A tercier tüszők növekedésének szabályozása és 3 dimenziós tenyésztése

Kiderült, hogy néhány állati ösztrogén ciklus és az emberi menstruációs ciklus során a tercier tüszők több kohorsza fejlődik. A fejlődési kompetencia eléréséhez az oocitáknak szomatikus sejtek támogatására van szükségük. Az embriogenezis során megjelennek a primordiális csírasejtek, eljutnak a gonádok rudimentumaihoz, és tüszőket képeznek. A női csírasejtek a petefészek szomatikus sejtjeiben, a granulózasejtekben és a theca-sejtekben fejlődnek ki. Azt, hogy a petesejt és a tüszősejtek hogyan támogatják egymást, komolyan tanulmányozták. A gének és fehérjék, valamint a géntechnológia legújabb technológiái lehetővé tették, hogy rengeteg információt gyűjtsünk a follikulogenezisről. Például néhány weboldal (http://www.ncbi.nlm.nih.govhttp://mrg.genetics.washington.edu) hozzáférést biztosít a genomok adatbázisaihoz, a transzkriptomok szekvenciáihoz és különböző eszközökhöz a petefészek fejlődésében fontos gének elemzéséhez és felfedezéséhez. Az antrum (harmadlagos tüsző) kialakulása a follikulogenezis végső fázisa és az intraovariális szabályozásból az extraovariális szabályozásba való átmenet. Ez az utolsó lépés a hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengellyel koordinálódik. Másrészt jelenleg a tüszőfiziológia intenzív kutatás tárgyát képezi, mivel keveset tudunk arról, hogyan lehet leküzdeni a nők petefészekproblémáit, vagy hogyan lehet kompetens petesejteket kifejleszteni in vitro tüszőkultúrából vagy transzplantációból. Ebben az áttekintésben összefoglaljuk a hormonok néhány ismert szerepét és a harmadlagos tüszőnövekedésben részt vevő néhány gént, valamint a harmadlagos tüszők általános jellemzőit. Ezenkívül a tercier tüszők in vitro tenyésztését mint vizsgálati modellt és mint asszisztált reprodukciós technológiai modellt is tárgyaljuk.