A Tiltott gyümölcs egy alma volt?
Ha kinyitnál egy Ádámról és Éváról szóló gyermekkönyvet, és a bűnükről olvasnál, nagy valószínűséggel azt írná, hogy Ádám és Éva “almát” evett. Mivel nekem is vannak saját gyerekeim, és a Teremtés könyvével kapcsolatos kedves ajándékokat, például gyerekeknek szóló Bibliákat kapok, általában át kell néznem őket, hogy nem találok-e bennük piros zászlót.
Nem csak a gyerekkönyvekben van ilyen. Ez a gondolat például bekerült az enciklopédiába:
Sokan úgy gondolják, hogy az alma volt az a gyümölcs, amelyet a Biblia szerint Ádám és Éva evett az Édenkertben.1
Az, hogy ezt a gyümölcsöt összekeverik az almával, a két szó hasonlóságának köszönhető a Biblia latin nyelvű fordításában, az úgynevezett Vulgatában. A fa nevében a latinban a gonosz szó a mali (1Mózes 2:17). Az alma szó más helyeken mala (Példabeszédek 25:11) vagy malum (Salamon éneke 2:3). Úgy tűnik, hogy ez a hasonlóság okozhatta a zavart. Az eredeti héberben a szavak még csak nem is állnak közel egymáshoz. A Genezis 2:17-ben a gonosz szó a rah, míg a Példabeszédek 25:11-ben és a Salamon éneke 2:3-ban az alma szó a tappuwach.
Miért nem alma?
Egyszerűen fogalmazva, a Biblia nem mondja, hogy a gyümölcs alma volt. Sőt, bár a Szentírás említi az almát (pl. Énekek éneke 2:3, 8:5; Jóel 1:12), az Édenkertben, ahol a jó és a rossz tudásának fája állt, nem szerepel.
A tiltott gyümölcs valóban valódi gyümölcs volt, de nem feltétlenül alma. Az a gyümölcs volt, amely a jó és a rossz tudásának fájáról származott.
Isten azt mondta Ádámnak és Évának, hogy minden fa gyümölcséből ehetnek, amiben mag van (1Mózes 1:27-29), és az almában van mag. Ez utalhat arra, hogy a Jó és a Gonosz Tudásának Fájáról származó gyümölcsben nem volt mag.
A gyümölcs
Milyen volt a Jó és a Gonosz Tudásának Fájáról származó gyümölcs? Egyszerűen nem tudjuk. Vannak azonban találgatások. Valójában különböző művészek különböző ábrázolásokat dolgoztak ki, például:
Amint a Teremtés Múzeumában látható
Az Answers magazin címlapján látható, Vol. 4, No. 3 (amely több gyümölcsöt is mintázott)
Az A mint Ádámnak (az egyik legjobb gyerekkönyv a Teremtés könyvéről)
Ez utóbbi, amely gyerekeknek készült, humorosra is használható. Miután Dan Lietha szándékosan úgy tervezte meg a gyümölcsöt, hogy ne úgy nézzen ki, mint egy alma, Ken Ham azzal viccelődött, hogy ez a gyümölcs inkább egy kézigránátra hasonlít! Ez a vicc, amelyet most már mások is használnak, példaként szolgálhat arra, hogy milyen valóban pusztító következményei lehetnek, ha megeszik!
Mindegy, egyszerűen fogalmunk sincs, hogyan nézett ki a gyümölcs, és csak a bibliai kereteken belüli spekuláció indokolt.
Honnan tudta Éva, hogy a gyümölcs ehető és kívánatos, hogy bölccsé tegyen?
Néhányan elgondolkodtak azon, honnan tudta Éva, hogy a gyümölcs ehető, és ami azt illeti, kívánatos, hogy bölccsé tegyen. Először is foglalkozzunk ezzel az első résszel.
És megparancsolta az Úr Isten az embernek, mondván: “A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról ne egyél, mert azon a napon, amelyen abból eszel, bizonyosan meghalsz.”
Itt azt a parancsot kapta Ádám, hogy ne egyen, és ez a parancs eljutott Évához is, bár ő ezt nem megfelelően fogalmazta meg a kígyóval szemben (1Mózes 3:2-3). Ezért feltételezhetjük, hogy a gyümölcsöt nem lehet megenni (ehetetlen).
Mégis figyeljünk arra, amit az Úristen mond: “mert azon a napon, amikor eszel belőle”. Az Úr tudta, hogy Ádám enni fog. Tehát a gyümölcs ehető volt.2Nem állítom azonban, hogy Éva ezért tudta, hogy a gyümölcs ehető. A Biblia valami mást árul el:
Amikor tehát az asszony látta, hogy a fa jó ételnek való, hogy kellemes a szemnek, és kívánatos fa, hogy bölccsé tegye az embert, vett a gyümölcséből, és evett. Adott a férjének is vele együtt, és ő is evett. (1Mózes 3:6)
Eve észrevett valamit az 1Mózes 3:6-ban. Azt írja, hogy látta, hogy a gyümölcs jó ételnek való. Tehát nem arra emlékezett, amit Isten mondott, hanem valami másra figyelt fel a gyümölccsel kapcsolatban.
Ne feledjük, hogy az emberiségnek nem volt szabad enni a jó és a rossz tudása fájának gyümölcséből, de az állatokra Isten nem adott figyelmeztetést. Lehetséges, hogy egy állat, talán még a kígyó is vett a gyümölcsből, és Éva előtt evett belőle, hogy Éva láthassa, hogy ez a gyümölcs jó táplálék.”
A bölcsesség elnyerésének szempontja nem a gyümölcs elfogyasztásán, hanem a látásélességen alapult.
Másrészt a gyümölcs elfogyasztásának látványa kiváltó ok lehetett Éva számára, hogy rájöjjön, a gyümölcsöt ők is megehetik. Éppen ez a gondolatmenet viszont az lehetett, ami miatt azt gondolta, hogy bölcsességre tett szert (pl. ha egy állat megehette, akkor ő és Ádám is megehette). A bölcsesség magában foglalja a tudás megszerzését (lásd Példabeszédek 8:12). Vegyük észre, hogy Évának nem kellett ennie ahhoz, hogy bölcsességre tegyen szert – vagy amit ő bölcsességnek értelmezett. A bölcsesség elnyerésének szempontja nem a gyümölcs elfogyasztásán, hanem a látásélességen alapult. Én azonban nem lennék túl szigorú ebben a kérdésben, hiszen lehet, hogy valami másról van szó.
Az is lehet persze, hogy ennél egy kicsit több volt a megtévesztés. Ha a kígyó a nő előtt evett volna, akkor ügyesen azt a látszatot kelthette volna, mintha némi bölcsességre tett volna szert. Ettől függetlenül valószínűleg látta, hogy valami megette azt a gyümölcsöt, hogy megszilárduljon benne, hogy ehető és kívánatos a bölcsesség megszerzéséhez. Végül is gyümölcs volt, és a gyümölcs ehető. Isten tiltó parancsa miatt tudnia kellett volna, hogy nem szabad megenni, és ebből a parancsból rá kellett volna jönnie, hogy meg lehet enni. Valami, amit látott, volt a végső kiváltó ok arra, hogy:
- Rájöjjön, hogy a gyümölcs valóban ehető
- Lássa, hogy a szemnek tetszetős
- Megkívánta, hogy bölcsességet nyerjen belőle
Következtetés
Hogyan is, Éva cselekedetei és gondolatmenetei a Jakab 1:14-15-ben leírtakat utánozták. Nem hibáztathatja teljes mértékben a kígyót annak ravasz megtévesztéséért, de az evéssel kapcsolatos saját cselekedeteit nem lehet figyelmen kívül hagyni – és ugyanez történt Ádámmal is (2Kor 11:3). Meg kell tehát tanulnunk, hogy mi sem hagyhatjuk magunkat megtéveszteni, ezért a dolgok ellenőrzése a Szentírás alapján és a Szentírás tekintélynek tekintése minden keresztény célja kell, hogy legyen (ApCsel 17:11).