug Administration. Az FDA gyógyszerbiztonsági közleménye. Az FDA a benzodiazepin gyógyszerosztály biztonságos használatának javítása érdekében frissített dobozos figyelmeztetést ír elő. Tartalmazza a visszaélés, a függőség és más súlyos kockázatok lehetőségét. 2020. szeptember. Letöltve: https://www.fda.gov/media/142368/download.
8. U.S. Food & Drug Administration. A biztonsági címkézés megváltoztatásának bejelentése. 2016. Retrieved from: https://www.fda.gov/media/99689/download.