A tüdőbetegségek vezető halálok, a legtöbb ember nem'tudja

A válaszadók 70%-a úgy gondolta, hogy a tüdőbetegek semmilyen testmozgásban nem vehetnek részt, még a kíméletes úszásban vagy valamilyen célzott edzőtermi munkában sem. A fizikai aktivitás hasznos lehet a tüdőbetegség tüneteinek, például a légszomjnak a kezelésében és javításában is. Még a súlyos tünetekkel küzdő betegek is profitálhatnak a testmozgásból.

A tüdőtranszplantáción átesett betegeknél, akik a kórházból való távozásukkor részt vettek egy három hónapos strukturált mozgásprogramban, jelentősen jobb életminőséget és kisebb esélyt tapasztaltak a szív- és érrendszeri problémák kialakulására, mint azoknál, akik nem vettek részt – számoltak be belga kutatók az American Journal of Transplantation című szaklapban. (Link a cikkhez)

Az olimpiai játékok felé közeledve a FIRS célja, hogy ezeket a legújabb adatokat felhasználva tájékoztassa az embereket a tüdővizsgálatok elvégzésének és a fizikai aktivitás növelésének fontosságáról – mindkettő létfontosságú a jó légúti egészség szempontjából.

A FIRS sürgeti a tüdőbetegségben szenvedő betegeket, hogy beszéljenek orvosukkal és más egészségügyi szakemberekkel a fizikai aktivitás lehetőségeiről. Az adatok azt mutatják, hogy a betegeknek csak 41%-a beszéli meg ezt valaha is orvosával.

A sportolók körében az elmúlt 20 évben folyamatosan nőtt az asztma előfordulása. A 2004-es olimpián a brit csapat 21%-a szenvedett asztmában, szemben a brit lakosság 8%-ával. A BMJ-ben (British Medical Journal) megjelent jelentés szerint sok asztmás sportoló valószínűleg nem a legjobb terápiát alkalmazza az állapotára, és ezzel veszélyeztetheti hosszú távú egészségét. (Link a cikkhez)

Az egészségügyi szakemberek világszerte utcára vonulnak, hogy a Spirometria Világnapján és az olimpia előkészületei alatt nyilvános tüdővizsgálati eseményeket tartsanak, hogy felhívják a figyelmet a spirometriás vizsgálatra, amely általában kevesebb mint 10 percet vesz igénybe, és a légzőszervek egészségének leghatékonyabb vizsgálati módja.

Klaus Rabe, a FIRS elnöke és az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) elnöke elmondta:

“A krónikus tüdőbetegség jelentős egészségügyi probléma, de – amint azt a FIRS felmérése is mutatja – a terhét továbbra is alábecsülik. Nemcsak a tüdőbetegségek súlyosságával, hanem azzal kapcsolatban is széles körben elterjedt a tudatlanság, hogy mit lehet tenni a megelőzésük érdekében.”

Miközben a világ országai a világ legjobb sportolóinak eredményeit ünneplik – úgy érezzük, itt az ideje, hogy arra összpontosítsunk, hogyan javíthatjuk mindannyian tüdőnk egészségét. A légzésorvosok egyre többet értenek a testmozgás fontosságáról, de kutatásunk megerősíti, hogy a tudatlanság még mindig létezik. A súlyos betegségben szenvedők számára még a gyengéd séta is segíthet a tüdőkapacitás és az általános közérzet javításában, és ezt az üzenetet el kell juttatnunk a betegekhez.”

Az Európai Tüdőalapítvány elnöke, Monica Fletcher, aki a WSD globális kezdeményezését koordinálta, hozzátette: “A spirometria világnapja egy olyan időpontot biztosít, amikor az emberek megértik, milyen fontos, hogy megvizsgálják a tüdőjüket. A tüdőbetegségek korai diagnózisa hatékonyabb beavatkozásokhoz vezethet, amelyek viszont segíthetnek a tünetek enyhítésében és a betegség előrehaladásának lassításában.”

Több ismert sportoló is csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy felvilágosítsa az embereket a tüdőbetegségekről és arról, hogy mit lehet elérni a testmozgással. Köztük van a norvég olimpiai evezős, Olaf Tufte, aki két arany- és egy ezüstérmet nyert – súlyos allergiás asztmában szenved.

Tufte így nyilatkozott:

“Eltökéltem, hogy nem hagyom, hogy az asztmám korlátozzon vagy korlátozza az ambícióimat. Ehelyett úgy tekintek rá, mint egy kihívásra a sok közül, amelyet el kell sajátítanom ahhoz, hogy a sportágamban a csúcsra jussak. A tüdőbetegek is élhetnek egészséges, aktív életet – ha lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az állapotukat időben felismerjék és jól kezeljék.”