A világ leggyorsabb rovara

A gepárd a bolygó leggyorsabb szárazföldi állata, amely akár 120 kilométer/órás sebességgel is száguldhat. Rendkívüli gyorsaságának köszönhetően vadászatainak mintegy felénél sikerül elejtenie.

Ez lenyűgöző, de ezt már biztosan tudtad, hiszen a gepárdok annyira túlexponáltak. A brit komikus, Noel Fielding egyszer egy dalban arról panaszkodott, hogy a nagy “hivalkodó állatok” hajlamosak minden figyelmet magukra vonni, és a gepárd sprintkészsége elég egyértelmű eset. Fielding tehát kétségkívül helyeselné Thomas Merrittet, aki 1999-ben nekilátott, hogy azonosítsa a leggyorsabban futó rovart.

Futás, rovar, futás

Merritt, aki akkoriban a gainesville-i Floridai Egyetemen dolgozott, kutatási adatbázisok átfésülésével és entomológus kollégáival való konzultációval kezdte a versenyzők listájának összeállítását. Úgy döntött, hogy az érvényes pályázóknak legalább ötször kellett időmérést végezniük, és az eredményeknek meg kellett jelenniük valamelyik tudományos folyóiratban. Ennek eredményeképpen egy tigrislepke hernyó (Apantesis vittata), amelyet egy asztallap felett 5 kilométer/órás (3,1 km/h) sebességgel rögzítettek, mindkét okból kizárásra került.

Három másik jelölt, akiknek az állításait jobban rögzítették, mindenesetre gyorsabbak voltak.

1991-ben a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem két tudósa nyomásérzékeny lemezzel és nagy sebességű kamerákkal nyolc amerikai csótányt (Periplaneta americana), más néven vízibogarat követett. Tudnak repülni, de ritkán fáradoznak, és akkor haladnak a leggyorsabban, amikor a két hátsó lábukon futnak. A tesztek során 1,5 métert tettek meg egy másodperc alatt, és 5,5 km/órás sebességet értek el.

Mégis 1996-ban holland tudósok az ausztrál tigrisbogár két faját, a Cicindela eburneolát (a cikk tetején látható képen) és a Cicindela hudsoni-t tesztelték. Mindkettőnek “csökevényes” szárnya van, tehát nem tudnak repülni. De ezt futóképességükkel pótolják. A kutatók 6,8km/h (4,2mph), illetve 9km/h (5,6mph) sebességgel mérték őket.

Ezzel a méréssel a C. hudsoni – amely egy másodperc alatt 2,5 métert képes megtenni – a leggyorsabban futó rovar. A legnagyobb sebességgel a látórendszere nem tud lépést tartani, és le kell lassítania, hogy bármit is lásson.

A méret számít

A mérethez viszonyított sebesség versenyében azonban egy másik faj áll az élen. A kisebb C. eburneola 171 testhosszat képes megtenni másodpercenként, jóval megelőzve a C. hudsoni-t (120bl/s) és a P. americana-t (50bl/s).

Az abszolút sebességükről híres emberek és más állatok sajnálatos módon lemaradnak ebben a versenyben. Usain Bolt, a 100 méteres futás világcsúcstartója ugyan 44,2 km/h (27,3mph) végsebességgel rendelkezik, de 1,96 m (6ft 5ins) magasságánál ez mindössze 6 bl/s. Még a gepárd is csak 16 bl/s körüli sebességre képes.

Az igazi futóbajnokot azonban a rovarokon kívül kell keresni. Az év elején a Paratarsotomus macropalpis, egy dél-kaliforniai atka 0,225 méter/másodperc sebességgel száguldott. Ez lassúnak tűnhet, de 0,7 mm-es testhosszával ez rendkívüli 322bl/s-nak felel meg.

Merritt figyelembe vette az ilyen nagy relatív sebességgel haladó élőlényeket, de végül figyelmen kívül hagyta őket azzal az indokkal, hogy a méretet általában nem veszik figyelembe más versenyeknél, például a leggyorsabb szárazföldi járműnél.

A kis állatoknak ráadásul tisztességtelen előnyük van. A P. macropalpis nagyon gyorsan képes megállni, irányt változtatni és gyorsítani, mivel kis mérete miatt nem tapasztal nagy légellenállást.