A versailles-i kastély története
1623-ban a Versailles-i kastély még messze nem volt az a barokk építészeti remekmű, ami ma, több mint 800 hektáros területével és 2300 szobájával. Mielőtt az Yvelinekben telepedtek volna le, minden király a Louvre-palotában, a mai híres múzeumban lakott. XIV. Lajos egykori gyermekkori hálószobáját múzeummá alakították át.
A versailles-i kastély előtt : egy vadászkastély története
Louis XIII, a Napkirály apja élen járt a versailles-i királyi bázis létrehozásában, egy erdős mocsaras területen, ahová a fiatal király apja, IV Henrik mellett vadászni járt. Később agorafóbiában szenvedett, és el akart távolodni édesanyjától, a Mediciek Máriájától, aki akkor uralkodott, amikor a királyt Ravaillac meggyilkolta, XIII Lajos inkább Versailles-ban töltötte idejét. Ezért 1623-ban kastélyt építettek a versailles-i birtokon, hogy fogadhassa a királyt, ha vadászni akart. A kastélyt 1631-ben kibővítették és feldíszítették francia kertekkel és királyi utakkal. Sajnos, éppen XIV. Lajos uralkodásának kezdetén Ausztria Anna, Jules Mazarin bíboros tanácsára, maga mögött hagyta Versailles-t, így a kastély üresen maradt, amíg a fiatal király 1660-ban el nem rendelte az építkezést. Ezt az épületet a Napkirály saját kastélya alapjaként konzerválta, és ma a díszudvart veszi körül.
Egy francia építészeti ékszer építése
A palota olyan királyi rezidencia volt, amely több király uralkodása alatt folyamatosan változáson és építkezésen ment keresztül: Lajos XIV, Lajos XV és Lajos XVI alatt. A kerteket hozzáépítették és a parkot továbbfejlesztették. A változások nem csak külsőleg érintették a palotát; belső díszítéseket is végeztek, hogy az új királynők kedvében járjanak, és olyan grandiózus projekteket fejezzenek be, mint a Királyi Opera vagy a Királyi Kápolna. A versailles-i domaine más épületei sem zárhatók ki a versailles-i kastély történetéből.
A Grand Trianon például 1687-ben épült a Napkirály másodlagos rezidenciájaként, ahol XV. Lajos és Mária Leczinska királyné lakott volna. Ami a Petit Trianont (1761-1768) illeti, a király kedvenc szeretője, Jeanne-Antoinette Poisson, más néven Madame de Pompadour számára épült. Hogy elhatárolódjon XVI. Lajos király udvarának pompájától, Marie-Antoinette királyné később a Petit Trianonban élt, ahol színházat építtetett és egy normandiai ihletésű tanyavilágot.
1789: fordulópont
A francia forradalom 7000 hektár földtől fosztotta meg a domaine-t. Ez a megdöbbentő veszteség nem riasztotta el a későbbi lakókat attól, hogy elhagyják. Sőt, I. Napóleon a Grand Trianonban rendezkedett be, és a palotát császári rezidenciává akarta alakítani, ez az elképzelés azonban magával a birodalommal együtt felbomlott. A helyreállítás során XVIII. Lajos (XVI. Lajos testvére) nyári rezidenciává akarta tenni Versailles-t. Ez az elképzelés elvetésre került, de ennek ellenére lehetővé tette a felújításokat. III. Napóleon pedig Eugénie császárné hatására a Grand Trianont pompás fogadóteremmé alakította át. A francia forradalom nagyon fontos a versailles-i kastély történetében.
A diplomácia központi helye
A kastély végül XVI. louis uralkodása után soha többé nem vált királyi rezidenciává. Azonban megmaradt Franciaország nagyságát megjelenítő helynek, valamint a későbbi vezetők által kiaknázott szimbólumnak. Valóban, számos történelmi eseményre került sor ebben a diplomáciai központban, mint például az 1919-es versailles-i békeszerződés. Még de Gaulle tábornok is a Grand Trianont használta a külföldi látogató államfők rezidenciájaként, és elnöki teret alakított ki, amelyet később a palotában állítottak helyre.
A Versailles-i kastély és az örökségben és történelemben gazdag, kiterjedt domaine 1995-ben vált nyilvánossá. Olyan rendezvényeket szerveznek, mint a Grandes Eaux Musicales vagy a Királyi Opera előadásai, hogy a Versailles-i kastélyt ugyanúgy élvezhessék, mint a királyok idejében.