A világ legnagyobb rákjai

Noha a japán pókrák nehezebb, mint a tasmániai óriásrák, mindkettőt a világ legnagyobb rákjainak tartják. A japán pókrák a 2. legnehezebb az összes ízeltlábú faj közül, közvetlenül az amerikai homár mögött.

1) Tasmániai óriásrák

A tasmániai óriásrák a Pseudocarcinis nemzetség egyetlen rákfajtája. A tasmániai rák egy óriásrákfaj, amely az óceán iszapos és sziklás fenekén él Dél-Ausztrália partjainál, 66 és 2690 láb közötti mélységben. Télen nagyjából 620 és 1 310 láb közötti mélységben fordulnak elő nagyobb számban, míg nyáron 360 és 590 láb közötti mélységben találhatók. A tasmániai rákfajt 1992 óta halászják kereskedelmi céllal Ausztráliában. Lassú növekedésű és hosszú életű élőlények, amelyek érzékenyek a túlhalászásra.

leírás

A tasmániai óriásrák 39 font tömegével és 18 hüvelykes páncélszélességével a Föld egyik legnagyobb rákja. A hím tasmániai óriásrákok több mint kétszer akkorák, mint nőstény társaik. A nőstény tasmániai óriásrákok legfeljebb 15 fontot érnek el, míg a hímek súlya megközelítőleg 29 font. A nőstényeknek normál méretű karmai vannak, míg a hímeknek egy túlméretezett karma van, amely hosszabb, mint a páncélszélességük. A kifejlett rákok felül vörösek, alul sárgásfehér színűek, fekete végű karmokkal. A fiatalabb rákok felül vörösek és sárgás pettyesek.

Viselkedés és táplálkozás

A rákok június és július között szaporodnak, a nőstény négy hónapig akár 2 millió petét is hordoz. Miután kikeltek, a lárvák két hónapig lebegnek, mielőtt letelepednének. A kifejlett nőstények kilencévente, míg a fiatal egyedek 3-4 évente vetik le páncéljukat. A rákok tetemekkel és lassú mozgású élőlényekkel, például rákokkal, csigákkal és tengeri csillagokkal táplálkoznak. A kannibalizmus is jelen van ezeknél a fajoknál.

2) Japán pókrákok

A pókrák a Japán környéki vizekben él, és az ízeltlábúak közül neki van a leghosszabb lábtávolsága. Ezek a rákok csemegének számítanak, ezért halászatnak vannak kitéve. A japán pókrák lábainak fesztávolsága karomtól karomig 18 láb, teste pedig akár 16 hüvelyk szélességű is lehet. A pókrákok súlya körülbelül 42 font. Méretükön kívül ezek a rákok számos dologban különböznek más rákoktól, beleértve a csavarodottnak tűnő lárváikat és a szokatlanul csavarodott mellhártyájukat. Ezek a rákok narancssárga színűek, fehér pettyes lábakkal.

Habitat és elterjedés

Ezek a rákok Japán déli partjainál, Honshu szigeténél, Kagoshima prefektúrától a Tokiói-öbölig gyakran előfordulnak. A kifejlett egyedek 160 és 1 970 láb közötti mélységben tartózkodnak. A japán pókrákok az óceán szélesebb területein található lyukakban és nyílásokban élnek. Hőmérséklet-preferenciájuk nem ismert, de találtak már rájuk a Sirunga-öbölben, ahol az átlaghőmérséklet körülbelül 10 Celsius-fok.

Táplálkozás

Ezek a pókrákok mindenevők, és mindennel táplálkoznak, amire rábukkannak, beleértve a kagylóhalakat, az elpusztult halakat, az algákat és még az óceánfenéken növő növényeket is. A japán pókrákok inkább gyűjtögetők, mint vadászok.

Szaporodás

A japán pókrákok szezonálisan, januártól márciusig párosodnak, és a nőstény minden szezonban több mint 1,5 millió petét rak le, bár csak kevés marad életben. A kikelés után a kicsinyek magukra maradnak. Ezek a rákok természetes élőhelyükön akár 100 évig is élhetnek.